„Egyre pofátlanabbak a cigányok” – nyíltan rasszista posztot írt a Mi Hazánk politikusa.
A roma holokauszt áldozatainak parlamenti megemlékezése után nyíltan rasszista bejegyzést tett közzé Ábrahám Barnabás, a Mi Hazánk Komárom-Esztergom vármegyei elnöke. A politikus nemcsak egy teljes társadalmi csoportot bélyegzett meg, hanem „szörnyetegnek” nevezte Bujdosó Andreát, a Tisza Párt parlamenti frakcióvezetőjét is.
„Mondanám, hogy döbbenetes látni, hogy a magyarországi cigányoknak – ahogy számuk növekszik – egyre nagyobb a lobbiereje és egyre pofátlanabbak is” – ezekkel a szavakkal kezdte keddi Facebook-bejegyzését Ábrahám Barnabás.
A párt honlapján történészként és publicistaként bemutatott politikus ezzel nem egy konkrét személy cselekedetét bírálta, hanem származásuk alapján minősített emberek százezreit.
A roma holokauszt megemlékezése után szabadult el a gyűlölet
A bejegyzés előzménye az volt, hogy Gyöngyösi István, a Tisza Párt országgyűlési képviselője hétfőn a roma holokauszt áldozataira emlékezett a parlamentben.
A felszólalást követően a képviselők egyperces néma csenddel tisztelegtek az áldozatok előtt. A Mi Hazánk hat jelen lévő politikusa azonban ülve maradt.
A roma holokauszt – roma elnevezéssel porajmos – során a náci Németország és szövetségesei romák százezreit üldözték, deportálták és gyilkolták meg. Az áldozatokra történő megemlékezés ezért nem valamelyik párt vagy mai politikai tábor melletti kiállás, hanem a tömeggyilkosság áldozatainak kijáró emberi minimum.
Ábrahám Barnabás ennek ellenére védelmébe vette párttársait. Szerinte a képviselők mindössze „alkalmazták az emberi szabad akaratot”, majd azt fejtegette, hogy a roma holokauszt helyett inkább a „bűnözés témakörét” kellene a parlament elé vinni.
Ezzel a politikus ugyanabban a szövegben kapcsolta össze a romákat a bűnözéssel, amelyben egy teljes közösséget „egyre pofátlanabbnak” nevezett.
„Szörnyetegnek” nevezte a Tisza frakcióvezetőjét
Ábrahám ezt követően azoknak a politikusoknak esett neki, akik bírálták a Mi Hazánk képviselőinek magatartását.
„Ezek a képmutató, kétszínű perc-emberkék a képen látható szörnyetegtől kezdve egészen az életképtelen Fekete-Győrig bezárólag a magyar haza nettó ellenségei” – írta.
A „szörnyeteg” megnevezéssel Bujdosó Andreára, a Tisza parlamenti frakcióvezetőjére utalt. Ábrahám azt is állította, hogy politikai ellenfelei a hatalom megszerzéséért még az ország „teljes elcigányosítását” is vállalnák.
A szövegben azonban semmilyen konkrét politikai intézkedést vagy szakmai érvet nem bírált. Helyettük etnikai félelemkeltésre, személyeskedésre és az ellenfelek emberi méltóságának támadására építette mondanivalóját.
Magyar Péter a Mi Hazánk korábbi kivonulását is felidézte
Magyar Péter szóvá tette, hogy a Mi Hazánk képviselői ülve maradtak. A miniszterelnök felidézte azt a korábbi esetet is, amikor a párt politikusai kivonultak az ülésteremből, miközben sükösdi roma gyerekekből álló tamburazenekar játszotta a cigány himnuszt.
Toroczkai László erre azt válaszolta, hogy pártja minden üldözött honfitársa előtt fejet hajt, a képviselők pedig állítólag azért maradtak ülve, mert Magyar Péter rendszeresen megsérti a házszabályt.
Ez a magyarázat nehezen választható el attól, hogy a tiltakozás látványos gesztusa nem a miniszterelnököt, hanem egy népirtás áldozatainak megemlékezését érte. Ábrahám bejegyzése pedig utólag még egyértelműbbé tette, milyen gondolatvilág kapcsolódik a történtekhez.
Ez nem „kemény beszéd”, hanem kollektív megbélyegzés
Egy politikus bírálhatja ellenfelei döntéseit, programját és közéleti szereplését. Az azonban nem politikai kritika, amikor valaki egy teljes etnikai közösséget pofátlannak állít be, a létszámának növekedésével riogat, majd a vele szemben felszólaló politikusokat szörnyetegnek és hazaárulónak nevezi.
Ez kollektív megbélyegzés és nyílt rasszizmus.
Az Ellenszél korábban is beszámolt arról, hogy roma civil szervezetek a Mi Hazánk bűnbakképző politikája ellen emelték fel a szavukat. Ábrahám Barnabás mostani bejegyzése azt mutatja, hogy a párt környezetében ez a politika nem tűnt el: legfeljebb még nyíltabbá vált.
A roma holokauszt áldozatai előtti tiszteletadás megtagadása önmagában is politikai döntés. Az ezt követő, nyíltan rasszista magyarázkodás pedig már nem hagy sok kétséget afelől, milyen üzenetet akarnak eljuttatni a választókhoz.