Washington távozásra szólítja fel az Iránban tartózkodó amerikaiakat, Donald Trump pedig újabb katonai fellépést helyezett kilátásba. Teherán amerikai támaszpontokat fenyeget megtorlással, miközben Szaúd-Arábiát rakéta- és dróntámadások érték. A következő lépés még nem ismert: a nyilatkozatokból katonai eszkaláció és tárgyalási nyomásgyakorlás is kirajzolódhat.
Az összefoglaló a szeptember 21-én hajnalban ellenőrzött beszámolókra épül. A cikk végén szereplő forgatókönyvek szerkesztőségi elemzések, nem bejelentett döntések.
„Semmilyen okból ne utazzanak Iránba”
– figyelmeztet az amerikai külügyminisztérium hivatalos tájékoztatója, amely az országban tartózkodó amerikai állampolgárokat azonnali távozásra szólítja fel.
Az Al Jazeera is beszámolt az amerikai virtuális nagykövetség riasztásáról. A távozási felszólítás ugyanakkor a korábbi amerikai utazási figyelmeztetésben is szerepel: önmagában nem bizonyítja, hogy Washington új támadást rendelt el, vagy evakuálási műveletet indított.
A hétvégi fejlemények azonban ennél jóval tovább mennek.
Trump már Irán felrobbantását emlegette
Trey Yingst, a Fox News tudósítója vasárnap telefonon beszélt az amerikai elnökkel. A beszélgetés ismertetése szerintTrump katonai pusztítást, gazdasági kivéreztetést vagy megállapodást vázolt lehetséges útként.
Yingst szerint az elnök így fogalmazott:
„Az a kérdésem, hogy felrobbantsam-e az egész országot, és ha igen, mikor.”
Trump ugyanakkor azt is jelezte, hogy valószínűleg nyitott lenne találkozni Maszúd Peszeskján iráni elnökkel az ENSZ-közgyűlés idején.
A fenyegetés és a tárgyalási lehetőség tehát ugyanabban a beszélgetésben jelent meg. Ez fontosabb fejlemény annál, hogy Trump korábban félbeszakította Camp David-i hétvégéjét: a visszatérés oka továbbra sem tisztázott, az Iránnak címzett kijelentések viszont már nyilvánosak.
Irán amerikai támaszpontokat venne célba
Az iráni katonai vezetés vasárnap közölte: egy új támadás amerikai támaszpontok és érdekek elleni tartós megtorlást válthat ki. Washington térségbeli szövetségeseit is a konfliktus résztvevőinek tekintenék – írta a Reuters.
Teherán támadási előkészületekről szóló információkra hivatkozott, de ezek részleteit nem mutatta be.
A fenyegetés így nem pusztán két ország közötti összecsapásról szól. Az iráni közlés alapján egy új amerikai támadás a környező országokban működő amerikai katonai létesítményekre és Washington regionális partnereire is veszélyt jelenthetne.
Rijád felé rakéta indult, a repülőtér közelében tűz látszott
A jemeni húszik szombaton rakéta- és dróntámadásokat jelentettek be Rijád ellen. A szaúdi vezetésű koalíció közölte, hogy elfogott egy, a főváros felé tartó ballisztikus rakétát.
A Reuters felvételein nagy füstoszlop és lángok látszottak a rijádi nemzetközi repülőtér térségében. A húszik egy janbui Aramco-létesítmény megtámadását is állították; a károk teljes mértékéről nem állt rendelkezésre megerősített kép.
Az amerikai külügyminisztérium a térségbe és az azon keresztül történő utazás újragondolását javasolta, járattörlések és légtérzárak lehetőségére figyelmeztetve. A regionális riasztásokról korábban külön is beszámoltunk.
A húszik külön üzenetet küldtek Washingtonnak
Mohamed al-Buhaiti húszi vezető az Associated Pressnek adott vasárnapi interjújában azt mondta: biztosították a Trump-kormányzatot arról, hogy nem támadnak amerikai hajókat a Vörös-tengeren.
Ugyanakkor megfenyegette azokat az országokat, amelyek Szaúd-Arábia oldalán bekapcsolódnának a jemeni harcokba.
Washington tehát Irán fenyegetése mellett is kapcsolatot tart fenn a húszikkal. Ez azt mutatja, hogy a különböző frontokon nem feltétlenül ugyanaz a katonai és diplomáciai folyamat zajlik.
Mi következhet? Három lehetséges forgatókönyv
Az alábbiak szerkesztőségi következtetések. A rendelkezésre álló információkból egyik kimenetel sem tekinthető biztosnak.
1. Trump katonai fenyegetéssel próbál megállapodást kikényszeríteni.
Ezt a lehetőséget erősíti, hogy az elnök a szélsőséges kijelentések mellett találkozót sem zárt ki iráni partnerével. Elképzelhető, hogy Washington a nyomás fokozásával akar kedvezőbb tárgyalási feltételeket elérni. A nyitottság ugyanakkor még nem jelent megszervezett találkozót vagy közelgő megállapodást.
2. Újabb amerikai csapás következik, amelyre Irán válaszol.
A kölcsönös fenyegetések alapján ezt sem lehet kizárni. A legfontosabb kérdés ebben az esetben a válaszlépések kiterjedése lenne: sikerülne-e korlátozni az összecsapást, vagy további országokat, támaszpontokat és civil infrastruktúrát érnének támadások? Egy korlátozottnak szánt művelet sem garantál korlátozott következményeket.
3. Nem indul új nagy offenzíva, de tovább romlik a gazdasági helyzet.
A hajózási és energiaellátási zavarok egy nagyobb amerikai támadás nélkül is fennmaradhatnak. A Bloomberg értesülését ismertető Reuters szerint az Aramco legalább két európai finomítói ügyfelét arról tájékoztatta, hogy októberben nem kapnak szerződéses kőolajszállítmányt a szaúdi vezeték elleni támadás után. A Reuters ezt az értesülést önállóan nem tudta megerősíteni.
Magyar olvasóként ez utóbbi forgatókönyv sem távoli ügy: a drágább energia és a nehezebb szállítás az európai gazdaságon keresztül idehaza is nyomást gyakorolhat az árakra. Konkrét hazai áremelés mértékét azonban a jelenlegi hírekből nem lehet megállapítani.
