Unger Anna megválasztása előtt rendkívüli felhívással fordult az országgyűlési képviselőkhöz az Ügyvédkör. A jogászi szervezet arra figyelmeztet: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztásakor pártpolitikai vagy személyes szempontok nem írhatják felül a büntetőjogi tudást, a nyomozati tapasztalatot és a vezetői alkalmasságot.
Ez már nem egyetlen ügyvéd közösségi médiában megfogalmazott véleménye.
Az Ügyvédkör szervezeti állásfoglalásban kérte a parlament tagjait arra, hogy a végső döntés előtt vizsgálják meg: valóban rendelkezik-e a kiválasztott jelölt mindazzal a szakmai háttérrel, amely egy nyomozati és közvádlói jogosítványokkal rendelkező hivatal irányításához szükséges.
Az Ügyvédkör szerint nem elég a törvényi megfelelés
A Horváth Lóránt által vezetett szervezet így fogalmazott:
„Az ÜGYVÉDKÖR arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy döntésük meghozatala előtt felelősen mérlegeljék azt, hogy a jelölt rendelkezik-e a Hivatal vezetéséhez nélkülözhetetlen büntetőjogi szakmai tudással, nyomozati és vádképviseleti tapasztalattal, továbbá a társhatóságokkal való együttműködéshez szükséges kapcsolatrendszerrel.”
A felhívás egyértelműen arra utal, hogy a szervezet szerint Unger Anna politológusi és demokráciakutatói múltja önmagában nem ad megnyugtató választ a hivatal operatív vezetésével kapcsolatos kérdésekre.
Az Ügyvédkör hozzátette:
„A közvagyon védelmét, büntetőeljárások törvényességét és alapvető jogokat érintő hatáskörök gyakorlását ezek hiányában ellátni, álláspontunk szerint, nem lehet.”
Majd a legkeményebb mondat következett:
„A választásuk során a pártpolitikai, a személyes vagy egyéb szakmán kívüli megfontolások nem írhatják felül a tisztség betöltéséhez szükséges büntetőjogi tudás, szakmai tapasztalat és vezetői alkalmasság követelményét.”
Ez nem azt állítja, hogy a bizottság bizonyíthatóan pártpolitikai utasításra választotta Ungert. Azt viszont világosan jelzi, hogy a döntés szakmai indoklása eddig nem oszlatta el ennek veszélyét.
Törvényesen kinevezhető – de ez nem válasz az alkalmasságára
A vitában két különböző kérdést rendszeresen összemosnak.
Az első az, hogy Unger Anna megfelel-e a törvényben rögzített formai követelményeknek. A válasz: igen.
Az NVVH-ról szóló törvény nem ír elő kötelező jogi diplomát az elnök számára. Politológiai vagy más társadalomtudományi végzettséggel is betölthető a tisztség, ha a jelölt rendelkezik a meghatározott szakmai tapasztalattal.
A második kérdés azonban az, hogy a törvényesen kinevezhető jelöltek közül valóban Unger Anna-e a legalkalmasabb az intézmény vezetésére.
Erre már nem ad választ a jogszabály.
A törvényi minimum teljesítése nem bizonyítja automatikusan a szakmai alkalmasságot. Ahogyan egy kórházigazgató vagy jegybankelnök kiválasztásakor sem elegendő annyit közölni, hogy a jelölt kinevezése jogszerű.
Ez a hivatal nem politikai elemzőintézet lesz
Az NVVH nem pusztán korrupciókutatással vagy a NER intézményrendszerének történeti feltárásával foglalkozik majd.
A hivatal:
- nyomozást folytathat;
- felügyelheti és irányíthatja a felderítést;
- közvádlóként léphet fel;
- bíróság előtt képviselheti a vádat;
- vagyonbiztosítási intézkedéseket kezdeményezhet;
- más hatóságoktól ügyeket és adatokat vehet át;
- alapvető jogokat súlyosan érintő döntéseket készíthet elő.
Egy hibásan felépített nyomozás nem egyszerű szakpolitikai tévedés. Bizonyítékok válhatnak használhatatlanná, eljárások omolhatnak össze, vagyonok tűnhetnek el, a vádlottak pedig felmentéssel távozhatnak.
A legrosszabb esetben a politikailag legérzékenyebb ügyek éppen azért bukhatnak el, mert az intézmény vezetése nem értette időben a büntetőeljárás technikai és bizonyítási követelményeit.
Unger szerint az elnök dolga a munka megszervezése
Unger Anna a meghallgatásán azzal érvelt, hogy az elnöknek nem minden egyes nyomozati döntést személyesen kell meghoznia. A hivatal szakmai koncepcióját négy elnökhelyettessel és jogászokból, nyomozókból, pénzügyi szakemberekből, adatelemzőkből, korrupciókutatókból álló csapattal alakítaná ki.
Szerinte az elnök feladata az irány kijelölése, a szervezet felépítése, valamint egy olyan „morális fal” létrehozása, amelyen nem juthatnak át a politikai vagy üzleti befolyásolási kísérletek.
Ez önmagában védhető vezetési modell.
Egy nagy szervezet első számú vezetőjének nem kell minden részterületen a legjobb szakembernek lennie. Képesnek kell azonban lennie felismerni a szakmai kockázatokat, ellenőrizni a helyetteseit és felelős döntést hozni azokban a konfliktusokban, amelyekben eltérő jogi, nyomozati és politikai szempontok ütköznek.
Az Ügyvédkör felhívása éppen azt kérdezi: van-e bizonyíték arra, hogy Unger erre a büntetőeljárások különleges világában is képes?
A parlamenti bizottság eddig lényegében annyit mondott, hogy Unger határozott, jó szervező és megfelelő értékrenddel rendelkezik.
Ez kevés.
Nem a Fidesz indított támadást Unger ellen
A kormánypárti védekezés egyik lehetséges útja az lehetne, hogy az Ungert érő kritikákat a NER maradványainak támadásaként mutatják be.
Az Ügyvédkör esetében ez különösen hiteltelen volna.
A Horváth Lóránt nevével fémjelzett szervezet korábban támogatta a demokratikus intézményrendszer helyreállítását, üdvözölte Görög Márta igazságügyi miniszteri jelölését, és alkotmányosan indokolhatónak nevezte Sulyok Tamás államfői megbízatásának megszüntetését is.
Az Ügyvédkör tehát nem azért bírálja a jelölést, mert meg akarja védeni az Orbán-rendszert az elszámoltatástól.
Éppen ellenkezőleg: azért figyelmeztet, mert valódi, bíróság előtt is eredményes elszámoltatást akar.
A szakmai kritika nem akadálya a rendszerváltásnak. A szakmai kontroll hiánya az.
Már a Tiszán belül sem volt teljes az egyetértés
Az igazságügyi bizottság hat igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett támogatta Unger jelölését. A nemmel szavazó Melléthei-Barna Márton maga is tiszás képviselő.
Ez azért lényeges, mert megmutatja: még a jelölést előterjesztő politikai közösségen belül sem tekintették minden kétséget kizáróan megfelelőnek a döntést.
Ligeti Miklós négy igen szavazatot kapott, négy képviselő pedig tartózkodott. A bizottság azonban továbbra sem adott részletes, összehasonlítható szakmai indoklást arról, miért előzte meg őt Unger Anna.
Az Ellenszél korábbi elemzésében bemutatta, miért váltott ki dühöt a döntés a korrupcióellenes és jogászi szakemberek körében.
Az Ügyvédkör most már közvetlenül az országgyűlési képviselőkre helyezi a felelősséget.
A képviselőknek nem kötelező végrehajtaniuk a bizottság döntését
Unger Anna hat évre kaphat megbízást. Az elnök megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges.
A parlamenti szavazás tehát nem formaság, és nem egy előre meghozott pártdöntés ünnepélyes kihirdetése.
Minden képviselőnek saját felelőssége van abban, hogy kire bízza:
- az Orbán-rendszer korrupciós ügyeinek feltárását;
- az eltűnt közvagyon felkutatását;
- a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények nyomozását;
- és az ezekhez kapcsolódó vádképviselet megszervezését.
Az Ügyvédkör felhívása nem arra kéri a képviselőket, hogy automatikusan szavazzanak Unger ellen.
Arra kéri őket, hogy végre viselkedjenek felelős döntéshozóként.
A Tiszának még van lehetősége válaszolni
A kormányoldal tisztázhatná:
- pontosan milyen vezetői tapasztalat alapján választották Ungert;
- ki és milyen módszerrel értékelte a jelöltek szakmai alkalmasságát;
- milyen konkrét büntetőjogi szakmai kontroll épül az elnök mellé;
- kik vezetik majd a vádképviseleti és fellebbviteli területeket;
- hogyan akadályozzák meg, hogy politikai kommunikáció írja felül a bizonyíthatóságot;
- és miért tartották Ungert alkalmasabbnak a jogász, kriminológus és korrupcióellenes szakember Ligeti Miklósnál.
Ha ezekre létezik meggyőző válasz, azt még a szavazás előtt nyilvánosságra kell hozni.
Ha nincs válasz, akkor a képviselők nem egy szakmailag bizonyított kinevezésről, hanem egy politikai bizalmi döntésről szavaznak.
A Tisza azt ígérte, hogy az új Magyarország nem kér többé vak bizalmat a polgároktól. Akkor most neki sem szabad vak bizalmat kérnie.
Az új vagyonvisszaszerzési hivatal első feladata a közbizalom helyreállítása lenne. Ha azonban a vezetőjét a szakmai figyelmeztetések megválaszolása nélkül választják meg, az intézmény már az első munkanapja előtt bizalmi deficittel indul.
Ezt később semmilyen hangzatos elszámoltatási ígéret nem lesz képes könnyen helyrehozni.
