Egy tavaly nulla árbevételt kimutató, alkalmazott nélküli céget is alkalmasnak találtak arra, hogy ajánlatot kérjenek tőle két nemzetközi sportesemény megszervezésére. A Flyingfish Kft. végül nem nyert: a mintegy 3,7 milliárdos megbízást az IRUB kapta. Az állami ügynökség korábbi szakmai tapasztalatokkal indokolta a meghívást.
A Flyingfish Kft. 2025-ben nulla forint nettó árbevételt ért el, és alkalmazottja sem volt – derül ki az Átlátszó szeptember 11-i feltárásából. A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség mégis megkereste a társaságot a budapesti atlétikai világdöntő és a Judo Grand Slam szervezése ügyében.
Négy cégtől kértek ajánlatot, kettő vállalta az ajánlattételt. A Flyingfish azonban végső ajánlatot már nem nyújtott be.
Nem apró rendezvényekről volt szó
A közbeszerzési eljárás eredményét rögzítő dokumentum alapján az IRUB mindkét részt megnyerte: az atlétikai eseményhez kapcsolódó feladatokra mintegy 3,195 milliárd, a dzsúdórendezvényre közel 520 millió forintos ajánlat szerepel az összegzésben.
A feladatlista messze túlmutatott néhány program összeállításán. Helyszínkiépítés, rendezvénytechnika, engedélyezés, logisztika, vendéglátás és személyzeti koordináció is tartozott a megbízáshoz. Az atlétikai eseménynél a dokumentum 23 ezer nézővel, 6500 akkreditált személlyel és 700 önkéntessel számolt.
Ekkora feladatnál kulcskérdés, milyen tényleges kapacitás áll az ajánlattevők mögött.
Egy 2017-es referenciára hivatkozott az ügynökség
Az NRÜ az Átlátszónak a Flyingfish korábbi rendezvényszervezési munkájával, különösen a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon szerzett tapasztalatával magyarázta a meghívást. Szerintük a cég azóta nem kapott hasonló léptékű megbízást, ezért alakult így az árbevétele.
A lap 25 rendezvényszervező vállalkozást is megkeresett. A nyolc válaszadó mind azt közölte, hogy tőlük nem érdeklődött az NRÜ. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy valamennyien vállalni tudták volna a munkát, de indokolttá teszi a piacfelmérés részletes bemutatását.
Balásy cégei helyett kerestek szervezőt
Az Átlátszó korábbi beszámolója szerint eredetileg Balásy Gyula vállalkozásai szervezték volna az eseményeket. Miután a cégek bankszámláit zárolták, új megoldás kellett.
Az ügynökség a rövid határidőre és a rendezvényszervezők már lekötött kapacitásaira hivatkozott. Tagadta, hogy korlátozni akarta volna a versenyt; a lap szerint a Közbeszerzési Hatóság elfogadta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indoklását.
A nulla alkalmazotti létszám önmagában nem bizonyít alkalmatlanságot: a nyertes ajánlatában is szerepel alvállalkozók bevonása. Ahogyan a nulla árbevétel sem bizonyít szabálytalanságot.
A közpénzügyi kérdés ettől még megmarad: milyen ellenőrizhető szempontok alapján éppen ezekhez a cégekhez jutott el a felkérés, és hogyan biztosították, hogy az állam valóban versenyképes ajánlatot kapjon?
