Minél többet tudnak az emberek a mesterséges intelligenciáról, annál kevésbé kérnek belőle.
Az amerikaiak egyre tájékozottabbnak érzik magukat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, a technológia társadalmi megítélése mégis látványosan romlik. Egy új felmérésben már négyszer annyian mondták azt, hogy az MI több kárt okoz, mint ahányan több hasznot várnak tőle. Különösen a fiatalok fordulnak el gyorsan a néhány éve még szinte korlátlan lelkesedéssel fogadott technológiától.
A fordulat azért fontos, mert nem egyszerűen arról van szó, hogy az emberek félnek egy számukra ismeretlen találmánytól. A mesterséges intelligencia ismertsége közben folyamatosan nő, az elfogadottsága viszont csökken.
Az amerikaiak mindössze 9 százaléka szerint tesz több jót az MI
A Bentley University és a Gallup közös kutatása szerint 2026-ban az amerikai felnőttek 70 százaléka tartotta magát legalább valamennyire tájékozottnak a mesterséges intelligencia működéséről. Ez hat százalékpontos növekedés 2024-hez képest.
Eközben 31-ről 39 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint az MI több kárt okoz a társadalomnak, mint amennyi hasznot hajt. A válaszadók 52 százaléka nagyjából egyenlőnek látja az előnyöket és a károkat, mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a technológia mérlege egyértelműen pozitív.
A felmérés nem bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia alaposabb megismerése önmagában okozza az elutasítást. Az azonban világosan látszik, hogy a tájékozottság növekedése nem hozta magával azt a társadalmi bizalmat, amelyre a technológiai vállalatok valószínűleg számítottak.
A probléma tehát már nem egyszerűen kommunikációs. Nem biztos, hogy az emberek azért bizalmatlanok, mert nem értik az MI-t. Lehetséges, hogy éppen azért válnak óvatosabbá, mert egyre közvetlenebbül találkoznak a következményeivel.
A fiatalok körében különösen gyors az elfordulás
A legnagyobb változás a 18 és 29 év közöttieknél történt. Ebben a korcsoportban már 47 százalék véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia több kárt okoz, mint hasznot. Egy évvel korábban még csak 36 százalékuk gondolta így.
A vállalatok felelős MI-használatában is egyre kevesebben bíznak. Az összes megkérdezett 27 százaléka mondta azt, hogy legalább valamennyire megbízik a cégekben ezen a téren, szemben a 2025-ös 31 százalékkal.
A fiatal felnőttek körében még meredekebb volt a zuhanás: egyetlen év alatt 30-ról 20 százalékra esett azok aránya, akik bíznak a vállalatok felelős magatartásában. Az MI-t használó cégekben egyáltalán nem bízó fiatalok aránya eközben 29-ről 41 százalékra emelkedett.
Ez azért is figyelemre méltó, mert éppen ez a generáció használja a legtermészetesebben az új digitális eszközöket. A használat és a lelkesedés azonban nem ugyanaz: valaki naponta dolgozhat mesterséges intelligenciával úgy is, hogy közben egyre rosszabb véleménye van annak társadalmi hatásairól.
Tízből nyolcan munkahelyek eltűnésétől tartanak
A bizalmatlanság egyik legfontosabb oka a munkahelyek jövője. Az amerikaiak 79 százaléka arra számít, hogy a mesterséges intelligencia a következő tíz évben csökkenteni fogja az állások számát. Egy évvel korábban még 73 százalék gondolta ezt.
A 18–29 évesek körében 62-ről 75 százalékra ugrott azok aránya, akik munkahelyek megszűnésére számítanak. Közülük már csak 5 százalék hiszi, hogy az MI összességében növelni fogja az amerikai állások számát.
Az aggodalom mögött egyre több személyes tapasztalat állhat. A mesterséges intelligencia már nem távoli tudományos ígéret, hanem megjelent az álláshirdetésekben, az oktatásban, az ügyfélszolgálatokon, a keresőkben és a kreatív szakmákban is.
Az Ellenszél korábban bemutatta, hogyan tolja rá a Google a felhasználókra a mesterséges intelligenciával készített összefoglalókat, amelyek nem minden esetben pontosak. Arról is írtunk, hogy a ChatGPT egy mindent összekapcsoló szuperalkalmazás irányába fejlődhet, vagyis a technológia várhatóan még mélyebben beépül a hétköznapokba.
Az adatközpontokat sem akarják a szomszédba
A mesterséges intelligencia elutasítása már nem kizárólag a képernyőn megjelenő szolgáltatásokról szól. Az MI működtetéséhez szükséges hatalmas adatközpontok energia- és vízigénye egyre több helyi konfliktust okoz.
Egy Politico és Public First által készített felmérés szerint az amerikaiak 41 százaléka ellenezné, hogy az otthonától három mérföldön belül adatközpont épüljön. Januárban még csak 28 százalék volt az ellenzők aránya.
A támogatás ezzel párhuzamosan 37-ről 24 százalékra esett vissza. Vagyis fél év alatt 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akik elfogadnának egy ilyen beruházást a lakóhelyük közelében.
Az adatközpontokkal kapcsolatos ellenállást a magas áramfogyasztás, a vízigény, a zajterhelés és az energiaárakra gyakorolt lehetséges hatás is táplálja. Az MI így már nemcsak egy alkalmazásként jelenik meg az emberek életében, hanem nagyon is fizikai infrastruktúraként, amely helyet, energiát és természeti erőforrásokat követel.
Az MI használata lassan erkölcsi kérdéssé is válik
A technológia már a személyes kapcsolatokat is megosztja. Derek Leben, a Carnegie Mellon Egyetem etikai professzora a Bloombergnek azt mondta, hogy az MI terjedésének egyik legszembetűnőbb társadalmi következménye a gyanakvás.
Az emberek nemcsak arról döntenek, hogy ők maguk használnak-e mesterséges intelligenciát, hanem egyre gyakrabban ítélik meg mások döntéseit is. Ez különösen a művészetben, az újságírásban, az oktatásban és más kreatív területeken érzékelhető, ahol az MI használata sokak szemében már nem technikai, hanem erkölcsi kérdés.
A vita tehát túllépett azon, hogy hasznos-e egy chatbot egy levél megírásához vagy egy hosszú dokumentum összefoglalásához. Egyre többen azt kérdezik, milyen munkahelyi, emberi és környezeti árat fizetünk a kényelemért.
Az amerikai adatok természetesen nem írják le automatikusan a magyar vagy az európai társadalom véleményét. Egy dolgot azonban világosan jeleznek: a mesterséges intelligencia elfogadottsága nem nő szükségszerűen együtt a használatával. A technológiai cégek számára pedig kellemetlen felismerés lehet, hogy az emberek nem feltétlenül lesznek lelkesebbek attól, ha jobban megismerik azt, amit el akarnak adni nekik.