Láthatatlan veszély kíséri a hőhullámot: délutánra megugorhat a talajközeli ózon.
Miközben mindenki a 40 fok fölötti hőmérsékletet figyeli, a tartós forróság egy kevésbé látványos veszélyt is felerősíthet. A talajközeli ózon nem látható, érzékszerveinkkel sem mérhető megbízhatóan, nagyobb koncentrációban azonban károsíthatja a légutakat, és tovább növelheti a szervezetet érő hőterhelést.
Szebenyi Péter egy Facebook-bejegyzésben arra figyelmeztetett, hogy a forró, napos és szélcsendes délutánokon érdemes kerülni az intenzív szabadtéri mozgást, a kerti munkát pedig inkább reggelre időzíteni. Állításainak lényegét a hivatalos levegőminőségi adatok is alátámasztják, egy fontos pontosítással: pusztán a hőségből még nem következik, hogy egy adott településen veszélyesen magas az ózonszint. Ehhez mindig az aktuális mérési adatokat kell megnézni.
Nem az ózonrétegről van szó
Az ózon ugyanaz a három oxigénatomból álló molekula, a hatása azonban attól függ, hol található.
A magas légkörben kialakuló ózonréteg védi a Földet a káros ultraibolya-sugárzástól. A talaj közelében viszont az ózon erősen oxidáló légszennyező anyag, amelyet nem közvetlenül bocsátanak ki az autók vagy a gyárak.
A nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek a napfény hatására fotokémiai reakcióba lépnek, és ennek során keletkezik a talajközeli ózon. A folyamatot a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás felgyorsítja.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat friss összefoglalója szerint júniustól szeptemberig fordulnak elő leggyakrabban olyan epizódok, amelyek során az ózonkoncentráció akár több napon keresztül is meghaladhatja az egészségügyi küszöbértékeket.
Délután tetőzhet a szennyezés
A talajközeli ózon koncentrációja jellemzően nem a reggeli csúcsforgalomban a legmagasabb. A szennyező előanyagokból idő és napfény hatására képződik ózon, ezért a legnagyobb koncentrációkat általában a déli órák után mérik.
Az ózon ráadásul nem marad ott, ahol létrejött. A légáramlással nagy távolságokra eljuthat, ezért vidéken, illetve a kibocsátási forrásoktól távol is magas értékek alakulhatnak ki. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az éves átlagos ózonszint sok esetben éppen a vidéki mérőállomásokon magasabb, mint a városokban.
Vagyis tévedés lenne azt gondolni, hogy ez kizárólag a nagyvárosok problémája.
A gyerekekre és a légúti betegekre különösen veszélyes
A talajközeli ózon irritálhatja a szemet és a torkot, köhögést, mellkasi kellemetlenséget és nehézlégzést válthat ki. Csökkentheti a tüdő működését, gyulladást okozhat a légutakban, és súlyosbíthatja az asztmát.
Különösen veszélyeztetettek:
- a gyerekek és az idősek;
- az asztmában vagy más krónikus tüdőbetegségben szenvedők;
- a szív- és érrendszeri betegek;
- a szabadban dolgozók;
- valamint azok, akik nagy fizikai terhelésnek teszik ki magukat.
Sportolás közben gyorsabban és mélyebben lélegzünk, ezért ugyanannyi idő alatt több szennyezett levegő kerülhet a tüdőbe.
Az európai ügynökség becslése szerint 2023-ban mintegy 63 ezer korai haláleset volt összefüggésbe hozható a hosszú távú ózonterheléssel az Európai Unióban. A legmagasabb becsült halálozási kockázatú országok között Magyarország állt az első helyen. Ez statisztikai becslés, nem a halotti bizonyítványokon feltüntetett esetek száma, a probléma súlyát azonban jól mutatja.
Mikor kell komolyan venni?
Az uniós célérték szerint a legmagasabb napi nyolcórás átlag nem haladhatja meg a köbméterenkénti 120 mikrogrammot. Az órás tájékoztatási küszöb 180, a riasztási küszöb pedig 240 mikrogramm köbméterenként.
Magyarországon a levegőminőségi indexet óránként frissítik. Az adatokat 58 állandó és két mobil mérőállomás szolgáltatja, és az ózon mellett a szálló por, a nitrogén-dioxid és több más szennyező anyag koncentrációját is figyelembe veszik.
A hőmérő tehát önmagában nem elég. Az aktuális helyzetet az országos levegőminőségi térképen érdemes ellenőrizni.
Mit tehetünk a legrosszabb órákban?
Magas ózonszint esetén az intenzív szabadtéri sportot és a nagyobb fizikai munkát célszerű a kora reggeli időszakra áttenni. A délutáni órákban különösen a veszélyeztetett csoportoknak ajánlott csökkenteniük a terhelést.
Szellőztetni is inkább kora reggel érdemes, illetve akkor, amikor a helyi mérési adatok már javulást mutatnak. A fölösleges autózás, a benzin párolgásával járó tevékenységek, az oldószeres festés és a hulladékégetés mind hozzájárulhat az ózonképződéshez szükséges szennyező anyagok kibocsátásához.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, hogy a hőkupolát az időjárás másik véglete követheti. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok az ózonszennyezési helyzeteket is súlyosbíthatják.
Akkor valóban reggel kell öntözni?
A reggeli öntözés jó tanács, de nem valamiféle ózon elleni csodaszer. A növények szempontjából azért előnyös, mert kisebb a párolgási veszteség, a víznek több ideje marad beszivárogni a talajba, és az öntözést végző ember sem a nap legforróbb, potenciálisan legszennyezettebb óráiban dolgozik.
Egy rövid esti vagy automata öntözés önmagában természetesen nem válik veszélyessé az ózontól. A lényeg az, hogy a hosszan tartó kerti munkát, futást vagy más intenzív szabadtéri tevékenységet ne automatikusan a késő délutáni órákra időzítsük. Előbb nézzük meg az aktuális levegőminőséget.