Történelmi erejű El Niño közeledhet: a kutatók szerint komoly globális következmények jöhetneké.
Egyre több nemzetközi előrejelzés figyelmeztet arra, hogy 2026-ban különösen erős El Niño alakulhat ki a Csendes-óceán térségében. A jelenség nem egy távoli, egzotikus időjárási furcsaság: ha valóban nagy erejűvé válik, hatása a világ élelmiszerpiacain, az energiaárakon, a mezőgazdaságban és a globális gazdaságban is megjelenhet.
A legfrissebb nemzetközi klímamodellek szerint a trópusi Csendes-óceán gyorsan melegszik, és több előrejelző központ is jelentős El Niño-esemény lehetőségére figyelmeztet. A NOAA korábbi valószínűségi előrejelzései alapján a mostani esemény akár a „nagyon erős” kategóriába is kerülhet, bár a kutatók hangsúlyozzák: a pontos erősség még bizonytalan, mert az El Niño végső alakulása a következő hónapok légköri folyamataitól is függ.
Miért figyel most az egész világ a Csendes-óceánra?
Az El Niño a természetes éghajlati ingadozás, az El Niño–Déli Oszcilláció meleg fázisa. Normál esetben a passzátszelek a meleg felszíni tengervizet Ázsia és Ausztrália irányába tolják, miközben Dél-Amerika partjai mentén hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből.
El Niño idején ez a rendszer megbillen. A passzátszelek gyengülhetnek, a meleg víz keletebbre húzódhat, a Csendes-óceán középső és keleti térsége az átlagosnál jóval melegebbé válik. Ez nemcsak a tengeri élővilágot érinti, hanem az egész bolygó légköri áramlásait is átrendezheti.
A következmény sok helyen szélsőséges időjárás lehet: egyes térségekben aszály, máshol özönvízszerű esőzés, hőhullámok, erdőtüzek, terméskiesés és ellátási zavarok.
A halálos történelmi párhuzam: mi történt 1876 és 1878 között?
A mostani figyelmeztetések azért kapnak különösen nagy súlyt, mert a történelemben már volt példa rendkívül pusztító El Niñohoz kapcsolódó globális válságra.
Az 1876 és 1878 közötti nagy aszály- és éhínséghullám a modern történelem egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófája volt. A Columbia Egyetem összefoglalója szerint a Great Famine, vagyis a nagy éhínség 30–60 millió ember halálát okozta világszerte, ami az akkori globális népesség körülbelül 3 százalékát jelentette. A katasztrófa Indiát, Kínát, Brazíliát és több afrikai térséget is súlyosan érintett.
Fontos azonban pontosan fogalmazni: nem önmagában „az El Niño ölte meg” ezeket az embereket. A rendkívüli éghajlati esemény súlyos aszályokat és terméskieséseket indított el, de a tragédiát emberi tényezők is felerősítették: a gyarmati gazdaságpolitika, a rossz élelmiszer-elosztás, a szegénység, a gyenge állami beavatkozás és a korabeli technológiai korlátok együtt vezettek tömeges halálozáshoz.
Vagyis a történelmi tanulság nem az, hogy minden erős El Niño automatikusan világméretű éhínséget okoz. Hanem az, hogy egy extrém éghajlati kilengés akkor válik igazán pusztítóvá, ha sérülékeny társadalmi és gazdasági rendszerekkel találkozik.
Miért lehet veszélyesebb ma egy nagy El Niño?
A 21. században a világ sok szempontból felkészültebb, mint a 19. század végén. Vannak műholdas megfigyelések, globális előrejelző rendszerek, nemzetközi segélymechanizmusok, fejlettebb mezőgazdasági technológiák és nagyobb élelmiszer-kereskedelmi hálózatok.
Ugyanakkor van egy döntő különbség: ma az El Niño már egy melegebb bolygóra érkezik.
Az ENSZ főtitkára, António Guterres úgy fogalmazott, hogy az El Niño „olajat önt a felmelegedő világ tüzére”. A figyelmeztetés lényege, hogy a természetes éghajlati kilengés hatásai a globális felmelegedéssel együtt erősebbek lehetnek: a melegebb óceán és légkör több energiát és nedvességet tárol, ami szélsőségesebb hőhullámokat, hevesebb csapadékeseményeket és súlyosabb aszályokat eredményezhet.
A Meteorológiai Világszervezet szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás önmagában gyakoribbá vagy erősebbé tenné az El Niño eseményeket, de az már világosabb, hogy a melegebb háttérklíma felerősítheti azok hatásait.
A kutatók szerint még nem dőlt el, mekkora lesz a mostani esemény
A brit Met Office hosszú távú előrejelzéseivel foglalkozó szakértője, Adam Scaife szerint a mostani El Niño akár az elmúlt évtizedek egyik legerősebb eseménye is lehet. Ugyanakkor a kutatók óvatosak: a végső erősség azon is múlik, hogyan viselkednek a passzátszelek és mennyire kapcsolódik össze az óceáni melegedés a légköri folyamatokkal.
Ezért félrevezető lenne biztosan kijelenteni, hogy 2026-ban „rekorderejű” vagy „példátlan” El Niño jön. A pontosabb megfogalmazás az, hogy a jelenlegi előrejelzések alapján jelentős, akár nagyon erős El Niño-esemény kialakulására van esély, amelynek globális hatásai komolyak lehetnek.
Hol okozhatja a legtöbb bajt?
Az El Niño hatásai nem mindenhol egyformák. Egyes térségekben a szokásosnál szárazabb időjárást, máshol szélsőséges esőzéseket hozhat. A korábbi események alapján különösen érzékeny lehet Délkelet-Ázsia, Ausztrália, Dél-Amerika egyes részei, Afrika bizonyos térségei, valamint Közép-Amerika.
Ezekben a régiókban a mezőgazdaság sokszor közvetlenül függ a csapadék időzítésétől és mennyiségétől. Ha az eső elmarad, vagy éppen egyszerre zúdul le, az tönkreteheti a termést. Ez érintheti a rizst, a szóját, a kávét, a kakaót, a cukrot és más alapvető mezőgazdasági termékeket is.
A hatások azonban nem állnak meg az érintett országok határainál. A globális kereskedelem miatt egy dél-amerikai vagy délkelet-ázsiai terméskiesés néhány hónapon belül az európai boltok áraiban is megjelenhet.
Mit jelenthet ez Magyarországnak?
Magyarországon és Európa nagy részén az El Niño hatása nem olyan közvetlen és kiszámítható, mint például a Csendes-óceán térségében. Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy egy erős El Niño automatikusan rendkívüli vihart, aszályt vagy enyhe telet okoz nálunk.
A közvetett hatások viszont nagyon is érezhetők lehetnek. Ha a világ nagy termőterületein szélsőséges időjárás rontja a termést, az emelheti az élelmiszerárakat. Ha a globális ellátási láncok akadoznak, az drágíthatja az importált termékeket. Ha a hőhullámok, aszályok és áradások egyszerre több régiót sújtanak, az geopolitikai feszültségeket és migrációs nyomást is növelhet.
Magyarország számára tehát a 2026-os El Niño nem feltétlenül közvetlen időjárási fenyegetésként, hanem gazdasági és élelmiszerpiaci kockázatként lehet igazán fontos.
A 2026-os El Niño körüli aggodalom nem alaptalan. A Csendes-óceán melegedése, a nemzetközi előrejelzések és a korábbi történelmi tapasztalatok alapján valóban számolni kell egy jelentős éghajlati eseménnyel.
Ugyanakkor a pánikkeltés helyett pontos beszédre van szükség. Nem igazolható felelősen az az állítás, hogy 2026-ban biztosan „az 1870-es évekhez hasonló” katasztrófa jön. Az viszont igen, hogy egy erős El Niño a globális felmelegedéssel együtt jelentősen növelheti a szélsőséges időjárás, a terméskiesés, az élelmiszer-infláció és a humanitárius válságok kockázatát.
A történelmi példa azt mutatja: a természetes éghajlati jelenségek akkor válnak igazán pusztítóvá, ha a világ későn reagál. Most még van idő felkészülni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!