„Én ott voltam, amikor a Fidesz elszúrta” – Szél Bernadett tételesen ráolvasta Orbánékra a 16 év mulasztásait.
Szél Bernadett szerint a jelenlegi kormánynak kell kezelnie a rendkívüli hőség, az aszály, a vízhiány és az energiaválság következményeit – de a Fidesz nem tehet úgy, mintha Magyarország kiszolgáltatottsága néhány hét alatt alakult volna ki. A volt országgyűlési képviselő felidézte azokat a figyelmeztetéseket és javaslatokat, amelyeket szerinte Orbánék éveken keresztül lesöpörtek az asztalról.
Miközben a Fidesz a néhány hónapja hivatalba lépett Tisza-kormány felkészületlenségéről beszél, Szél Bernadett egy terjedelmes Facebook-bejegyzésben emlékeztetett arra: az országot sújtó hőség, aszály és energiaválság kockázatai nem 2026 nyarán váltak először láthatóvá.
A politikus szerint a mostani helyzet nem négy hét vagy néhány hónap, hanem tizenhat év elmulasztott felkészülésének következménye.
„Én ott voltam, amikor a Fidesz elszúrta. Az egész 16 év gyászos története előttem van.”
Szél hangsúlyozta: mindez nem mentesíti a jelenlegi kormányt a felelősség alól. A krízist most Magyar Péteréknek kell kezelniük, az ellátás biztonságát nekik kell fenntartaniuk. Ettől azonban még szerinte jogos a kérdés, hogy az előző hatalom miért hagyta ennyire sérülékeny állapotban az ország energia- és vízgazdálkodási rendszerét.
Paks veszélyeztetettségéről már 2014-ben kérdezett
Szél Bernadett felidézte, hogy már 2014-ben megkérdezte az akkori kormánytól: miként lehet hosszú távon biztonságosan a Duna vizével hűteni a paksi blokkokat, ha a klímaváltozás miatt gyakoribbá válnak az aszályok, az alacsony vízállások és a szélsőséges hőhullámok.
A kérdés most különösen aktuálissá vált. A Duna történelmi apadása miatt 44 év után először került sor a Paksi Atomerőmű teljes leállításának előkészítésére, miközben az országnak éppen a rendkívüli hőség miatt lenne szüksége hatalmas mennyiségű villamos energiára.
Szél szerint a kormány annak idején nem érdemi szakmai választ adott, hanem a paksi beruházás egyre több részletét titkosította. A klímakockázat ettől természetesen nem tűnt el: mostanra energiabiztonsági problémává nőtt.
Milliárdokat kért volna a vízügynek és a zöldberuházásoknak
A volt képviselő azt is felidézte, hogy a 2016-os költségvetéshez több módosító indítványt nyújtott be. Ezek között szerepelt:
- 10 milliárd forint a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítésére,
- 2 milliárd forint a vízügyi igazgatóságok működésére és dolgozóik béremelésére,
- 70 milliárd forint zöld gazdaságfejlesztési programokra.
A parlamenti többség ezeket a javaslatokat elutasította.
Szél szerint ezzel párhuzamosan a Fidesz-kormány fokozatosan leépítette az önálló környezetvédelmi intézményrendszert. A környezetvédelem elveszítette minisztériumi rangját, a hatóságokat átszervezték, szakemberek távoztak, a terület politikai súlya pedig folyamatosan csökkent.
Mindez éppen akkor történt, amikor egyre világosabbá vált, hogy Magyarországot az aszály, a talajvízszint csökkenése, a folyók szélsőséges vízjárása és az Alföld kiszáradása egyaránt fenyegeti.
Lakossági korszerűsítés helyett állami épületek
Szél arra is emlékeztetett, hogy a kormány korábban mintegy 150 milliárd forintnyi uniós forrást ígért a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A pénzből akár hárommillió lakás szigetelését, nyílászárócseréjét vagy fűtési rendszerének korszerűsítését lehetett volna támogatni.
A program azonban nem az eredeti formájában valósult meg. A forrásokat végül nagyrészt középületek energetikai fejlesztésére irányították át.
Ennek ára most minden hőhullámban látható: rosszul szigetelt lakások millióit kell klímaberendezésekkel hűteni, ami tovább növeli az esti áramfogyasztást. Vagyis az elmaradt korszerűsítés nemcsak a családok rezsijét emeli, hanem az egész villamosenergia-rendszert terheli.
A szélerőműveket gyakorlatilag kitiltották
A politikus külön kitért a szélenergia ellehetetlenítésére is. A Fidesz 2016-ban olyan szabályozást fogadott el, amely szerint szélerőművet csak a lakott területektől legalább 12 kilométerre lehetett telepíteni. A településszerkezet miatt ez gyakorlatilag az egész országot kizárta a beruházásból.
A korlátozást rögzítő kormányrendelet éveken át megakadályozta új szélerőművek létesítését, miközben az időjárásfüggő energiatermelés kiegyensúlyozásához éppen a nap- és szélenergia együttes használatára lett volna szükség. A szabályokon később enyhítettek, az elvesztegetett éveket azonban már nem lehet visszahozni.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, hogyan fékezték le Magyarországon a szélenergia fejlődését, miközben más európai országok egyre nagyobb kapacitásokat építettek ki.
„Nincs ok a sietségre”
Szél Bernadett a Fidesz klímapolitikájának egyik legbeszédesebb mondatát is felidézte. Amikor Orbán Viktor 2019-ben nem támogatta az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely azzal magyarázta a döntést, hogy „nincs ok a sietségre”.
A mondat a kormány saját akkori tájékoztatásában is szerepelt. A Fidesz–KDNP képviselői ugyanebben az időszakban távol maradtak a klímaválságról összehívott rendkívüli parlamenti üléstől, amelyet kampányfogásnak minősítettek.
Az Ellenszél korábban részletesen felidézte, hogyan vétózta meg az Orbán-kormány az uniós klímacélt.
A kormány megváltozott, a korábbi döntések következményei maradtak
A jelenlegi válságot a Tisza-kormánynak kell kezelnie. Rajta kérhető számon, hogy megfelelően védi-e a lakosságot, biztosítja-e az áram- és ivóvízellátást, illetve időben hozza-e meg a szükséges korlátozó intézkedéseket.
A Fidesz azonban nem írhatja át a történet kezdetét.
A paksi hűtés sérülékenysége, az elöregedett villamosenergia-hálózat, a visszaszorított szélenergia, az elmaradt lakossági korszerűsítések, a meggyengített környezetvédelmi intézményrendszer és a vízmegtartó beruházások hiánya nem az elmúlt hónapokban keletkezett.
Szél Bernadett állítása egyszerre politikai vád és dokumentálható történeti emlékeztető: a figyelmeztetések elhangzottak, a javaslatok az asztalon voltak, az idő és a pénz is rendelkezésre állt – csak a döntések maradtak el.