Egy új törvényjavaslat alapján már annak a megmagyarázhatatlan vagyonát is elkobozhatnák, aki személyesen nem vett részt a vizsgált bűncselekményben, de a vagyont egy bűnszervezet tagjától szerezte. A szabály a strómanokhoz, rokonokhoz és üzlettársakhoz kimentett vagyon ellen is erős fegyver lehet – de csak akkor, ha a hatóságok előbb valódi bűnügyeket tárnak fel.
A benyújtott módosítás ugyanis nem automatikus NER-vagyonelkobzás. Politikai gyanú, látványos gazdagodás vagy egy fényűző magánrepülős nyaralás önmagában továbbra sem lenne elég.
Már nem csak a bűncselekmény elkövetőjének vagyonát érintené
A kormány által benyújtott törvényjavaslat új bekezdéssel egészítené ki a Büntető törvénykönyv kiterjesztett vagyonelkobzásról szóló szabályait.
A módosítás szerint az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá esőnek kellene tekinteni azt a vagyont, amely:
- egy bűnszervezetben részt vevő személy elleni büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben került a másik személyhez;
- a bűnszervezet résztvevőjétől származik;
- és értéke, illetve megszerzőjének életvitele különösen aránytalan az igazolható jövedelméhez és személyes körülményeihez képest.
Ha ezek a feltételek fennállnak, már a vagyont megszerző embernek kellene bizonyítania, hogy a pénz, ingatlan, üzletrész vagy más vagyonelem törvényes forrásból származik.
Ez a bizonyítási teher részleges megfordítását jelenti.
Nem az érintettnek kellene bizonyítania, hogy nem követett el bűncselekményt. A hatóságoknak továbbra is igazolniuk kellene a bűnszervezeti kapcsolatot, a vagyon átadását, az időbeli feltételeket és a feltűnő vagyoni aránytalanságot. Az érintettnek ezután a vagyon jogszerű eredetét kellene hitelt érdemlően bemutatnia.
A stróman többé nem feltétlenül jelentene menedéket
A gazdasági bűncselekmények egyik klasszikus módszere, hogy a tényleges haszonélvező nem a saját nevén tartja a vagyont. Az ingatlan, a cég, a gépkocsi vagy a bankszámla papíron egy családtaghoz, baráthoz, üzlettárshoz vagy más közvetítőhöz kerül.
A jelenlegi szabályok alapján is elkobozható más személyhez átadott vagyon, ha bizonyítható, hogy bűncselekményből származott, vagy az átruházással éppen az elkobzást akarták elkerülni.
Az új rendelkezés ennél tovább menne. Nem kellene minden egyes vagyonelemről kétséget kizáróan bizonyítani, hogy pontosan melyik bűncselekményből származik.
Ha valaki egy bűnszervezet résztvevőjétől jutott jelentős vagyonhoz, miközben hivatalos jövedelme ezt nyilvánvalóan nem magyarázza, neki kellene bemutatnia a törvényes forrást.
A 2024-es uniós vagyonvisszaszerzési irányelv éppen azért sürgeti a megmagyarázhatatlan vagyon elkobzásának lehetőségét, mert a szervezett bűnözés szereplői gyakran közvetítők mögé rejtik a tényleges tulajdont.
Az irányelv ugyanakkor előírja a jóhiszemű harmadik személyek jogainak védelmét, a bírósági felülvizsgálatot, az iratokhoz való hozzáférést és azt, hogy az érintett elmondhassa saját jogi és ténybeli érveit.
Ettől még nem lehet holnap elvenni Mészáros Lőrinc vagyonát
A módosítás politikailag legizgalmasabb kérdése nyilvánvalóan az, hogy alkalmazható lesz-e az Orbán-korszak alatt kialakult gazdasági hálózatokkal szemben.
A rövid válasz: adott esetben segíthet, de önmagában semmit nem old meg.
A büntetőjogi értelemben vett bűnszervezet nem politikai jelző. A Btk. szerint legalább három emberből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett és konspiratívan működő csoportról van szó, amelynek célja súlyos, szándékos bűncselekmények elkövetése.
Ezt nyomozással, bizonyítékokkal és bírósági eljárásban kell megállapítani.
Nem elegendő azt mondani, hogy valaki látványosan meggazdagodott az állami megrendelésekből. Bizonyítani kell a bűncselekményeket, a résztvevők összehangolt működését és a vagyon útját is.
Az új szabály tehát nem politikai parancsra működő vagyonelkobzó gomb. Ha nem indulnak nyomozások, nem tárják fel a céghálókat, és nem sikerül azonosítani a tényleges haszonélvezőket, akkor a jogszabályból könnyen újabb szépen megfogalmazott, de érintetlenül hagyott paragrafus lehet.
Az NVVH most valódi büntetőjogi eszközt kaphat
Unger Anna nemrég azt ígérte, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal az egész Orbán-korszak gyanús állami pénzmozgásait átvilágítaná.
Ehhez nem elég jelentéseket készíteni. A feltárt adatokból büntetőeljárásoknak, vagyonbiztosítási intézkedéseknek, zárolásoknak és bíróság előtt is bizonyítható ügyeknek kell következniük.
Az új vagyonelkobzási szabály ott válhat fontossá, ahol egy bűnszervezeti hálózat haszonélvezői papíron már megszabadultak a vagyontól, vagy eleve mások nevére szerezték meg azt.
Ilyen ügyekben a hatóságoknak nem kellene egyenként összekötniük minden festményt, jachtot, villát vagy üzletrészt egy meghatározott számlával. A bizonyított kapcsolat és a megmagyarázhatatlan gazdagodás után az érintettnek is elő kellene állnia a hiteles történettel.
A szabály jelentőségét jól mutatja az Orbán Győző és Mészáros Lőrinc cégei közötti kőüzletek miatt indult nyomozás is. Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, hogyan juthatott az állami beruházások pénze a Mészáros-körön keresztül az Orbán család bányacégéhez.
Ez természetesen jelenleg csak nyomozás, és nem bizonyítja sem bűncselekmény, sem bűnszervezet működését. A példa azonban megmutatja, miért létfontosságú a pénzek teljes útjának feltárása.
A természetkárosításból szerzett vagyonra is kiterjedne
A módosítás alapján az üzletszerűen elkövetett természetkárosításból származó vagyon is bekerülne a kiterjesztett vagyonelkobzás körébe.
Ez olyan ügyekben lehet fontos, amelyekben védett állatok, növények vagy más természeti értékek pusztításából rendszeres gazdasági haszon keletkezik.
A hatóságok így nemcsak az egyes bűncselekmény közvetlen bevételére, hanem az elkövető előző öt évben megszerzett, törvényesen nem magyarázható vagyonára is kiterjeszthetnék az eljárást.
Visszavonják az embercsempészeket elengedő szabályt is
A csomag egy másik rendelkezése eltörölné azt a lehetőséget, amely alapján az ügyészség felfüggesztheti a külföldi embercsempész elleni eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy 72 órán belül elhagyja Magyarországot.
Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert a magyar megoldás szerintük rendszerszinten teremtette meg a büntetlenség kockázatát, és más tagállamokra hárította át a biztonsági veszélyt.
A kormány most visszavonul, de csak felmenő rendszerben. A korábban felfüggesztett eljárások hatályban maradnának, mert a tárca szerint ellenkező esetben tömegesen kellene újraindítani az ügyeket és elfogatóparancsokat kiadni a már távozott gyanúsítottakkal szemben.
Vagyis az állam elismeri, hogy a konstrukció nem tartható fenn, de azok jelentős részét már nem próbálja visszahozni, akiket a korábbi szabály alapján elengedett.
A paragrafus erejét az első lefoglalt milliárdok mutatják majd meg
A vagyonelkobzás kiterjesztése fontos és indokolt lépés lehet. A szervezett bűnözés ellen nem elég az elkövetőt elítélni, ha a bűncselekményből származó vagyon közben érintetlenül marad a családtagok, üzlettársak vagy cégek nevén.
A törvény azonban csak lehetőséget ad.
A valódi kérdés az lesz, hogy a nyomozók, ügyészek és az NVVH hajlandóak-e végigkövetni a pénz útját a közbeszerzéstől a beszállítón, a vagyonkezelőn és a strómanon keresztül egészen a tényleges haszonélvezőig.
Ha igen, az új szabály komoly fegyver lehet.
Ha nem, akkor Magyarországnak megint lesz egy rendkívül szigorú törvénye – és egyetlen érinthetetlen milliárdosa sem fog rosszabbul aludni tőle.