A miniszterelnök szerint az FBI igazgatója sem jogász, ezért Unger Anna jogi végzettségének hiánya sem lehet probléma. Csakhogy Kash Patelnek jogi doktorátusa van, hosszú éveken át védőügyvédként dolgozott, később pedig nemzetbiztonsági ügyész lett. Az MTI közölte Magyar állítását, a tévedés kijavításáról azonban szombat délelőttig megfeledkezett.
Kash Patel alkalmasságáról hosszú, indulatos és teljesen jogos vitákat lehet folytatni. Meg lehet kérdőjelezni a Donald Trumphoz fűződő politikai lojalitását, vezetői képességeit, pártatlanságát és az FBI-val kapcsolatos terveit.
Egyetlen dolgot nem lehet komolyan vitatni: Kash Patel jogász.
Magyar Péter miniszterelnök az Unger Anna megválasztása után tartott sajtótájékoztatón mégis azzal próbálta lesöpörni az NVVH elnökének jogi végzettségét hiányoló kritikákat, hogy „az FBI vezetője sem jogász”.
Az MTI tudósítása ezt minden különösebb fenntartás nélkül közölte. A mondat kétségtelenül elhangzott. Csak éppen nem igaz.
Ehhez nem kellett volna felhívni az FBI-t
Az FBI hivatalos honlapján bárki elolvashatja Kash Patel szakmai életrajzát. Nem titkosított dokumentumban, nem egy washingtoni páncélszekrény mélyén, hanem az igazgató nyilvános bemutatkozó oldalán.
Patel 2002-ben bűnügyi tudományokból és történelemből szerzett alapdiplomát. Ezután jogi doktori fokozatot kapott, majd a University College London jogi karán nemzetközi jogi képzést végzett.
2005-ben Floridában kezdett védőügyvédként dolgozni. Az FBI életrajza szerint szövetségi és állami bíróságokon több tucat esküdtszéki tárgyalásban vett részt, köztük emberölési, kábítószer-kereskedelmi és összetett pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben.
2014-ben az amerikai igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági ügyésze lett. Terrorizmussal kapcsolatos nyomozásokat vezetett, és részt vett az al-Kaida, az Iszlám Állam, valamint más terrorszervezetek tagjai elleni eljárásokban.
Az Index még külön megkereste az FBI-t, amely hivatalosan is megerősítette, hogy Patelnek van jogi végzettsége, és éveken keresztül gyakorló jogászként dolgozott.
A válasz bizonyára hatalmas nyomozati bravúr eredménye volt: az FBI munkatársai feltehetően megnyitották az FBI honlapját.
A hasonlat nem egyszerűen pontatlan, hanem visszafelé sült el
Magyar Péter feltehetően azt akarta mondani, hogy egy nyomozati szervezet vezetőjének nem feltétlenül kell személyesen jogásznak lennie, ha a szakmai munkát megfelelő tapasztalattal rendelkező helyettesek irányítják. Ez önmagában védhető álláspont.
A hatályos szabályok valóban nem követelik meg, hogy az NVVH elnökének jogi végzettsége legyen. A nyomozati, vádemelési és fellebbviteli elnökhelyettesekkel szemben viszont már szakmai követelményeket állítanak. Lehet amellett érvelni, hogy az elnök feladata elsősorban a szervezet felépítése, a stratégiai irányítás és a különböző szakmai területek összehangolása.
Magyar azonban nem ezt az érvet fejtette ki következetesen, hanem elővett egy könnyen ellenőrizhető, ám hamis tényt. Ráadásul éppen olyan embert választott példának, akinek a szakmai múltja Unger kritikusait igazolja.
Kash Patel nem pusztán jogi diplomával rendelkezik:
Dolgozott védőügyvédként, ügyészként, nemzetbiztonsági jogászként, tárgyalt súlyos büntetőügyeket, és vezetett érzékeny nyomozásokat. Vagyis éppen olyan büntetőjogi és nyomozati tapasztalata van, amelynek hiányát az Ügyvédkör és más jogászok Unger Anna esetében kifogásolták.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, hogy a szakmai tiltakozás nem pusztán Unger diplomájáról szólt. A kritikusok büntetőjogi tudást, nyomozati és vádképviseleti tapasztalatot, valamint a társhatóságokkal való együttműködéshez szükséges hátteret hiányolták.
Magyar Péter tehát azzal próbálta elütni a szakmai kifogást, hogy felhozott egy embert, aki pontosan azzal a tapasztalattal rendelkezik, amelyet a kritikusok számon kérnek. Ez már nem egyszerű öngól. Ez gondosan kidolgozott gólpassz az ellenfélnek.
Patel ráadásul aligha megnyugtató példakép
Kash Patel jogász, de ebből nem következik, hogy jó FBI-igazgató.
Donald Trump egyik leghűségesebb szövetségeseként került a szervezet élére. Korábban élesen támadta az FBI-t, a „mélyállam” felszámolásáról beszélt, és olyan kijelentéseket tett, amelyek alapján kritikusai politikai leszámolásoktól tartottak.
Az amerikai szenátus mindössze 51–49 arányban erősítette meg. Két republikánus szenátor is ellene szavazott. Az AP akkori beszámolója szerint a vita középpontjában Patel Trump iránti lojalitása és az FBI politikai felhasználásának veszélye állt.
Patel tehát egyszerre bizonyítja két dolog fontosságát.
Egyrészt egy súlyos nyomozati hatáskörökkel rendelkező szervezet vezetőjénél igenis számít a jogi és büntetőügyi tapasztalat. Másrészt még a komoly szakmai múlt sem elég, ha kérdésessé válik a vezető politikai függetlensége.
Egyik tanulság sem segíti különösebben Magyar Péter érvelését.
Az MTI pontosan idézett – csak a valóság maradt le
Az MTI védelmében elmondható, hogy nem maga találta ki az állítást. Magyar Péter valóban ezt mondta. A hírügynökség tehát pontosan tudósított a miniszterelnök pontatlan kijelentéséről.
Csakhogy egy hírügynökség munkája nem érhet véget ott, hogy bekapcsolja a diktafont.
Ha egy politikus bizonyíthatóan valótlan tényt mond, azt jelezni kell. Ha a tévedés csak később válik egyértelművé, helyesbítést vagy kiegészítést kell közölni. Különösen akkor, ha az ellenőrzéshez nem titkosszolgálati informátor, csak internetkapcsolat szükséges.
Az Economx már péntek délután közölte, hogy Magyar állítása hamis. Az Index ezután megszerezte az FBI hivatalos válaszát is. Az MTI eredeti tudósításában a cikk elkészítésének idején mégsem szerepelt sem helyreigazítás, sem kiegészítés.
A közmédia tehát nem feltétlenül hazudott. Csak közölte a miniszterelnök tévedését, majd amikor kiderült az igazság, látványosan nem zavarta meg vele az olvasókat. Ez a közszolgálati passzív mód.
Nem az a kérdés, tévedhet-e a miniszterelnök
Természetesen tévedhet. Minden politikus, újságíró és szakértő mondhat rossz adatot. Önmagában egy elrontott amerikai életrajz nem kormányválság.
A valódi kérdés az, mi történik utána.
Kijavítja-e a miniszterelnök? Pontosít-e a sajtóirodája? Kiegészíti-e tudósítását az állami hírügynökség? Vagy mindenki úgy tesz, mintha a tények udvariasan megvárnák, amíg politikailag alkalmas lesz foglalkozni velük?
Magyar Péternek nincs szüksége Kash Patelre ahhoz, hogy megvédje Unger Anna kinevezését. Elmondhatja, hogy szerinte a szervezőkészség, a stratégiai gondolkodás és a megfelelő helyettesek fontosabbak a jogi diplománál. Vállalhatja ezt a döntést, majd viselheti annak politikai következményeit.
Amit nem tehet meg, hogy egy hamis külföldi példával oktatja ki a kritikusokat, majd a tévedés kiderülése után csendben továbblép.
Az új közszolgálati média pedig nem attól lesz független, hogy már egy másik miniszterelnök mondatait közli ellenőrzés nélkül. A demokrácia nem ott kezdődik, hogy a kormányfő soha nem téved. Hanem ott, hogy az állami hírügynökség ezt le meri írni.