Végre biztató jel érkezett a Duna vízgyűjtőjéről: esőt mutatnak a modellek Passau térségére.
Több csapadékos időszak lehetősége is megjelent a GFS friss előrejelzésében a Duna felső vízgyűjtőjén. A Passau térségére készült fáklyadiagram óvatos reményre ad okot, de még nem jelenti azt, hogy biztosan és tartósan emelkedni kezd a folyó vízszintje Magyarországon.
Hosszú idő után végre kedvezőbb jelzések érkeztek a Duna felső vízgyűjtőjéről. A Baja–Bácsalmás térségének időjárásával foglalkozó Facebook-oldal a GFS Passau környékére készített friss csapadékfáklyáját közölte, amelyen több lehetséges esős időszak is kirajzolódik.
A diagramot a 2026. augusztus 5-én délben indított modellfutás alapján készítették. A különböző színű vonalak az amerikai GFS időjárási modell eltérő forgatókönyveit mutatják.
Az első csapadékjelzések már augusztus 6–7. környékén megjelennek. Augusztus 10. és 14. között ismét több modelltag számol esővel, augusztus 16. után pedig még több forgatókönyv mutat jelentősebb csapadékot.
Mit mutat valójában a fáklyadiagram?
A grafikon első pillantásra kaotikusnak tűnhet, pedig éppen a bizonytalanság bemutatása a célja. A vékony, különböző színű vonalak ugyanannak az időjárási modellnek kissé eltérő kiindulási feltételekkel lefuttatott változatai.
Minél több vonal jelez ugyanarra az időpontra esőt, annál nagyobb az esélye a csapadéknak. Ha a vonalak nagyon szétszóródnak, az azt mutatja, hogy az előrejelzés még bizonytalan.
A mostani diagram alapján rövid távon már látszik némi csapadékesély, a hónap közepétől pedig egyre több lehetséges esős helyzet jelenik meg. A pontos mennyiségben és az időzítésben azonban nagy az eltérés.
Ezért egyelőre azt lehet kijelenteni, hogy növekedett az eső esélye a Duna felső vízgyűjtőjén, azt viszont még nem, hogy jelentős vagy tartós vízszintemelkedés indul el.
Miért ennyire fontos Passau?
Passau nem véletlenül került a figyelem középpontjába. A bajor városnál találkozik a Duna, az Alpok felől nagy mennyiségű vizet szállító Inn és az Ilz. A térség csapadéka, valamint az Inn és a felső-dunai mellékfolyók vízhozama meghatározó lehet a folyó lejjebb fekvő szakaszai számára is.
A passaui Duna vízállását a német PEGELONLINE hivatalos mérőhálózata folyamatosan követi.
Fontos ugyanakkor, hogy önmagában a Passau városára hulló eső nem oldja meg a problémát. Az számít igazán, hogy a csapadék mekkora területet érint, mennyi hullik az Alpokban és az Inn vízgyűjtőjén, illetve mennyit nyel el a hónapok óta kiszáradt talaj.
Csak egy kiterjedt, több hullámban érkező csapadékos időszak tudná érdemben növelni a Duna vízhozamát. Ennek hatása is késleltetve jelenne meg a folyó magyarországi szakaszán.
Minden centiméter számít
A Duna vízállása július végén több szakaszon történelmi mélypontra zuhant. Budapesten 23 centimétert mértek, miközben a korábbi negatív rekord 33 centiméter volt. A rendkívüli apadás a hajózást, az ipart és az energiatermelést is súlyosan érintette – derül ki az Associated Press helyzetértékeléséből.
Magyarországon az alacsony vízállás miatt le kellett állítani a Paksi Atomerőmű termelőegységeit. Ezért különösen fontos minden olyan eső, amely a felső vízgyűjtőn növelheti a folyó utánpótlását.
Az Ellenszél korábban már bemutatta, hogy egy kisebb vagy elszigetelt csapadékos időszak önmagában még nem menti meg Paksot. Ahhoz, hogy az atomerőmű blokkjait biztonságosan újraindíthassák, nem pillanatnyi, hanem tartósan megfelelő vízszintre van szükség.
A hónap második fele egyelőre ígéretes, de bizonytalan
A diagram legérdekesebb része augusztus 16. után látható. Ekkor már számos modelltag jelez csapadékot, néhány pedig kifejezetten intenzív eseményt valószínűsít.
Csakhogy minél távolabbi időpontról beszélünk, annál nagyobb a bizonytalanság. A hónap második felében megjelenő magas csapadékcsúcsok ezért nem tekinthetők konkrét előrejelzésnek. Inkább azt mutatják, hogy a légköri helyzet esélyt adhat több csapadékos rendszer kialakulására.
A következő modellfutásokból derülhet ki, hogy a vonalak közelednek-e egymáshoz. Ha egyre több forgatókönyv ugyanabban az időszakban és hasonló mennyiségű esőt jelez, az már lényegesen erősebb előrejelzési jel lenne.
A mostani kép tehát óvatosan biztató: a Duna felső vízgyűjtője végre kaphat csapadékot. A folyó magyarországi vízszintjének érdemi és tartós emelkedéséhez azonban nem egyetlen záporra, hanem kiterjedt, többnapos esőzésre lenne szükség.