Tíz éve nem volt ilyen: 1,2 százalékra zuhant az infláció, az élelmiszerek ára is csökkent.
Jelentősen lassult a magyarországi áremelkedés: 2026 júliusában átlagosan mindössze 1,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Júniushoz képest pedig nem emelkedtek, hanem 0,1 százalékkal csökkentek az árak.
A Központi Statisztikai Hivatal pénteken megjelent gyorsjelentése szerint 2016 óta nem mértek ilyen alacsony éves inflációt Magyarországon.
Az adat azért is figyelemre méltó, mert az általános árcsökkenésben ezúttal az élelmiszereknek is jelentős szerepük volt. Az élelmiszerárak egy év alatt átlagosan 1,1 százalékkal mérséklődtek. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat nem számítjuk közéjük, a csökkenés elérte a 4,4 százalékot.
Ezek az élelmiszerek lettek jelentősen olcsóbbak
A tavaly júliusi árakhoz képest több, gyakran vásárolt termék ára is számottevően visszaesett:
- a húskonzervek 26,9 százalékkal;
- a vaj és a vajkrém 14,1 százalékkal;
- a sertéshús 13,1 százalékkal;
- a friss hazai és déligyümölcsök 12,5 százalékkal;
- a sajt 9,5 százalékkal;
- a friss zöldségek 9,2 százalékkal;
- a cukor és a száraztészta 7,4 százalékkal;
- a tej pedig 7 százalékkal került kevesebbe.
Csak júniushoz képest a burgonya ára 13,5, a friss zöldségeké 8,9, a gyümölcsöké 5,6, a tojásé 2,9, a sertéshúsé pedig 2,4 százalékkal csökkent.
A vásárlók számára tehát nem pusztán az infláció lassulásáról van szó: több alapvető élelmiszer esetében tényleges árcsökkenést mért a KSH.
Nem lett azonban minden olcsóbb
Az átlag mögött továbbra is komoly különbségek húzódnak. A büféáruk, az eszpresszókávé és a munkahelyi előfizetéses étkezés egyaránt 6,3 százalékkal drágult egy év alatt. Az éttermi étkezés ára 5,8, az édességeké 4,9, az étolajé pedig 3,8 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb inflációs nyomást most már nem az élelmiszerek, hanem a szolgáltatások jelentik. Ezek átlagosan 4,7 százalékkal drágultak.
A színházjegyek ára 17,6, a teherszállításé 13,5, a postai szolgáltatásoké 9,6, a sport- és múzeumi belépőké 8,7 százalékkal nőtt. A járműjavítás 7,6, a külföldi üdülés 7,1, a telefon- és internetszolgáltatás 7 százalékkal került többe.
Az egészségügyi szolgáltatások ára 6,1, a gyógyszereké és gyógyáruké 3,4 százalékkal emelkedett.
A rezsi is lefelé húzta az inflációt
A háztartási energiáért átlagosan 4,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2025 júliusában. A vezetékes gáz ára a KSH számítása szerint 10,9 százalékkal csökkent, miközben a villamos energia 1,5 százalékkal drágult.
A járműüzemanyagok ára éves összevetésben 0,1, egyetlen hónap alatt pedig 1,3 százalékkal mérséklődött.
A nyugdíjasok fogyasztási szerkezete alapján számított infláció még az országos átlagnál is alacsonyabb, mindössze 0,8 százalék volt. A változékony termékeket kiszűrő maginfláció 1,9 százalékon alakult.
Magyar Péter az erős forintot is a háttérben látja
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán úgy értékelte az adatokat, hogy az infláció csökkenésében az erősödő forintnak is fontos szerepe volt.
A KSH jelentése az árak változását méri, azok gazdasági okait nem elemzi. A kormányfő állítása ugyanakkor összhangban áll a Magyar Nemzeti Bank és több piaci elemző korábbi értékelésével. Az erősebb forint olcsóbbá teszi az importált termékeket, alapanyagokat és energiát, ennek hatása pedig fokozatosan megjelenhet a bolti árakban.
Az MNB júniusi inflációs jelentése szintén az erősebb árfolyam dezinflációs hatását emelte ki. Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, hogy mely termékeknél előnyös az erős forint, és kik veszíthetnek rajta.
Az árfolyam azonban csak az egyik tényező. Az inflációt a világpiaci élelmiszer- és energiaárak, a hazai kereslet, a bérek, az adók, a kereskedelmi verseny és az állami beavatkozások egyaránt alakítják.
Az alacsony infláció nem jelenti azt, hogy ismét olcsó lett az élet
Az 1,2 százalékos infláció azt mutatja meg, hogy az árak átlagosan mennyivel változtak az elmúlt egy évben. Nem jelenti azt, hogy eltűntek a korábbi évek drágulásai, vagy visszatért a 2021 előtti árszínvonal.
Egy termék, amely néhány év alatt kétszeresére drágult, akkor is drága marad, ha az ára egy ideig már nem emelkedik. Az infláció lassulása ezért nem azonos az árak általános visszatérésével, de a családi költségvetések szempontjából fontos fordulat: a jövedelmeket már sokkal kevésbé emészti fel a pénzromlás.
Az élelmiszerek mostani tényleges árcsökkenése pedig azt jelenti, hogy a kedvező adat egy részét a vásárlók a pénztáraknál is közvetlenül érzékelhetik.