Nem a Fidesz látványos feltámadása és valószínűleg nem is Polgár Judit személye áll a Tisza első komolyabb megtorpanása mögött. A Medián friss felmérésében 3–5 százalékponttal csökkent a kormánypárt támogatottsága, miközben a választók kétharmadát egy egészen más probléma zavarta: az elmaradt társadalmi egyeztetés. A Tisza tehát nem azért kaphatott figyelmeztetést, mert rossz embert javasolt, hanem azért, mert a döntési módszere túlságosan emlékeztetett arra a rendszerre, amelynek leváltását ígérte. Magyar Péter most megtudhatta, hogy saját választói sem írnak alá neki biankó csekket.
Megtorpant a Tisza, de a Fidesz ettől még nem támadt fel
A Medián július 22. és 24. között készített felmérése szerint a teljes felnőtt népesség 57 százaléka szavazna a Tisza Pártra egy közeljövőben tartandó választáson.
Ez még mindig óriási előny. A Fidesz ugyanebben a körben mindössze 19 százalékon áll, a választani tudóknál 22, a biztos szavazóknál pedig 23 százalékot kapna. A Tisza támogatottsága azonban a június végi méréshez képest 3–5 százalékponttal csökkent, attól függően, melyik választói csoportot nézzük.
A változás a hibahatár környékén mozog, ezért ebből még nem következik tartós zuhanás. A korábbi Medián-mérésben a Tisza a teljes népesség 60, a biztos pártválasztóknak pedig már 73 százalékát tudhatta maga mögött. A mostani adat inkább az első repedés a választási győzelem után kialakult eufórián, mintsem politikai összeomlás.
A Fidesz enyhén erősödött, de csak hibahatáron belül. Vagyis nem az történt, hogy a választók tömegesen visszarohantak Orbán Viktorhoz.
A Tisza vesztett valamennyit, a Fidesz viszont nem nyerte meg igazán ezt a veszteséget.
Nem az lehetett a fő baj, hogy Polgár Judit neve felmerült
Elsőre könnyű lenne azt mondani, hogy a Tisza támogatottságát Polgár Judit sikertelen államfőjelölése gyengítette meg.
A valóság ennél érdekesebb.
A teljes népességnek csak körülbelül egyharmada tartotta volna jó jelöltnek a világhírű sakkozót, 42 százalék pedig nem támogatta az ötletet. Még a Tisza szavazóinak is mindössze 43 százaléka helyeselte volna Polgár Judit megválasztását, bő egyharmaduk pedig ebben sem értett egyet Magyar Péterrel.
Ez kétségtelenül rossz eredmény a kormánypártnak, de nem feltétlenül Polgár személyéről szól.
Polgár Judit nem pártkatona, nem terheli korrupciós ügy, és nem tartozik a politikai elit elhasznált szereplői közé. Nemzetközi tekintélye és teljesítménye miatt sokan éppen benne láthattak volna egy pártok fölött álló jelöltet.
A nagyobb probléma az volt, ahogyan a neve előkerült, majd néhány óra alatt szinte kész döntéssé vált.
Az Ellenszél már a történet közben megírta, hogy Fekete-Győr András szerint a Tisza túl gyorsan állt be Polgár Judit mögé. Polgár később visszautasította a felkérést, így a párt egyszerre maradt jelölt és hiteles kiválasztási folyamat nélkül.
A kétharmadot nem Polgár Judit, hanem az elmaradt egyeztetés zavarta
A Medián felmérésének legfontosabb adata nem is a pártok támogatottságáról szól.
A megkérdezettek kétharmadát zavarta, hogy elmaradt a korábban beígért társadalmi egyeztetés a köztársasági elnök személyéről. Mindössze 22 százalék tartotta helyesnek, hogy a Tisza gyorsan reagált a megüresedett államfői tisztségre.
Ez lehet a valódi magyarázat a megtorpanás mögött.
A Tisza először neveket és társadalmi javaslatokat ígért. Ehhez képest Magyar Péter gyorsan felkarolta Polgár Judit jelölését, a parlamenti frakció pedig még azelőtt mögé állt, hogy nyilvánosan kiderült volna: a sakkozó egyáltalán vállalja-e a feladatot.
Az egyeztetés így nem a döntést előkészítő folyamatnak, hanem utólagos díszletnek tűnt.
A választók jelentős része pedig éppen azért támogatta a Tiszát, mert nem akart többé olyan rendszert, amelyben egy szűk politikai kör előbb eldönt mindent, majd közli az eredményt az országgal.
Nem a jelölt neve volt feltétlenül elfogadhatatlan. Az volt elfogadhatatlan, hogy a választóknak megint csak tapsolni maradt idejük.
A Tisza szavazói nem feltétlenül követik vakon Magyar Pétert
A kutatás egyik legfontosabb politikai üzenete, hogy a Tisza támogatói hajlandók ellentmondani saját pártjuk vezetőjének.
A tiszások jelentős része nem fogadta el automatikusan Polgár Judit jelölését, és kifogásolta az eljárást is. Ez kellemetlen lehet Magyar Péter számára, de demokratikus szempontból egyáltalán nem rossz jel.
Egy egészséges párt támogatói nem rajongói klubot alkotnak. Nem az a feladatuk, hogy minden vezetői döntéshez utólag érveket gyártsanak.
A Fidesz politikai rendszerének egyik legsúlyosabb betegsége éppen az lett, hogy Orbán Viktor döntése gyakorlatilag maga volt a párt álláspontja. Aki kétségbe vonta, az előbb gyanússá, majd ellenséggé vált.
A Tisza azért kapott történelmi felhatalmazást, mert ennek az ellenkezőjét ígérte. Ha Magyar Péter most a saját támogatói kritikáját támadásként kezeli, rövid idő alatt ugyanarra az útra léphet, amelyről az ország éppen lefordulni próbált.
A választói elégedetlenség tehát nem feltétlenül gyengeség. A kérdés az, hogy a kormány meghallja-e.
Magyar Péter hibája nem a gyorsaság, hanem a saját ígéretének megszegése volt
Egy megüresedő közjogi tisztségnél természetesen nem lehet hónapokig nézelődni. A gyors reakció önmagában nem bűn, és a kormányzás nem alakítható állandó országos szavazássá.
De a Tisza maga ígért társadalmi egyeztetést.
Ezért nem mondhatja utólag azt, hogy a gyorsaság fontosabb volt. A politikai bizalom jelentős része azon alapul, hogy egy párt betartja-e a saját maga által kialakított szabályokat.
Magyar Péter az ügy lezárásakor elismerte a kommunikációs hibát, és azt mondta, a felelősség kizárólag őt terheli. Ez jóval tisztességesebb reakció volt, mint amit a korábbi kormánytól megszokhattunk.
Csakhogy a felelősség vállalása nem ér véget a bocsánatkéréssel.
A következő jelölési folyamatban világosan meg kell határozni:
- milyen feltételeknek kell megfelelnie az államfőnek;
- ki és meddig javasolhat jelöltet;
- hogyan vizsgálják meg a jelöltek alkalmasságát;
- mikor kérik ki a társadalom véleményét;
- a jelölt hozzájárult-e már ahhoz, hogy nyilvánosan felmerüljön a neve.
Enélkül az újabb „egyeztetés” csak hosszabb változata lesz ugyanannak a gyorsan lezárt döntésnek.
Nem a Fideszhez mentek vissza az elégedetlenek
A Fidesz a friss mérésben valamelyest stabilizálta helyzetét, de továbbra is csak a teljes népesség 19 százalékát tudja megszólítani. A Tisza még a csökkenés után is háromszor akkora támogatottságot mérhet magának.
Ez azt mutatja, hogy a Tiszából kiábránduló vagy bizonytalanná váló emberek nem feltétlenül Orbán Viktorban keresik a megoldást.
A Fidesznek ezért nincs különösebb oka az ünneplésre.
A párt nem kínált új programot, nem nézett szembe választási vereségének okaival, és nem mutatta meg, mit csinálna másképp. Az, hogy a Tisza hibázott, még nem teszi vonzóbbá azt a rendszert, amelyet a választók néhány hónapja leváltottak.
A Mi Hazánk támogatottsága eközben növekedett. Ez arra utalhat, hogy a kormánypárttól lemorzsolódó elégedetlenség egy része nem középre vagy a Fideszhez, hanem egy radikálisabb irányba mozdul. Az egyetlen mérésből azonban itt sem szabad tartós trendet kihirdetni.
A valódi meglepetés: a választók már a módszert is figyelik
A magyar politikában sokáig az volt a megszokott, hogy kizárólag a döntések eredményéről vitatkoztunk.
Ki lett miniszter? Ki kapta a pénzt? Ki került egy intézmény élére?
A Medián friss számai azonban azt mutatják, hogy a választók egy része már arra is figyel, hogyan születik meg a döntés.
Ez a Tisza számára egyszerre veszély és lehetőség.
Veszély, mert egy kétharmados győzelem után sem tehet meg következmények nélkül mindent. A támogatói nemcsak azt várják, hogy más emberek kerüljenek hatalomra, hanem azt is, hogy más módszerrel kormányozzanak.
Lehetőség, mert a párt még korrigálhat. Magyar Péter nem tagadta le a hibát, és nem támadta nyilvánosan Polgár Juditot a visszautasítás miatt.
Most viszont meg kell mutatnia, hogy a tanulságot is levonta.
A Tisza gyengülésének legvalószínűbb politikai üzenete nem az, hogy rossz jelöltet talált. Hanem az, hogy a választók nem akarnak többé olyan hatalmat, amely előbb dönt, és csak utána kérdezi meg őket.
Egy mérés még nem trend – de a mézeshetek valóban véget érhettek
A kutatásból nem bizonyítható, hogy kizárólag a Polgár-ügy okozta a 3–5 százalékpontos visszaesést. A felmérés hibahatára, más kormányzati döntések és a választás utáni természetes kijózanodás egyaránt szerepet játszhatott.
A részletes válaszok azonban túl egyértelműek ahhoz, hogy a Tisza egyszerű statisztikai zajként söpörje le őket.
A lakosság kétharmada nem Polgár Juditra haragudott a leginkább, hanem a beígért egyeztetés elmaradására.
Ez a történet legfontosabb mondata.
A Tisza továbbra is elsöprő fölényben van, a Fidesz pedig messze nem talált vissza korábbi erejéhez. De Magyar Péter most először tapasztalhatta meg kormányon, hogy a választói támogatás feltételes.
És talán éppen ezt nem gondolták volna sokan a Tisza gyengülésének valódi oka mögött.