A hőkupola után jöhet az időjárás másik véglete: az aszályt akár árvíz válthatja fel.
Pénteken hidegfront törheti meg a rendkívüli hőséget, de a szakemberek szerint korai lenne hátradőlni. A klímaváltozás nem egyszerűen melegebb, hanem szélsőségesebb időjárást hoz: a hosszú szárazságot intenzív esőzések és akár árvizek is követhetik. Arra azonban jelenleg nincs bizonyíték, hogy Magyarországon közvetlen árvízveszély közeledne.
A hőkupola alatt fuldokló országban most mindenki a lehűlést és az esőt várja. A jelenlegi előrejelzések szerint a közelgő hidegfront mögött 7–10 Celsius-fokkal hűvösebb levegő érkezhet, de mivel rendkívül magas hőmérsékletről indulunk, a hétvége ettől még nem lesz hideg.
Az Ellenszél korábban megírta: pénteken törhet be a hidegfront, amely széllel, záporokkal és zivatarokkal vethet véget a 40 fok körüli forróságnak. Csakhogy a csapadék eloszlása várhatóan egyenetlen lesz, így ismét lehetnek olyan térségek, amelyek alig kapnak esőt.
A Weather on Maps meteorológusai, Allaga-Zsebeházi Tamás és Üveges Zoltán szerint az sem törvényszerű, hogy a tartós hőség után hosszabb, hűvös és csapadékos időszak kezdődik. A hőhullámokat rendszerint hidegfront zárja le, de a front intenzitása, sebessége és csapadékának mennyisége már külön kérdés.
Nemcsak melegebb, szélsőségesebb is lett az időjárás
A klímakutatók évtizedek óta figyelmeztetnek arra, hogy a Kárpát-medence az európai átlagnál erősebben melegedhet. Ennek következménye nem pusztán néhány fokkal magasabb éves átlaghőmérséklet, hanem a szélsőségek erősödése is.
Hosszabbá válhatnak a száraz, forró időszakok, miközben a csapadék egyre nagyobb része rövid idő alatt, intenzív záporok vagy több napon át egy térség felett veszteglő ciklonok formájában érkezhet.
A HungaroMet tanulmánya szerint a forró és száraz nyarak hátterében öngerjesztő folyamat működhet. A kiszáradó felszínről egyre kevesebb nedvesség párolog el, csökken a felhőzet, ezért több napsugárzás éri a talajt, ami tovább emeli a hőmérsékletet és gyorsítja a kiszáradást.
Amikor viszont a nagy mennyiségű vízgőzt tartalmazó meleg levegő lehűl, intenzív csapadékképződés indulhat meg. Az ennek során felszabaduló energia erősítheti a ciklonokat, amelyek további nedves légtömegeket gyűjthetnek össze.
Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a megváltozott légköri rendszer az egyik térségben hosszan tartó aszályt, máshol rendkívüli esőzést okoz.
A folyókból hiányzó víz nem feltétlenül oda hullik vissza
A kiszáradó folyók és tavak vize nem egyszerűen megsemmisül: a párolgással bekerül a légkör vízkörforgásába. Ettől azonban még nem biztos, hogy ugyanabban az országban vagy akár ugyanazon a kontinensen hullik vissza.
A légáramlások hatalmas távolságokra szállíthatják a nedvességet. Ennek következtében a már most is száraz térségek még szárazabbá válhatnak, miközben más területeken egyre nagyobb csapadékösszegek jelenhetnek meg.
A probléma egész Európát érinti. Augusztus elején a Rajna Kölnnél rendkívül alacsony vízállást ért el, a Pó térségében készültséget rendeltek el, Franciaországban pedig több helyen korlátozták a vízhasználatot. A magas vízhőmérséklet és az alacsony vízállás miatt európai atomerőművek termelését is vissza kellett fogni.
Az apadó folyók a hajózást, az ipari termelést és az energiatermelést egyszerre veszélyeztetik. Magyarországon mindez a paksi atomerőmű hűtési problémájával vált kézzelfoghatóvá.
Már megtörtént, hogy az aszály után özönvíz érkezett
A mostani helyzet veszélyeit jól mutatja 2024 nyara. A hosszú forróságot és aszályt szeptemberben a Boris ciklon zárta le, amely néhány nap alatt rendkívüli mennyiségű csapadékot zúdított Közép-Európára.
Felső-Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban súlyos árvizek alakultak ki, majd a Dunán is jelentős árhullám vonult le. Az esemény azért is volt szokatlan, mert a nagy dunai árvizeket korábban inkább tavasszal vagy kora nyáron várták.
A Másfélfok elemzése szerint az ilyen, egy térség felett veszteglő ciklonok gyakorisága az elmúlt évtizedekben nem nőtt egyértelműen, a belőlük hulló csapadék intenzitása azonban igen. Az emberi eredetű klímaváltozás miatt a nagy csapadékösszegek előfordulásának esélye is jelentősen emelkedett.
A Boris tehát nem bizonyítja, hogy minden aszályos nyarat árvíz követ. Arra viszont figyelmeztet, hogy a két szélsőség nem zárja ki egymást: ugyanabban az évben, akár néhány hét különbséggel is bekövetkezhetnek.
Magyarországnak az eső is kellene – de meg is kellene tartani
A mostani, végletesen kiszáradt környezetnek hatalmas szüksége lenne tartós, csendes esőre. Egy nagy csapadékot hozó ciklon azonban nem feltétlenül jelentene megoldást, ha a víz rövid idő alatt lezúdulna, majd a folyókon keresztül gyorsan elhagyná az országot.
A legnagyobb hiány továbbra is a vízmegtartó infrastruktúrában mutatkozik. Tározók, elárasztható területek, helyreállított vizes élőhelyek és korszerűbb vízkormányzás nélkül a hirtelen érkező csapadékból nem tudunk megfelelő tartalékot képezni a következő aszályos időszakra.
Az Ellenszél korábban bemutatta, miért állítják szakemberek, hogy a víz nem egyszerűen elfogyott, hanem jelentős részét hagytuk elfolyni az országból.
Árvíz jön tehát a hőkupola után?
Jelenleg ezt nem lehet kijelenteni. A Boris ciklonhoz hasonló rendszerek pályáját olykor még egy nappal az érkezésük előtt is nehéz pontosan meghatározni. A szezonális modellek legfeljebb azt jelezhetik, hogy ősszel kedvezőbbé válhatnak a csapadék kialakulásának nagytérségi feltételei.
Azt azonban hónapokkal előre senki nem tudja megbízhatóan megmondani, hogy mikor, hol és mennyi eső esik majd.
A biztos állítás tehát nem az, hogy árvíz közeleg, hanem az, hogy a hőkupola vége önmagában nem jelenti a klímaválság végét. A kiszáradó ország számára az is veszélyt jelenthet, ha nem érkezik elég csapadék – és az is, ha egyszerre érkezik túl sok.