Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség az Orbán Győző tulajdonában álló Dolomit Kft. és a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd szerződései miatt. A hatóságnak azt kell kiderítenie, hogy a volt miniszterelnök apjának cége valóban túlárazva szállított-e építőanyagot közpénzből finanszírozott óriásberuházásokhoz.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a 444 kérdésére megerősítette, hogy elrendelték a nyomozást. Az eljárás a Transparency International Magyarország feljelentése alapján indult, amelyet előbb a Legfőbb Ügyészséghez nyújtottak be, majd onnan került a BRFK-hoz.
A nyomozás ténye még nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. Gyanúsítottakról, kihallgatásokról vagy lefoglalásokról egyelőre nincs hír.
A történet súlyát azonban nehéz eltúlozni: a hatóság most már hivatalosan is vizsgálja azt a pénzügyi útvonalat, amelyen az államtól érkező pénz a Mészáros-birodalmon keresztül az Orbán család bányacégéhez kerülhetett.
Előkerültek a szerződések
Az ügy előzménye Hadházy Ákos júniusi bejelentése volt. A volt országgyűlési képviselőhöz eljutottak a Dolomit Kft. és a V-Híd között létrejött 2024-es és 2025-ös keretszerződések, valamint egy, a leszállított építőanyagok mennyiségét összesítő dokumentum.
Hadházy az iratokat a Dolomit nyilvános árlistájával és más piaci árakkal vetette össze. Állítása szerint több termék esetében a V-Hídnak felszámított összeg akár a szokásos ár kétszerese is lehetett.
A szerződések állítólag arra is lehetőséget adtak a Dolomitnak, hogy az árakat bizonyos feltételek mellett akár havonta módosítsa.
Hadházy szerint:
„Orbánék bányái az adófizetők pénzén termelték a milliárdokat.”
Az általa ismertetett kimutatások alapján a V-Híddal kötött szerződés 2025-ben mintegy 4,8 milliárd forintos bevételt jelenthetett a Dolomit Kft.-nek. A vállalat abban az évben összesen körülbelül 5,96 milliárd forintos árbevételt ért el.
Ha a dokumentumok hitelesek és teljesek, akkor a Dolomit éves bevételének túlnyomó része egyetlen, Mészáros Lőrinchez kötődő céggel fennálló üzleti kapcsolatból származhatott.
Orbán Győző a bányavállalkozásaiból a 2025-ös üzleti év után mintegy 1,35 milliárd forint osztalékot vett ki.
Orbán Győző visszautasította a vádakat
Orbán Győző korábban határozottan tagadta Hadházy állításait.
„Több évtizedes bányavállalkozói munkám során mindig minden jogszabályt betartottam, és vevőim átlátható és megbízható partnere voltam.”
A volt miniszterelnök apja szerint cége több tucat vásárlót azonos feltételekkel szolgál ki, az áremeléseket pedig a Központi Statisztikai Hivatal ágazati inflációs adatai alapján hajtják végre.
Orbán a vállalkozása és tulajdonostársai érdekeit sértő, valótlannak és rosszindulatúnak nevezett állításokat visszautasította.
Most már nem a politikusoknak és nem is a sajtónak kell eldöntenie, melyik állítás igaz. A rendőrség feladata lesz megszerezni az eredeti szerződéseket, számlákat, szállítóleveleket, banki adatokat és belső céges levelezéseket.
A kő végül közpénzes építkezésekre kerülhetett
A Dolomit és a V-Híd papíron két magánvállalkozás. Önmagában az, hogy az egyik cég drágán vásárol a másiktól, még nem feltétlenül jelent bűncselekményt.
A lényeg az, hogy a követ hova szállították, miből finanszírozták a beruházást, és a feltételezett többletköltséget végül ki fizette meg.
A sajtó korábban kamionokat követett az Orbán család gánti bányája és az M1-es autópálya bicskei munkaterülete között. Az egymás után forduló teherautók azt mutatták, hogy a Dolomit jelentős mennyiségű építőanyagot szállíthatott az autópálya bővítéséhez.
Az M1-es bővítése a becslések szerint akár 800 milliárd forintba is kerülhet. Az autópályák fejlesztésére és üzemeltetésére az állam a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő MKIF Zrt.-vel kötött hosszú távú koncessziós szerződést, a kivitelezésben pedig a Mészáros-féle V-Híd is részt vesz.
A konstrukcióban tehát az állam fizet a koncessziós társaságnak, a Mészáros-körhöz tartozó vállalkozás pedig építőanyagot vásárol Orbán Viktor apjának cégétől.
Éppen ezt a láncot kell most végigkövetnie a rendőrségnek.
A túlárazás önmagában nem elég a hűtlen kezeléshez
A nyomozóknak nemcsak azt kell bizonyítaniuk, hogy a kő drága volt. Azt is fel kell tárniuk, hogy rendelkezésre állt-e olcsóbb, azonos minőségű és megfelelő mennyiségű alternatíva, ki választotta ki a Dolomitot, ki fogadta el az árakat, illetve tudatosan okoztak-e vagyoni hátrányt a kezelt vagyon tulajdonosának.
Vizsgálni kell a szállítási távolságot, a kő minőségét, a mennyiségi kedvezményeket, az inflációt és a szerződés teljesítésének körülményeit is.
A Duna Aszfalt korábban azzal indokolta a beszerzést, hogy az útépítéshez szükséges anyagot a megfelelő minőséget és mennyiséget biztosító, lehető legközelebbi bányából vásárolják meg.
Konkrét mennyiséget és árat azonban sem a Duna Aszfalt, sem a többi érintett vállalkozás nem hozott nyilvánosságra.
Ha az árak valóban versenyképesek voltak, ennek bemutatása néhány szerződéssel és összehasonlítható ajánlattal nem lehetne különösebben nehéz. Az adatok eltitkolása viszont éppen azt a gyanút erősítette, amely miatt most nyomozás indult.
Nem először került elő a Dolomit és a V-Híd kapcsolata
A Dolomit korábban a Budapest–Belgrád vasútvonal építéséhez is szállított követ. A nyilvánosságra került levelezések szerint 2023-ban a V-Híd és kínai partnere is minőségi kifogást emelt egyes szállítmányokkal kapcsolatban.
Ez önmagában nem bizonyít semmit az M1-es szerződésekről, azt azonban megmutatja, hogy Orbán Győző cége és Mészáros Lőrinc vállalkozása között nem alkalmi, hanem több nagyberuházáson átívelő üzleti kapcsolat működött.
Az Ellenszél korábban bemutatta, hogy Hadházy már a választás után azt követelte: hasonlítsák össze Orbán Győző számláit a hivatalos piaci árakkal.
Ez a vizsgálat most megkezdődhetett.
A NER gazdasági modellje került a nyomozók elé
Az ügy messze túlmutat néhány teherautónyi kövön.
A NER működésének egyik visszatérő mintája az volt, hogy az állam gigantikus megrendeléseket és koncessziókat adott a politikai hatalomhoz közel álló nagyvállalkozóknak. Ezek a vállalkozások ezután további cégeket vontak be alvállalkozóként vagy beszállítóként, miközben a szerződések jelentős része eltűnt a nyilvánosság elől.
A közvetlen állami megrendelés látható volt. A pénz további útja már kevésbé.
Ebben az ügyben a lánc különösen érzékeny:
- az állam közpénzt fizetett egy Mészáros–Szíjj-érdekeltségű koncesszornak;
- a kivitelezésben részt vett Mészáros Lőrinc V-Hídja;
- a V-Híd Orbán Viktor apjának cégétől vásárolhatott követ;
- a feltételezett többletköltség végül beépülhetett az államilag finanszírozott beruházásba.
A Tisza-kormány már bejelentette, hogy felülvizsgálja a Mészáros–Szíjj-körhöz került autópálya-koncessziót. A rendőrségi eljárás azonban más kérdés: itt már nem egy előnytelennek tartott szerződés politikai értékeléséről, hanem egy esetleges bűncselekmény bizonyításáról van szó.
Most először a hatóságoknak kell megkeresniük a válaszokat
A nyomozás végződhet bűncselekmény hiányának megállapításával. Kiderülhet, hogy a szállítási feltételek indokolták az árkülönbségeket. Az is kiderülhet azonban, hogy a közpénzből finanszírozott rendszerben tudatosan fogadtak el indokolatlanul magas árakat, és ezzel valakinek vagyoni hátrányt okoztak.
Ezt csak bizonyítékok alapján lehet eldönteni.
Egy jogállamban Orbán Győző és Mészáros Lőrinc sem lehet automatikusan bűnös azért, mert a nevük szerepel egy szerződésen. De érinthetetlenek sem lehetnek azért, mert egyikük a volt miniszterelnök apja, a másik pedig annak leggazdagabb barátja.
A kamionokat már lekövették. A szerződések előkerültek. A pénzügyi adatok ismertek. Most a rendőrségen a sor, hogy kiderítse: valóban csak követ szállítottak-e az M1-eshez, vagy a közpénzt is talicskázták vele.
