Saját katonáik tömeges, ideiglenes eltemetésére készülve tartott gyakorlatot az amerikai hadsereg. A Fort Bragg-i kiképzésen azt vizsgálták, hogyan lehetne sok elesettet gyorsan eltemetni úgy, hogy maradványaikat később azonosíthassák és hazaszállíthassák.
Az Operation Dragon Covenant második szakaszáról Thomas McCarty százados részletes beszámolója jelent meg. Az észak-karolinai helyszínen készült fotó október 21-i.
Napi 2400 fővel számoltak – de ez kapacitásbecslés
A műszaki katonák átlagosan 75 perc alatt készítettek el egy húsz ember ideiglenes eltemetésére alkalmas árkot. Ebből azt számolták ki, hogy nyolc buldózerrel és négy katonai kotrógéppel egy műszaki század folyamatos munkával akár 2400 ember számára készíthetne és zárhatna le árkokat 24 óra alatt.
Ez az adott felszereléssel elérhető műszaki teljesítmény becslése. A számot ezért nem lehet napi veszteség-előrejelzésként olvasni.
Modellekkel tesztelték a temetést
A gyakorlaton csontvázmodelleket és lezárt víztartályokat helyeztek zsákokba. A visszatemetés után ellenőrizték, hogy a gépek és a rájuk hulló föld károsította-e ezeket.
A hadsereg közlése szerint a koreai háború óta nem hajtott végre ilyen léptékű ideiglenes harctéri temetést. A felkészülés általános, nagy intenzitású hadviselési helyzetekre szól.
Miért fontos, hogy később mindenkit azonosíthassanak?
Az elesettek nyilvántartása és sírjaik megjelölése nemzetközi humanitárius kötelezettség is. Az első genfi egyezmény 17. cikke előírja a halottak személyazonosságának megállapítására irányuló vizsgálatot, a méltó temetést, valamint a sírok olyan megjelölését és nyilvántartását, amely lehetővé teszi későbbi megtalálásukat.
Az egyezmény szerint amennyire a körülmények engedik, egyéni temetésről kell gondoskodni. A sírnyilvántartásnak a későbbi exhumálást, azonosítást és az esetleges hazaszállítást is szolgálnia kell. A nagy léptékű ideiglenes elhelyezés tehát különösen pontos dokumentálást követel.
Mit jelent ez a mostani háborús hírek mellett?
A közösségi médiában a gyakorlatot Trump háborújához kapcsolják. A hivatkozott katonai beszámoló azonban sem Trumpot, sem Iránt nem említi, és nem jelent be új hadműveletet.
A kiképzésből az következik, hogy a hadsereg számol egy tömeges veszteségekkel járó konfliktus lehetőségével. Egy konkrét támadás időpontját vagy az amerikai katonák várható veszteségeit ebből nem lehet megállapítani.
