A jövőben tizenkettő helyett csupán hat évre választanák meg az alkotmánybírókat, és 70 évben határoznák meg a tisztség betöltésének felső korhatárát – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a július 2-i kormányszóvivői tájékoztatón. A tervezett Alaptörvény-módosítás célja a kormányfő szerint az, hogy az államigazgatás csúcsán lévő korábbi struktúrákat lebontsák.
„Hat év az a leghosszabb idő, ami belátható, és ami nem köti meg előre több mint egy évtizedre a következő kormányok és az ország kezét” – indokolta a döntést a miniszterelnök. Az új szabályozás értelmében a megválasztott bírókat egyetlen alkalommal újra lehetne választani. Magyar Péter úgy fogalmazott: aki jól végzi a munkáját és megfelel a jogállami elvárásoknak, azt az aktuális parlamenti többség várhatóan ismét bizalmat szavaz neki, de meg kell akadályozni, hogy a hatalom „bábokat betonozzon be” tizenkét évre.
A kormányfő már a tavaszi választási kampányban, egy március 23-i nyíregyházi fórumon ígéretet tett arra, hogy kétharmados győzelem esetén leváltják a korábbi kormánypárt által kinevezett kulcsfontosságú állami vezetőket. Köztük nevesítette Polt Pétert, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét is.
Az Alaptörvény 17. módosítása
A jelenlegi szabályozás szerint az alkotmánybírókat az Országgyűlés 12 évre választja, eltávolításukról pedig kizárólag maguk a testület tagjai dönthetnek. Ezt a jogi helyzetet a kormány az Alaptörvény 17. módosításával hidalná át, amely 70 évben korlátozná az alkotmánybírók életkorát. Ez a passzus közvetlenül érintené a posztot betöltő Polt Pétert, aki 1955-ben született, és tavaly már betöltötte a 70. életévét.
Magyar Péter a tájékoztatón hangsúlyozta: a kormány az áprilisi választáson arra kapott felhatalmazást a szavazóktól, hogy újraindítsa az „elrabolt államot”, és elszakítsa azokat a politikai és gazdasági szálakat, amelyek a korábbi rendszert jellemezték. Mint mondta, az állami tisztségek időtartamának korlátozása garanciát jelent arra, hogy ne alakulhasson ki újra hasonló hatalmi koncentráció.
A tervezett módosítások és személyi cserék más csúcsintézményeket is elértek. A hatályos törvények értelmében az Állami Számvevőszék elnökét szintén 12 évre, míg a Kúria, az Országos Bírói Hivatal (OBH), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét, valamint a legfőbb ügyészt 9-9 évre választják meg. Az Alaptörvény készülő 17. módosítása szerint a Kúria és az OBH elnökének felmentéséről a jövőben maguk a bírók hozhatnának döntést. Az NMHH élén ugyanakkor már megtörtént a váltás: Koltay András elnököt július 1-jén, Magyar Péter javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök felmentette tisztségéből.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!