Máris hat a paksi mentőakció: még el sem süllyesztették a bárkákat, már emelkedett a Duna.
Mérhető eredményt hozott a Paksi Atomerőmű megmentésére indított művelet első lépése: a Dunán keresztbe fordított két bárka már az elsüllyesztése előtt megemelte a vízszintet. A hidegvízcsatorna bejáratánál egy centiméteres javulást mértek – ez biztató kezdet, de a teljes erőművi kapacitás visszaállításához még további 24 centiméterre lenne szükség.
A két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárkát azért állították keresztbe a folyón, hogy szükség esetén elsüllyesztve ideiglenes fenékküszöbként működjenek. A mesterséges akadály feladata, hogy helyben visszaduzzassza a Dunát, és elegendő vizet biztosítson az atomerőmű hűtőrendszerének.
Már a felszínen is megfogták a vizet
Kovács Gyula, a vízügy helyi műszaki irányítója a szombati helyszíni tájékoztatón közölte: már azzal mérhető változást értek el, hogy a bárkákat keresztbe fordították a Dunán.
Az első napon négy centiméteres vízszintkülönbséget mértek a bárkák feletti és alatti folyószakasz között. Szombat reggelre ez a különbség már hét-nyolc centiméterre emelkedett.
A Paksi Atomerőmű hidegvízcsatornájának bejáratánál ebből egy centiméteres vízszintemelkedés jelent meg.
Ennek oka, hogy a keresztbe állított hajótestek már elsüllyesztés nélkül is hidraulikai akadályt képeznek. Lassítják a víz áramlását, ezért fölöttük enyhe visszaduzzasztás alakul ki. A végleges hatást azonban csak a mederfenékre süllyesztett és kövekkel megerősített szerkezet létrejötte után lehet megmérni.
Jó jel az egy centiméter, de még nem siker
Az eddigi eredmény azt mutatja, hogy a beavatkozás alapelve működik, ebből azonban még nem következik automatikusan, hogy sikerül elérni a szükséges vízszintet.
Vigh Károly, a Paksi Atomerőmű üzemviteli igazgatója szerint a blokkok névleges teljesítményének visszaállításához a hidegvízcsatornánál a jelenlegihez képest körülbelül 25 centiméteres emelkedésre van szükség.
A most mért egy centiméter ennek mindössze a huszonötöde. A döntő kérdés ezért az lesz, hogy az elsüllyesztett bárkák, valamint a köréjük épített fenékküszöb mekkora és mennyire tartós visszaduzzasztást hoz létre.
A hatást több körülmény is befolyásolhatja:
- a Duna következő napokban várható vízhozama;
- a bárkák pontos helyzete és stabilitása;
- a fenékküszöb végleges magassága;
- valamint az, hogy a kővel megerősített szerkezet mennyire képes ellenállni a folyó sodrásának.
A munkálatok szombaton felgyorsultak, miközben folyamatosan ellenőrzik a vízállást és a kialakuló duzzasztási hatást.
Előbb a 3-as, majd az 1-es blokk indulhat újra
Vigh Károly tájékoztatása szerint amint a fenékküszöb hatása biztonságosan és tartósan megjelenik a hidegvízcsatornánál, fokozatosan megkezdhetik a leállított termelőegységek visszakapcsolását.
Elsőként a 3-as, majd az 1-es blokk térhet vissza. A teljes névleges teljesítményt azonban csak akkor állíthatják helyre, ha a hűtéshez szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll.
A biztonsági tartalék azért nélkülözhetetlen, mert egy rövid ideig tartó emelkedés önmagában nem elegendő. Az atomerőművet nem lehet úgy visszakapcsolni, hogy néhány órával később a folyó újabb apadása miatt ismét veszélybe kerüljön a hűtővízellátás.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy az MVM már július 27-én teljesítménycsökkentést jelentett be, miután a Duna paksi vízállása rekordalacsony, mínusz 106 centiméteres szintre süllyedt.
Régebbi és mélyebb probléma húzódik a háttérben
A jelenlegi válságot a rendkívüli aszály tette azonnalivá, Paks kiszolgáltatottsága azonban nem kizárólag az idei időjárás következménye.
A Paks II. beruházáshoz készült műszaki háttéranyag szerint a Duna medrének hosszú ideje tartó mélyülése kedvezőtlenül befolyásolja az atomerőmű vízkivételét. Vagyis nemcsak kevesebb víz érkezik, hanem annak felszíne is egyre alacsonyabban halad el a hűtővízcsatorna előtt.
A bárkák keresztbe állításával elért első centiméter ezért valóban biztató fejlemény. A mentőakció sikerét azonban nem ez, hanem az dönti el, hogy a kész fenékküszöb képes lesz-e tartósan biztosítani a még hiányzó 24 centimétert.