Puzsér Róbert szerint a kormányváltás önmagában nem jelent rendszerváltást: ahhoz a hatalomgyakorlás nyelvének, erkölcsi tartalmának és politikai kultúrájának is meg kell változnia. A publicista úgy látja, Magyar Péter történelmi felhatalmazást kapott, de veszélyesen közel került ahhoz, hogy a korábbi rendszer megalázásra épülő kommunikációját új szereplőkkel folytassa.
„Revansélmény helyett kultúraváltást!” címmel tett közzé hosszú Facebook-bejegyzést Puzsér Róbert. Az írás eredetileg a Magyar Hang augusztus 14-én megjelent számában látott napvilágot.
Puzsér nem azt vitatja, hogy Magyarországon jelentős politikai változás történt április 12-én. Azt sem, hogy az új kormány tagjai várhatóan jobban értenek saját szakterületükhöz, mint az Orbán-rendszer több minisztere, vagy hogy a sajtó és az ország nyugati szövetségi rendszerének helyreállítása fontos eredmény.
Szerinte azonban ennél többre van szükség.
Nem elég lecserélni Orbán Viktor embereit
Puzsér álláspontja szerint a választók nem csupán arra adtak felhatalmazást, hogy Orbán Viktor, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter vagy Lázár János helyére más politikusok kerüljenek. Az új hatalomnak erkölcsi és kulturális értelemben is különböznie kell elődjétől.
A publicista szerint az elmúlt tizenhat évben példátlanul mélyre süllyedt a magyar közéleti beszéd színvonala. A Rogán Antalhoz kötött kommunikációs rendszer lényegét a felülről lefelé irányuló megalázásban, az ellenfél erkölcsi megsemmisítésében és az állandó ellenségképzésben látja.
Puzsér úgy vélte, Magyar Péter áprilisban azért utasította el ezt a módszert, mert helyre akarja állítani a magyar államiság és a miniszterelnöki tisztség méltóságát. Most azonban több olyan jelenséget is felsorol, amely szerinte ennek az ellenkezőjére utal.
Kifogásolja, hogy a miniszterelnök bírálatokra nevető emojikkal reagál, a Redditen válaszol az őt ért kritikákra, illetve kormányzati kommunikációra használja az állami hirdetési felületeket. Puzsér azzal sem ért egyet, amikor Magyar Péter a parlamentből közzétett bejegyzéseiben fideszes képviselők lámpalázát vagy ügyetlen eskütételét teszi nevetség tárgyává.
Ezek Puzsér politikai értékelései, nem pedig önmagukban bizonyított jogsértések. A publicista érvelése szerint azonban a személyes megszégyenítés eltereli a figyelmet a fideszes politikusokkal szemben megfogalmazható valódi, tartalmi kritikákról.
Baka András alkalmasságát nem vitatja, a kiválasztását igen
Puzsér külön kitér Baka András köztársasági elnökké választására. A korábbi főbírót alkalmasnak tartja az alkotmányozási időszakban rá váró államfői feladatra, és emlékeztet arra is, hogy Baka az Orbán-rendszer egyik korai bírálója volt.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta Baka András szakmai pályáját. A Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének mandátumát 2012-ben, annak eredeti lejárta előtt szüntették meg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később kimondta, hogy az eljárással sérült Baka bírósághoz forduláshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő joga.
Puzsér problémája tehát nem elsősorban az új államfő személye, hanem a kiválasztás módja. Magyar Péter korábban széles körű egyeztetésről beszélt, Baka nevéről azonban végül a Tisza-frakció zárt körű szavazása döntött, majd a parlamenti többség köztársasági elnökké választotta.
A hatályos Alaptörvény alapján az államfőt az Országgyűlés választja, vagyis társadalmi konzultációra nem volt jogi kötelezettség. Puzsér szerint azonban ha a miniszterelnök önként ígéretet tett az emberek véleményének kikérésére, akkor politikai kötelessége lett volna állni a szavát.
A bírálatot részben Radnai Márk kormánybiztos nyilatkozata is alátámasztja. Radnai a köztársaságielnök-választás napján azt mondta a Telexnek, hogy néhány nap alatt nem lehet valódi társadalmi egyeztetést tartani, Baka személyével kapcsolatban pedig nem is folyt ilyen folyamat. Augusztus végére egy új online konzultációs felület elindítását ígérte.
A bosszú nem lehet kormányprogram
Puzsér hangsúlyozza: írása nem a kormány szakpolitikai intézkedéseinek, hanem a hatalomgyakorlás formájának kritikája. Szerinte Magyar Péter arra kapott példátlanul nagy felhatalmazást, hogy felszámolja az Orbán-rendszer feudális működését, és demokratikus, jogállami alapokon álló országot építsen.
Nem pedig arra, hogy az Orbán-rendszer mindennapos megalázásai után politikai revanssal szolgálja ki saját táborát.
A publicista szerint a miniszterelnöknek akkor is vállalnia kellene a kulturált közbeszéd, a konszolidáció és a politikai önmérséklet képviseletét, ha ez rövid távon népszerűségvesztéssel jár. A rendszerváltás ugyanis nem attól válik valódivá, hogy mások ülnek a kormányzati székekben, hanem attól, hogy a hatalom többé nem ugyanazokat az ösztönöket szolgálja ki.
Puzsér korábban Orbán Viktor bukásának okait is hasonló keménységgel elemezte. Mostani írásának tétje éppen ezért nagyobb egy személyes kritikánál: azt kérdezi, hogy Magyar Péter valóban új politikai kultúrát épít-e, vagy csupán új szereposztással folytatja az előző rendszer előadását.
A választ erre már nem Orbán Viktornak, hanem az új hatalomnak kell megadnia.
