Olcsó török barack áraszthatja el Magyarországot – a hazai gazdák fizethetik meg az árát.
Az orosz piacról kiszoruló török őszibarack, kajszi, szilva, cseresznye és meggy egy része Közép-Európában köthet ki. A vásárlók átmenetileg olcsóbb gyümölccsel találkozhatnak, a magyar termelők számára azonban újabb komoly árverseny kezdődhet.
Oroszország július 18-tól korlátozta a csonthéjas gyümölcsök behozatalát öt török exportőrtől. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az érintett szállítmányokban ismételten karanténkárosítókat és más, szabályozás alá eső növényi kórokozókat találtak.
A döntés többek között a kajszit, az őszibarackot, a nektarint, a szilvát, a cseresznyét és a meggyet érinti. Az orosz hatóság tájékoztatása szerint az öt vállalat 2026-ban körülbelül 125 ezer tonna csonthéjas gyümölcsöt szállított Oroszországba, ami a teljes török import mintegy 12 százalékát jelentette – írta a Kommerszant.
Ez tehát nem valamennyi török gyümölcs teljes kitiltása. Az érintett árumennyiség azonban így is akkora, hogy annak átirányítása érezhető változást okozhat a környező piacokon.
Magyarország lehet az egyik következő célpont
A csonthéjas gyümölcsök csak korlátozott ideig tárolhatók, ezért az exportőrök nem várhatnak hónapokat új vevőkre. Az Oroszországba már nem szállítható tételeknek gyorsan piacot kell találniuk.
Az egyik legkézenfekvőbb útvonal az Európai Unió felé vezet. Románia és Bulgária földrajzi helyzete, valamint a már működő közúti szállítási kapcsolatok miatt természetes belépési pontja lehet a török árunak. Innen Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is könnyen elérhető.
Törökország 2025-ben 336,6 millió dollár értékben exportált csonthéjas gyümölcsöket. Ebből több mint 140 millió dollárnyi áru került az orosz piacra. Az ENSZ kereskedelmi adatain alapuló kimutatás szerint csak a friss kajszi, cseresznye, őszibarack és szilva török kivitele 140,7 millió dollárt ért el Oroszország felé.
Ha ennek akár csak egy része Közép-Európa felé indul, az már elegendő lehet a nagybani árak letöréséhez.
A boltok járhatnak jól, nem feltétlenül a vásárlók
A nagyobb kínálat elméletileg olcsóbb gyümölcsöt jelenthet. A gyakorlatban azonban egyáltalán nem biztos, hogy a termelői árak csökkenése teljes egészében megjelenik a bolti árcédulákon.
A kereskedelmi láncok mindenesetre jobb alkupozícióba kerülhetnek. Ha olcsó török őszibarackot, kajszit vagy szilvát tudnak beszerezni, könnyebben kényszeríthetik árengedményre a magyar termelőket is.
A legnagyobb veszély ezért nem feltétlenül az, hogy egyik napról a másikra olcsó gyümölccsel telnek meg az üzletek. Sokkal inkább az, hogy a hazai gazdák felvásárlási árai zuhannak, miközben a termelési költségeik – az energia, a munkaerő, az öntözés és a növényvédelem ára – nem csökkennek.
A kajszi ára már az orosz intézkedés előtt is alacsonyabb volt a tavalyinál. Július elején több nyugat-magyarországi termelőnél 550–600 forintos kilogrammonkénti árak jelentek meg, a helyi piacokon pedig 800–900 forint körül kínálták a gyümölcsöt. Egy újabb importhullám ezt az árszintet is lejjebb nyomhatja.
Európában egyébként is több gyümölcs terem
A török felesleg egy eleve bőséges európai szezonba érkezhet. A Medfel előrejelzése szerint az európai őszibarack- és nektarintermés 2026-ban elérheti a 2,74 millió tonnát. Ez 8 százalékkal haladná meg a tavalyi mennyiséget, és 16 százalékkal lenne magasabb a 2020–2024 közötti átlagnál.
Ez tovább növeli a kínálati nyomást. A magyar őszibarack-, kajszi-, szilva- és meggytermelőknek így nemcsak a török exportőrökkel, hanem a nagyobb spanyol, görög és olasz terméssel is versenyezniük kell.
Mindez egy olyan évben történik, amikor a magyar mezőgazdaságot egyszerre sújtja a rendkívüli hőség, az aszály és a vízhiány. Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, milyen súlyos bizonytalanság alakult ki a gazdák körében az időjárás és a termésbiztonság miatt.
Nem jelent közvetlen egészségügyi veszélyt a török gyümölcs
Fontos különbséget tenni a növényegészségügyi és az emberi egészséget érintő kockázatok között. Az orosz hatóság által említett kártevők és betegségek – például a mediterrán gyümölcslégy vagy a moníliás rothadás – elsősorban a gyümölcsösöket, a termést és a fákat veszélyeztetik. A jelenlegi információk szerint nem jelentenek közvetlen veszélyt a fogyasztókra.
Az Európai Unióba érkező szállítmányokra ráadásul uniós növényegészségügyi ellenőrzések vonatkoznak. A probléma tehát elsősorban gazdasági: az olcsóbb importáru letörheti a hazai felvásárlási árakat.
A magyar vásárló talán néhány száz forinttal olcsóbban juthat barackhoz. Ha azonban közben újabb hazai gyümölcsösök válnak veszteségessé, annak hosszabb távú árát már az egész ország megfizetheti.