Az Ellenszél ingyenes, és az is marad!

2016 óta írjuk meg a velős igazságot. Rád is szükség van! Segítenél? Itt tudod támogatni az Ellenszél küldetését:

Támogatom

„Már nem az a kérdés, súlyos-e az aszály” – interjú Bakk Istvánnal

Az aszály már nem rendkívüli jelenség, hanem évről évre visszatérő válság Magyarországon. Bakk Istvánnal, a Demokratikus Koalíció alelnökével a gazdák helyzetéről, az élelmiszerárakról és a szükséges vízgazdálkodási változásokról beszélgettünk.

Ellenszél: Hogyan értékeli a jelenlegi aszály súlyosságát, és mely térségekben látja a legnagyobb károkat?

Bakk István: Ma már nem az a kérdés, hogy súlyos-e az aszály. Az. A kérdés sokkal inkább az, hogy képesek vagyunk-e végre időben és megfelelő módon reagálni rá. Szakérthetünk arról, hogy melyik térségben mekkora a kár, és természetesen fontos kimondani, hogy a magyar gazdák, a vidéki családok és végső soron valamennyien elszenvedjük az aszály következményeit. De ma már nem az a legfontosabb, hogy hol a legnagyobb a baj, hanem az, hogy hol kell azonnal elkezdeni a kármentést.

A Dél-Alföldön például már nem a megelőzésről beszélünk. Ott a károk jelentős része bekövetkezett, most az a feladat, hogy amennyire lehet, enyhítsük a következményeket, és segítsük a gazdálkodókat talpon maradni. Közben azonban ki kell mondani egy kellemetlen igazságot is: az aszályt nem lehet évről évre rendkívüli támogatásokkal kezelni. Ez legfeljebb tüneti kezelés. Ha valódi megoldást akarunk, akkor a vizet kell megtartanunk akkor, amikor még van belőle.

Ezért van szükség az árhullámok visszatartására, új víztározók építésére, a csatornarendszer korszerűsítésére és arra, hogy a vizet ne minél gyorsabban vezessük ki az országból, hanem visszajuttassuk a tájba. Csak így lehet felkészülni a következő aszályos évekre. Ha ezt nem tesszük meg, akkor minden nyáron ugyanazt a vitát fogjuk lefolytatni: felmérjük a károkat, kifizetjük a támogatásokat, majd várjuk a következő aszályt. Magyarországnak ennél jóval előrelátóbb vízgazdálkodásra van szüksége.

Milyen visszajelzéseket kapnak a gazdáktól a terméskiesésről, az állattartás nehézségeiről és a növekvő költségekről?

– A gazdáktól szinte mindenhol ugyanazt halljuk: sokan már nem azt kérdezik, mekkora lesz a nyereségük, hanem azt, hogy egyáltalán lesz-e mit betakarítani. A terméskiesés számos kultúránál már most jelentős, különösen a kukoricánál, a napraforgónál és a takarmánynövényeknél. Az aszály miatt sok helyen egyszerűen nem fejlődtek megfelelően a növények, így a várható hozamok messze elmaradnak az átlagtól. Az állattartók helyzete sem könnyebb.

A legnagyobb problémát a takarmányhiány és annak drasztikusan megemelkedett ára jelenti. Ha kevesebb a szálastakarmány és a kukorica, azt meg kell vásárolni, méghozzá jóval magasabb áron. Emellett az itatás, a hűtés és az állatok megfelelő tartási körülményeinek biztosítása is egyre nagyobb költséget jelent a nyári hőhullámok idején. Ehhez társulnak az egyéb növekvő kiadások is: az energiaárak, az öntözés költségei, a műtrágya, a növényvédő szerek és a munkabérek emelkedése.

Ezek együtt olyan terhet raknak a gazdálkodókra, amelyet egyre nehezebben tudnak kigazdálkodni. Éppen ezért ma már nem csupán egy rossz mezőgazdasági évről beszélünk, hanem egy olyan válságról, amely az egész élelmiszerláncot érinti. Ha a gazdák kevesebbet tudnak termelni és drágábban állítják elő az élelmiszert, annak a végén minden magyar család megfizeti az árát a boltokban. Ezért hangsúlyozzuk azt, hogy az azonnali kárenyhítés mellett végre a hosszú távú megoldásokra kell koncentrálni. A gazdáknak nem minden évben újabb és újabb segélycsomagokra van szükségük, hanem olyan vízgazdálkodási rendszerre, amely képes megőrizni a csapadékot, biztosítani az öntözéshez szükséges vizet, és ellenállóbbá tenni a magyar mezőgazdaságot a szélsőséges időjárással szemben.

Mennyiben tekinthető rendkívülinek a mostani helyzet, és mennyire váltak rendszeressé az ehhez hasonló száraz időszakok?

Bakk István

– Néhány évvel ezelőtt még rendkívüli eseményként beszéltünk egy ilyen aszályról. Ma már sajnos nem ez a helyzet. A szélsőségesen száraz időszakok egyre gyakrabban térnek vissza, vagyis lassan nem a kivételt, hanem az új valóságot jelentik. Ez a legnagyobb figyelmeztetés számunkra. Nem egy egyszeri természeti csapással állunk szemben, hanem egy olyan folyamattal, amelyhez Magyarországnak alkalmazkodnia kell.

Ha minden nyáron ugyanazzal a problémával találkozunk, akkor nem lehet minden évben rendkívüli intézkedésekkel reagálni. A magyar vízgazdálkodást alapjaiban kell újragondolni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az aszály nem rendkívüli esemény lesz, hanem minden évben visszatérő válság. Nekünk pedig nem a következő aszályra kell felkészülnünk, hanem arra, hogy Magyarország hosszú távon is élhető és termékeny ország maradjon.

Milyen hatással lehet az aszály az élelmiszerárakra, a vidéki megélhetésre és a mezőgazdasági vállalkozások működésére?

– Az aszály hatása messze túlmutat a mezőgazdaságon. Ez nem csak a gazdák problémája, hanem minden magyar emberé. Ha kevesebb termés terem, abból kevesebb élelmiszer készül, miközben az előállítás költsége folyamatosan nő. Ennek a következménye előbb-utóbb megjelenik a boltok polcain is: magasabb élelmiszerárak, drágább alapanyagok és nagyobb terhek a családok számára.

A vidéki megélhetést különösen súlyosan érinti a helyzet. Sok családnak a mezőgazdaság jelenti a biztos jövedelmet, ezért egy rossz év nemcsak kisebb profitot jelent, hanem a megélhetésüket veszélyezteti. Egyre több gazdálkodó küzd likviditási problémákkal, miközben a takarmány, az energia, az öntözés és a növénytermesztés költségei folyamatosan emelkednek. Ez nemcsak a kisebb családi gazdaságokat, hanem a nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokat is próbára teszi.

Ha évről évre szélsőséges időjárással kell számolniuk, egyre nehezebb tervezni, beruházni és fejleszteni. Ez hosszú távon a magyar mezőgazdaság versenyképességét is veszélyezteti. Éppen ezért az aszályra nem kizárólag agrárkérdésként kell tekinteni. Ez gazdasági, társadalmi és élelmezésbiztonsági kérdés is. Ha nem kezdünk el időben alkalmazkodni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz, annak árát végső soron minden magyar ember megfizeti!

Köszönjük az interjút!

Kövess minket a Facebookon is!

Az Ellenszélen ingyen olvashatod a teljes cikkeket. Nálunk nincsenek fizetőssé tett cikkek, de ez nélkületek nem valósulhatna meg, ezért ha módodban áll, kérjük támogass minket ezen az oldalon! Köszönjük!

loading...
About Jabronka Richárd 3665 Articles
Jabronka Richárd az Ellenszél alapítója és a szerkesztésért felelős munkatársa. Közéleti, politikai és fogyasztói ügyekről ír. Szerkesztőségi megkeresések és a cikkekkel kapcsolatos észrevételek: info@ellenszel.hu. Jabronka Richárd további cikkei.