Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem kizárólag az előző kormány időszakára vonatkozik. Az uniós pénzeket érintő, hatáskörébe tartozó bűncselekményeknél az új kormány tisztségviselői sem élveznek politikai kivételt. A magyarországi működés indulásának azonban külön feltétele van.
A magyar uniós források felszabadítása mellett legalább olyan fontos kérdés, hogy ki ellenőrzi a pénz felhasználását. Az Európai Bizottság most 4,2 milliárd euró felszabadítását javasolja Magyarországnak, de a forrásokhoz való hozzáférés nem jelent mentességet a későbbi vizsgálatok alól.
Átnéztük a magyar csatlakozásról szóló uniós határozatot és az Európai Ügyészség tájékoztatóit. Ezek alapján az ellenőrzés határát nem a kormányváltás jelöli ki.
A szabály nem tesz különbséget fideszes és tiszás szereplők között
A Magyarország részvételét megerősítő uniós határozat a 2021. június 1. után elkövetett, az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekre terjeszti ki a szabályozást.
Ez nem egy lezárt, kizárólag az Orbán-korszakra vonatkozó időszak. A későbbi ügyeket sem zárja ki.
Vagyis az új kormányhoz kötődő szereplők esetében ugyanúgy felmerülhet európai ügyészi eljárás, ha annak jogi feltételei fennállnak. Ez nem konkrét visszaélésre vonatkozó állítás, hanem a szabályozás következménye.
Fontos különbség: a csatlakozás még nem a nyomozati rajt
Az Európai Ügyészség Magyarországról szóló tájékoztatója szerint a magyarországi operatív működés a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon indulhat.
A szeptember 23-án ellenőrzött oldal ezt továbbra is indulási feltételként tünteti fel. Önmagában a csatlakozásból ezért nem lehet arra következtetni, hogy már minden magyar ügyben megkezdődhetett az európai ügyészi nyomozás.
A két kérdést külön kell kezelni: mely időszak bűncselekményei vizsgálhatók, illetve mikor indulhat meg az ehhez szükséges magyarországi működés.
Nem minden korrupciós ügy tartozik hozzájuk
Az Európai Ügyészség nem általános, minden magyar visszaélést vizsgáló hatóság. Feladata az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítése és üldözése.
Ide tartozhat például uniós támogatási csalás, EU-s pénzeket érintő korrupció, az ezekhez kapcsolódó pénzmosás, illetve meghatározott feltételekkel súlyos, határokon átnyúló áfacsalás. Egy kizárólag hazai pénzből finanszírozott vitatott szerződés önmagában nem alapozza meg a hatáskörét.
Az Európai Ügyészség ráadásul nem bíróság: nyomozhat és vádat emelhet, az ügyeket az illetékes nemzeti bíróságok bírálják el.
A magyar kormány nem adhat neki utasítást
Az intézmény saját tájékoztatója szerint az európai ügyészek nem fogadhatnak el utasítást az EPPO-n kívülről, így nemzeti hatóságoktól sem. Ez az új magyar kormányra is vonatkozik.
Ugyanakkor nem a magyar ügyészség általános fellebbviteli fóruma: attól, hogy valaki elégedetlen egy hazai döntéssel, még nem kerül automatikusan európai hatáskörbe az ügye.
Magyarul is lehet bejelentést tenni
Az EPPO általános bejelentési rendszerét magánszemélyek és szervezetek is használhatják. A hivatalos online űrlapon az EU bármely hivatalos nyelvén, tehát magyarul is lehet bejelentést tenni, ha észszerű ok van uniós pénzügyi érdeket sértő bűncselekmény gyanújára.
Nem feltétel, hogy a bejelentő már minden bizonyítékot összegyűjtsön. A konkrétumok azonban segítenek: melyik projektről, milyen pénzről, szereplőkről és feltételezett cselekményről van szó.
A közvetlen online bejelentés nem anonim, és a benyújtás nem jelent automatikusan nyomozásindítást. A magyar ügyeknél a működés indulására vonatkozó külön szabályokat is figyelembe kell venni.
