Elbukott a Fidesz az Alkotmánybíróságon: mindhárom beadványt visszautasították.
Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fidesz és a KDNP mindhárom, hétfőn tárgyalt indítványát az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban. A volt kormánypártok megtámadták Sulyok Tamás államfői megbízatásának megszüntetését, az országgyűlési képviselőkre bevezetett 12 éves időkorlátot és az alkotmánybírók 70 éves korhatárát is. Egyik próbálkozásuk sem járt sikerrel.
Az Alkotmánybíróság hétfői napirendje alapján három külön ügy feküdt a teljes ülés előtt. Mindegyik az Orbán-kormány bukása után elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás valamely fontos rendelkezését támadta.
Sulyok Tamás eltávolítását is megtámadta a Fidesz
Az egyik beadvány közvetlenül azt a rendelkezést támadta, amely megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását.
A 17. Alaptörvény-módosítás úgy rendelkezett, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő államfő mandátuma megszűnik. Sulyok ennek következtében júliusban távozott.
A Fidesz–KDNP képviselői az Alkotmánybíróságtól azt kérték, hogy semmisítse meg ezt a szabályt, mert álláspontjuk szerint annak elfogadása nem felelt meg az Alaptörvényben előírt eljárási követelményeknek. A testület most ezt az indítványt is visszautasította.
Az Országgyűlés augusztus 11-én már Baka Andrást választotta meg következő köztársasági elnöknek, aki augusztus 19-től gyakorolja teljes körűen államfői jogköreit.
A 12 éves képviselői korlát is hatályban marad
A második vitatott szabály az országgyűlési képviselők újraválaszthatóságát korlátozza.
Az új rendelkezés szerint nem választható országgyűlési képviselőnek az, aki korábban összesen legalább 12 évig volt parlamenti képviselő, vagy legalább három választáson már mandátumot szerzett.
A szabály nem szakítja félbe a jelenlegi képviselők mandátumát, de a következő választáson már megakadályozhatja több hosszú ideje politizáló képviselő újraindulását. A Fidesz és a KDNP ezt a korlátozást is megpróbálta megsemmisíttetni az Alkotmánybírósággal. Sikertelenül.
Polt Péter távozását is megpróbálták megakadályozni
A harmadik nagy vitapont az alkotmánybírák életkori korlátozása volt. A módosítás visszaállította a 70 éves felső korhatárt az Alkotmánybíróság tagjainál.
Ez nem elméleti változás: több jelenlegi alkotmánybírót közvetlenül érint. Az új szabály miatt szeptember 1-jén megszűnik többek között Polt Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének megbízatása is.
A Fidesz–KDNP külön indítványban támadta az életkori korlátot és azokat az átmeneti rendelkezéseket is, amelyek alapján a már hivatalban lévő, 70 évnél idősebb alkotmánybíróknak is távozniuk kell. Ezt a beadványt ugyancsak visszautasította a testület.
Az Ellenszél már az alkotmánymódosítás előkészítésekor részletesen bemutatta, hogyan érinti az új korhatár Polt Pétert és az Alkotmánybíróság több tagját.
Van egy különösen kellemetlen előzménye a Fidesz vereségének
Az ügy egyik legérdekesebb közjogi sajátossága, hogy az Alkotmánybíróság mozgásterét éppen a Fidesz–KDNP szűkítette le még 2013-ban.
Az akkori kétharmados többség olyan szabályt épített az Alaptörvénybe, amely szerint az Alkotmánybíróság egy alkotmánymódosításnál nem vizsgálhatja szabadon annak tartalmát. A testület lényegében csak azt ellenőrizheti, hogy az Alaptörvény módosításának elfogadása és kihirdetése megfelelt-e az előírt eljárási szabályoknak.
Vagyis az Alkotmánybíróság nem döntheti el egyszerűen azt, hogy egy alkotmánymódosítás politikailag, szakmailag vagy akár alkotmányjogi tartalmát tekintve jó vagy rossz. Ez a korlátozás most visszaütött a Fideszre.
Néhány nappal korábban már egy másik fideszes indítvány is elbukott
A hétfői döntéseket egy korábbi vereség előzte meg.
Az Alkotmánybíróság augusztus 14-én érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fidesz–KDNP közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, vagyis a KEKVA-rendszerrel kapcsolatos indítványát is.
A képviselők azt támadták, hogy a Tisza-kormány alkotmánymódosítással teremtette meg az Orbán-kormány idején létrehozott alapítványi rendszer felszámolásának lehetőségét.
Az Alkotmánybíróság többsége azonban akkor arra jutott, hogy az ellenzéki képviselők érvelése valójában a módosítás tartalmi felülvizsgálatát igényelné.
Erre pedig a testületnek nincs hatásköre.
Polt Péter és Handó Tünde akkor különvéleményt fogalmazott meg: szerintük az indítványt érdemben kellett volna vizsgálni.
Hende Csaba már korábban kiesett a testületből
Az alkotmánymódosításnak egy másik, kevésbé nyilvánvaló következménye is volt. Hende Csaba volt fideszes politikus alkotmánybírói mandátuma nem a 70 éves korhatár miatt szűnt meg, hanem a képviselőkre vonatkozó 12 éves szabály következtében.
A szabályozás miatt rövid időn belül jelentősen átalakul az Alkotmánybíróság személyi összetétele.
A Fidesz elveszítette az első nagy alkotmánybírósági csatát
A mostani döntések politikai jelentősége ezért jóval nagyobb egy-egy jogi beadvány sorsánál.
A Fidesz és a KDNP az áprilisi választási vereség után az Alkotmánybíróságon próbálta megakadályozni vagy visszafordítani a Tisza-kormány több, a korábbi hatalmi rendszer lebontását célzó közjogi lépését. Eddig nem jártak sikerrel.
A Sulyok Tamás eltávolítását megtámadó indítványt visszautasították, hatályban marad a képviselői cikluskorlát, és nem sikerült megakadályozni az alkotmánybírók 70 éves korhatárának alkalmazását sem.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag helyesnek vagy alkotmányjogilag kifogástalannak minősítette volna a Tisza-kormány valamennyi intézkedését.
A visszautasítás jogi jelentősége ennél szűkebb: a Fidesz–KDNP az Alkotmánybíróság előtt nem tudta elérni a megtámadott rendelkezések megsemmisítését.
A részletes indokolásokból derülhet majd ki pontosan, milyen jogi érvek alapján jutott erre a következtetésre a testület.