3553 milliárd forint jöhet Magyarországra: az EU rábólintott az új tervre, de a pénz nem automatikus.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, amely összesen 10 milliárd euró, az uniós számítások szerint 3553 milliárd forint felhasználását teheti lehetővé. Az összeg azonban nem egyetlen támogatási csomag, és nem is érkezik meg automatikusan: körülbelül 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd pedig hitel.
A terv módosítására azért volt szükség, mert az előző kormány idején évekig elérhetetlenek maradtak a helyreállítási források. A késlekedés miatt most rendkívül szűk határidő alatt kell teljesíteni a vállalásokat, és több eredetileg tervezett beruházást is át kellett szabni.
Mire költené a kormány a 3553 milliárd forintot?
A kormány tájékoztatása szerint a pénzt elsősorban olyan területekre irányítják, amelyek fejlesztése évek óta sürgető:
- az egészségügyi intézmények korszerűsítésére és digitalizációjára;
- a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésére;
- a szakképzés megerősítésére;
- a bölcsődei ellátás bővítésére;
- a vasúti hálózat fejlesztésére;
- új villamosok és trolibuszok beszerzésére;
- lakó- és középületek energetikai korszerűsítésére;
- lakossági napelemes rendszerek támogatására;
- az egyetemi infrastruktúra modernizálására.
A kormány közlése szerint 400 milliárd forint kerülhet a Magyar Fejlesztési Bankhoz tőkeemelés formájában, amelyből később lakáscélú beruházásokat finanszírozhatnak.
Az Európai Bizottság korábban egy ennél szélesebb, 2 milliárd eurós MFB-tőkeinjekciót is jóváhagyott. Ennek célja, hogy a fejlesztési bank többek között infrastrukturális, mezőgazdasági, oktatási, környezetvédelmi és területfejlesztési beruházásokat finanszírozhasson.
A teljes összeg nem ajándékpénz
A 3553 milliárd forintos szám önmagában könnyen félrevezető lehet. Az Európai Unió Tanácsának döntése szerint a 10 milliárd eurós csomagból mintegy 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, körülbelül 3,5 milliárd euró pedig uniós hitel.
A Bizottság által alkalmazott átváltási árfolyamon ez nagyjából 2314 milliárd forint támogatást és 1240 milliárd forint hitelt jelent.
Vagyis a teljes 3553 milliárdot nem lehet úgy bemutatni, mintha Brüsszel ekkora összeget egyszerűen átutalna Magyarországnak. A források mögött konkrét reformok, beruházások, ellenőrzési feltételek és visszafizetendő tételek állnak.
Több százmilliárd forintot kellett átcsoportosítani
A szűk határidő miatt mintegy 300 milliárd forintnyi beruházást helyeztek át hazai vagy más uniós finanszírozási programokba. Ezek közé tartozik a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal fejlesztése, a debreceni elővárosi vasúti kapacitások bővítése, valamint 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzése.
A kormány azt ígéri, hogy ezek a projektek nem maradnak el, csupán más finanszírozási forrásból valósulnak meg.
Az egészségügy számára eredetileg elkülönített 490 milliárd forintból ugyanakkor már csak 155 milliárdot sikerült a tervben tartani. Ezt nagyrészt kórházfejlesztésekre, kisebb részben az alapellátás korszerűsítésére fordíthatják.
A REPowerEU-fejezetnél is veszteség keletkezett. Az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentésére, energiahatékonyságra és tiszta energiára szánt 1640 milliárd forintból a kormány szerint körülbelül 1400 milliárd maradhat elérhető.
Egy új vasúti társasággal mentenének meg 640 milliárdot
A terv egyik legfontosabb pénzügyi megoldása egy gördülőállomány-kezelő társaság, vagyis egy úgynevezett ROSCO létrehozása. A vasúti járművek beszerzésére szánt összeget nem külön-külön pályázatokon költenék el, hanem a társaság tőkéjébe helyeznék.
A kormány szerint ezzel 640 milliárd forintot lehet megmenteni a lejáró határidő előtt. A társaság később maga szervezné meg a vonatok és más vasúti járművek beszerzését.
Ez időt nyerhet az országnak, ugyanakkor felértékeli az átláthatóság kérdését. Egy ekkora tőkejuttatásnál alapvető elvárás lesz, hogy nyilvánosan követhető legyen, milyen járműveket, milyen feltételekkel és kitől vásárolnak.
A jóváhagyás még nem jelenti azt, hogy a pénz már a számlán van
Az új terv politikai és pénzügyi áttörést jelent, de a jóváhagyást nem szabad összekeverni a tényleges kifizetéssel.
Az Európai Bizottság határozati javaslata szerint Magyarországnak 24, az ellenőrzési rendszerhez kapcsolódó mérföldkövet kell teljesítenie, mielőtt kifizetési kérelmet nyújthat be. Ezek között korrupcióellenes, közbeszerzési, igazságszolgáltatási, összeférhetetlenségi és pénzügyi ellenőrzési vállalások is szerepelnek.
A dokumentum külön kitér az Európai Csalás Elleni Hivatallal való együttműködésre és Magyarország részvételére az Európai Ügyészségben. Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, milyen változást hozhat az Európai Ügyészség magyarországi megjelenése.
Az uniós döntés tehát megnyitotta az utat, de nem adott feltétel nélküli hozzáférést a teljes kerethez.
Öt év késlekedését kell néhány hónap alatt behozni
Magyarország 2021 májusában nyújtotta be eredeti helyreállítási tervét. A korrupciós és jogállamisági problémák miatt azonban a pénzekhez nem lehetett hozzáférni, az előző kormány pedig éveken keresztül nem teljesítette maradéktalanul az előírt feltételeket.
Az új magyar kormány június 10-én nyújtotta be az átdolgozott tervet. Az Európai Bizottság június 19-én támogatta a módosítást, az uniós pénzügyminiszterek pedig július 10-én jóváhagyták. Az Ellenszél már májusban beszámolt arról, hogy fordulat készül a befagyasztott uniós források ügyében.
A tempó önmagában figyelemre méltó, de a neheze most következik. A Tanács tájékoztatása szerint a tagállamoknak 2026 augusztusának végéig teljesíteniük kell a helyreállítási tervekben szereplő reformokat és beruházásokat.
A valódi mérce ezért nem az lesz, hogy a kormány mekkora összeget ír ki egy közlemény címébe, hanem az, hogy a pénzből mennyi érkezik meg ténylegesen, milyen gyorsan indulnak el a beruházások, és az uniós milliárdokból végül mennyit érzékelnek a kórházak, az iskolák, a közlekedés és a magyar családok.