Nem négy, hanem öt alkotmánybíró megbízatása szűnik meg rövid időn belül az Alaptörvény módosítása miatt. Polt Péter és három társa a visszaállított életkori korlátozás következtében távozik, Hende Csaba esetében azonban más jogi szabály lép működésbe. Az egykori honvédelmi miniszter hosszú parlamenti múltja miatt már nem választható országgyűlési képviselőnek, ez pedig az alkotmánybírói tagságának megszűnését is maga után vonja. A változás következtében a 15 tagú testület egyharmadát rövid idő alatt új tagokkal kell feltölteni.
Nem a 70 éves korhatár érinti Hendét
Az Alaptörvény módosítása miatt négy alkotmánybíró – Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomniczi Zoltán – azért kényszerül távozni, mert már betöltötte a 70. életévét.
Hende Csaba helyzete azonban eltér az övékétől. Az ő mandátuma nem az életkora, hanem az országgyűlési képviselőkre bevezetett új időbeli korlátozás miatt szűnik meg.
Az új szabály szerint az, aki már legalább 12 éven keresztül volt országgyűlési képviselő, nem indulhat ismét parlamenti választáson. Hende Csaba 2002-től 2025-ig, vagyis több mint két évtizeden keresztül volt képviselő, mielőtt alkotmánybíróvá választották.
Egy korábban is létező törvényi rendelkezés lett döntő
Hende távozását nem közvetlenül az új mandátumkorlát mondja ki. A következményt az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyik már korábban is létező rendelkezése váltja ki.
A törvény szerint megszűnik az alkotmánybírói tagság, ha a testület tagja már nem választható meg országgyűlési képviselőnek. Mivel Hende Csaba a 12 éves korlátozás miatt elveszíti ezt a jogosultságát, alkotmánybíróként sem maradhat tovább hivatalban.
A helyzet jól mutatja, hogyan kapcsolódhat össze egy új alkotmányos rendelkezés egy régebbi törvényi szabállyal. A mandátumkorlát önmagában a parlamenti indulást akadályozná meg, az alkotmánybírósági törvény azonban ehhez egy másik közjogi tisztség elvesztését is hozzákapcsolja.
Miért nem kap haladékot Hende Csaba?
A jelenlegi országgyűlési képviselőkre az új korlátozás nem azonnal vonatkozik. Ők kitölthetik a folyamatban lévő parlamenti ciklust, a következő választáson azonban már nem indulhatnak, amennyiben elérték a meghatározott időkorlátot.
Hende Csaba viszont már nem országgyűlési képviselő. Parlamenti mandátuma 2025-ben szűnt meg, amikor az Alkotmánybíróság tagjává választották. Emiatt nem tartozik a hivatalban lévő képviselők számára biztosított átmeneti védelem alá.
Ez a különbség különös helyzetet teremt: azok a politikusok, akik jelenleg is a parlamentben ülnek, egy ideig még megtarthatják mandátumukat, Hende esetében viszont a szabály az alkotmánybírói tisztségére is közvetlen hatást gyakorol.
A testület harmada távozik
Hende Csabával együtt összesen öt tag távozik a 15 fős Alkotmánybíróságról. Ez azt jelenti, hogy rövid időn belül a teljes testület egyharmadának helyére új alkotmánybírókat kell választani.
A változás jelentősége ezért messze túlmutat az érintett személyeken. Az Alkotmánybíróság döntései alapvető politikai és jogi kérdéseket befolyásolhatnak, az új tagok pedig hosszú időre meghatározhatják a testület működését és jogértelmezési irányát.
Az öt megüresedő hely betöltése így az Országgyűlés egyik legfontosabb személyi döntéssorozata lehet. Nem pusztán egyéni mandátumok lezárásáról van szó, hanem az ország legfontosabb alkotmányos kontrollintézményének jelentős átalakulásáról.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
