Az Ellenszél megkereste a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, hogy az Iványi Gábor vezetésével működő egyház fenntartásában lévő iskolák milyen változásokon mentek át az utóbbi időben. A MET válasza szerint 2024-ig 2251 diák került ki a közösség iskolahálózatából. A bezárt intézményekből 486 gyereknek kellett távoznia, közvetlenül a tanévkezdés előtt.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az Ellenszél kérdéseire részletes adatokat közölt az érintett gyerekekről, az intézményváltások következményeiről és az iskolák újraindításáról.
Iványi Gábor korábbi nyilatkozatában mintegy háromezer gyerekről beszélt; ennek részleteire is rákérdeztünk. A MET egyházi státuszának rendezéséről szintén többször írtunk.
A közösség válaszaiból az is kiderül, milyen helyzetbe kerültek egyes sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekek az intézmények bezárása vagy fenntartóváltása után.
Ellenszél: Pontosan milyen időszakra vonatkozik a mintegy háromezer gyermekről szóló adat?
MET: A 2022/23-as tanévben 2638 diák/gyermek járt a fenntartásunkban működő iskolákba, óvodákba, 2500-2700 volt az átlaglétszám a 2020-as években. A MET országos iskolahálózata ennyi intézményből állt 2023 szeptemberében:
- intézmények száma: 7 (két budapesti és öt vidéki)
- feladat ellátási helyek száma: 18 (egy-egy iskolaközpont több helyszínen oktatott)
- óvoda: 4
- általános iskola: 3
- gimnázium: 4
- szakképző iskola: 2
- technikum: 2
- gyógypedagógiai óvoda: 1
- gyógypedagógiai általános iskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola: 2
- gyógypedagógiai fejlesztő nevelés-oktatás: 1
- kollégium: 2
- művészetoktatás: 4
– Rendelkeznek-e pontos számmal arról, hány gyermek került ki a MET oktatási intézményeiből ebben az időszakban?
– Csak az orosházi és dunaújvárosi iskola maradt nálunk, így összesen 2251 diákok veszítettünk el 2024-ig.
– Van-e adatuk arról, hogy a más fenntartóhoz került intézmények tanulói közül később hányan morzsolódtak le, illetve a bezárt intézményekből hány gyermeknek kellett közvetlenül a tanévkezdés előtt másik oktatási helyet keresnie?
– Arról nincs adatunk, hányan morzsolódtak le az átvett iskolákban. A bezáratott intézményekből 486 gyerek került ki a tanévkezdés előtt pár nappal.
– A mintegy háromezer érintett közül hozzávetőleg hány gyermek volt sajátos nevelési igényű, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű?
– Körülbelül 300 diák volt sajátos nevelési igényű, jelentős részük a két integráló óvoda/általános – és középiskola, szegedi Wesley és a budapesti Wesley Kincsei tanulói voltak. A további intézmények az ország legszegényebb régióiban működtek, tanulóinak 90%-a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben, szegregátumban élő családokból érkezett. Az iskola biztosította a napi étkezésüket, gyakran ruházkodásukat, szociális munkások gondozták a családokat is, saját buszunk hozta be a gyerekeket, akik másképp nem jutottak volna el az iskolába.
A gyerekek helyzete az iskolaváltás után
– Tudják-e követni, hogy ezek a gyermekek milyen intézményekben folytatták tanulmányaikat?
Főleg a bezárt budapesti és szegedi intézményekbe járókról érkezett több visszajelzés. Integrált, megfelelő pedagógiai programmal és szakmai személyzettel rendelkező intézményt nem találtak, a környék általános iskoláit kötelezték a felvételükre. Többen már négyszer-ötször váltottak azóta iskolát, de a szülők szerint még mindig nincsenek jó helyen. A nagy osztálylétszámú, gyógypedagógussal, fejlesztő módszertannal nem rendelkező hagyományos közoktatási intézményekben a pedagógusok nincsenek felkészülve az SNI-s gyerekek kezelésére.
A gyerekek nagyon gyakran szenvednek el kirekesztést, verbális bántalmazást. Tanulmányi eredményeik radikálisan leromlottak, sokan évismétlésre kényszerültek, magántanulóvá váltak. Egyik szegedi kisdiák annyira reményvesztettnek érezte a helyzetét, hogy öngyilkosságot kísérelt meg. Az is eljutott hozzánk, hogy sokan elveszítették az integrálható minősítést a pedagógiai szakszolgálatnál, így gyógypedagógiai intézménybe kényszerültek.
A szabolcsi, borsodi térségből csak közvetett híreink vannak, nagyon sokan lemorzsolódtak, mert az állami fenntartásban már nem tudták biztosítani a szociális munkát, az iskolabuszt, a kiskorú anyáknak nyújtott bölcsődei szolgáltatást, személyre szabott törődést, az ingyenes étkezést, elveszett az elfogadó, családias, biztonságot adó légkör.
– Tudnak olyan gyermekekről, akiknek az intézményváltás után hosszabb ideig nem sikerült megfelelő oktatási helyet találni?
– Igen, sokan a mai napig keresik a megfelelő helyet, többen nagyon várják, hogy visszatérhessenek az újranyíló iskolákba.
– Érkeztek-e a MET-hez olyan szülői visszajelzések, amelyek szerint a gyermek új intézményében nem kapta meg a korábban biztosított fejlesztést vagy speciális ellátást?
– Igen, nagyon sokan jelezték a hiányosságokat, de ennek a legtöbb esetben az az oka, hogy nincs az iskolákban megfelelően felkészült szakember, gyógypedagógus, túl sok gyerek és nem jut rájuk elég figyelem, vagy már eleve a működési engedélyükben sem szerepel az SNI-s gyerekek ellátásának lehetősége. Ezért is működik olyan sikeresen a szegedi Esélyteremtő Ház, egy délutáni fejlesztő központ a szegedi Wesley épületében, ahol tovább viszik az iskola pedagógiai munkáját. Itt minimális óradíjért megkapják a gyerekek azokat a fejlesztéseket, amikre a hagyományos iskolai keretek között nincs lehetőség, a rászorulók ingyenesen is. Nemcsak a volt Wesley-s diákok, de sok más diák is jár ide a környékről.
– Voltak-e olyan családok, amelyeknek az új iskola miatt lényegesen messzebbre kellett utazniuk? Ha igen, milyen esetekről tudnak?
– Igen, többszülő jelezte, hogy napi 1-2 órás utazásra kényszerültek. Sokan többek között ezért is inkább az egyéni tanrendes (korábban magántanulói) státuszt választották.
Bezárások és az újraindítás tervei
– A MET hány oktatási intézményének működését érintette az elmúlt években engedély-visszavonás, bezárás vagy más hatósági intézkedés?
– Engedély-visszavonás három intézményt érintett, ami 2 óvodát, 3 általános iskolát és 3 gimnáziumot jelentett, valamint 2 helyen esti (felnőtt) általános iskolai és gimnáziumi oktatást.
Egy intézmény esetében az ingatlan használatát mondták föl, ami 1 általános iskola megszűnését, valamint 2 óvoda, egy szakképző iskola és technikum, valamint egy gyógypedagógiai óvoda és iskola átadását jelentette.
Két intézményt a finanszírozás teljes megvonása miatt a helyi tankerületnek, illetve szakképzési centrumnak voltunk kénytelenek átadni, ez 4 óvoda, 5 általános iskola, 3 gimnázium, 1 kollégium és egy szakképző iskola fenntartásának átadását jelentette.
– Ezek közül jelenleg hány intézményt sikerült újraindítani, és melyek újranyitását tervezik?
– Csak azokat a közoktatási intézményeket tudjuk újra működtetni, amiket nem töröltek a nyilvántartásból, és amire működési engedélyt kapunk. Ebben a tanévben csak Budapesten tudtunk újra indítani a Wesley Kincsei iskolát, de csak egy általános iskolai első osztályt, mivel nagyon későn kaptuk meg a működési engedélyt.
Szegeden is elindulunk a következő tanévben, már megkezdődött az iskola újraszervezése. Jövőre Budapesten is több évfolyammal szeretnénk folytatni a munkát, már most sokan (többen a régi diákok közül) iratkoznak fel várólistára, hogy biztosítsák a helyüket.
Hosszú távon a tankerületeknek vagy szakképző centrumoknak kényszerből átadott intézményeket is szeretnénk újra fenntartásba venni, ha meg tudunk állapodni a jelenlegi fenntartókkal.
– A Wesley Kincsei iskola jelenleg hány gyermekkel működik, illetve milyen ütemben szeretnék ismét bővíteni az évfolyamokat?
– Jelenleg egy első osztály működik 10 tanulóval, de az SNI-s tanulók magas aránya miatt már csak 1-2 gyermeket tudunk felvenni, mert elérjük a jogszabályban meghatározott maximális létszámot. A következő tanévre már most van 1-1 osztálynyi várólistánk az 1-5 évfolyamokra, de minden évfolyamra folyamatosan jönnek az érdeklődők. A gimnázium 9. évfolyamát mindenképpen indítjuk. Az évfolyambővítés ütemét a jelentkező száma diktálja majd, minden olyan évfolyam indítását tervezzük, amelyekre elegendő számú jelentkező lesz.
– A MET becslése szerint ma hány gyermek járna az intézményeikbe, ha az elmúlt években nem történtek volna bezárások és engedélyezési problémák?
– A 3000 közeli létszám hosszú évekig biztosított volt, és bár a borsodi és beregi intézmények létszáma minimálisan csökkent, a budapesti és szegedi intézmények létszáma fokozatosan nőtt. A 3000 körüli diáklétszám tartható lett volna.
