„Nem érzek magamban elég erőt” – Polgár Judit nemet mondott az államfői felkérésre.
Polgár Judit nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A világhírű sakknagymester megtiszteltetésnek nevezte a kezdeményezők felkérését és Magyar Péter gesztusát, de úgy érzi, nincs benne elég erő ahhoz, hogy magára vállalja egy megosztott ország egyesítésének történelmi felelősségét. Döntésével néhány óra alatt lezárult az a jelölési kísérlet, amely mögé a Tisza teljes parlamenti frakciója felsorakozott. Az államfőkeresés most újrakezdődik, miközben egyre sürgetőbbé válik az átlátható és valódi egyeztetés.
Polgár Judit világos választ adott
Polgár Judit a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy nem fogadja el a köztársasági elnöki felkérést.
„Életem megtiszteltetésének tartom a kezdeményezők felkérését a köztársasági elnöki pozícióra, rendkívül hálás vagyok érte”
– írta a sakknagymester.
Külön méltatta Magyar Péter döntését is, amiért a Tisza parlamenti ereje ellenére pártokon kívül álló, független személyt keresett a Sándor-palotába. Visszautasítását nem politikai vagy jogi kifogással indokolta, hanem azzal, hogy nem érzi magában a feladathoz szükséges erőt.
„Nem érzek magamban elég erőt ahhoz, hogy magamra vállaljam egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét” – fogalmazott.
Polgár egyúttal jelezte, hogy egy új, független és elismert köztársasági elnököt minden tőle telhető módon támogatni fog. Ez arra utal, hogy nem a közéleti szerepvállalástól zárkózik el teljesen, hanem kifejezetten az államfői tisztséget nem vállalja.
Néhány óra alatt lett esélyesből visszalépő
Polgár Judit neve vasárnap került az államfőválasztás középpontjába, amikor a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat ismert szereplője nyílt levélben javasolta a megválasztását. Az aláírók között volt mások mellett Rubik Ernő, Barabási Albert-László és Kepes András is.
Magyar Péter még aznap este közölte, hogy személyesen is felkéri Polgár Juditot. A miniszterelnök a pártoktól független, nemzetközileg elismert jelölt mellett azzal érvelt, hogy az országnak egységre, békére és olyan államfőre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet.
Hétfőn már a Tisza parlamenti frakciója is egyhangúlag Polgár mögé állt. A frakcióvezetés hazafiasnak, tisztességesnek, empatikusnak és bátornak nevezte, aki szerintük képes lehetett volna kifejezni a nemzet egységét. Polgár visszautasítása így nem egy bizonytalan ötletet, hanem a kormánypárt által már nyilvánosan támogatott jelölést állított meg. Reuters
Az Ellenszél korábban külön elemzésben mutatta be Polgár Judit erősségeit és az államfői szerepével kapcsolatos kérdőjeleket. Nemzetközi tekintélye, fegyelme és stratégiai gondolkodása mellette szólt, politikai és közjogi tapasztalatának hiánya azonban már a felkérés előtt vitát váltott ki.
Magyar Péter röviden reagált a döntésre
Magyar Péter Polgár bejegyzése alatt köszönte meg mindazt, amit a sakknagymester Magyarországért tett.
„Talán sok millió magyar ember nevében mondhatom, hogy ha másként is, de a jövőben is számítunk Önre” – írta a miniszterelnök.
A válasz hangneme azt jelzi, hogy Magyar nem kíván politikai konfliktust csinálni a visszautasításból. Polgár döntésének tiszteletben tartása azért is fontos, mert a sakknagymester nem jelentkezett a pozícióra: a nevét közéleti szereplők dobták be, majd a miniszterelnök és a Tisza rendkívül gyorsan felkarolta.
A túl gyors jelöltállítás kockázata most vált láthatóvá
Polgár Judit nem állította, hogy a folyamat gyorsasága vagy a körülötte kialakult politikai vita miatt mondott nemet. Döntését kizárólag a feladat súlyával és saját teherbírásával indokolta. Ezt a különbséget fontos tiszteletben tartani.
A történtek azonban megmutatják, milyen veszélyt hordoz, amikor egy lehetséges jelölt nevét már azelőtt országos politikai kampány középpontjába állítják, hogy nyilvánosan kiderülne: egyáltalán kész-e vállalni a feladatot.
A kiválasztás gyorsaságát már a visszautasítás előtt is többen bírálták. Ahogy az Ellenszél Szabó Tímea kritikájáról beszámolt, Magyar Péter korábban társadalmi egyeztetést ígért, de az első ismert javaslat után kevesebb mint egy nappal lényegében eldöntött kérdésként kezdte kezelni Polgár jelölését.
Ez szerkesztőségi szempontból a történet legfontosabb tanulsága: egy pártokon kívüli jelölt megnevezése önmagában még nem teszi társadalmivá a kiválasztást. Ehhez több név, világos szempontok, megfelelő idő és mindenekelőtt az érintettek előzetes beleegyezése szükséges.
Polgár Judit visszalépése nem annak bizonyítéka, hogy egy civil vagy sportoló alkalmatlan lenne államfőnek. Inkább azt mutatja, hogy a legnagyobb nemzeti tisztség nem kezelhető egy gyors politikai bejelentésként, még akkor sem, ha a felvetett személy kivételes teljesítményt és általános megbecsülést tudhat maga mögött.
Most valóban újra kell kezdeni a jelöltkeresést
Polgár döntése után a Tiszának új személyt kell találnia. A folyamat azonban nem húzható a végtelenségig: a hatályos Alaptörvény szerint az államfői megbízatás idő előtti megszűnése után harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választani.
A jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges, az első parlamenti fordulóban pedig kétharmados támogatás kell. A választás titkos, az új államfő pedig az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. A részletes eljárást az Alaptörvény 10–11. cikke szabályozza.
A Tisza kétharmados parlamenti többsége miatt matematikailag önállóan is megválaszthatja a következő elnököt. Politikai értelemben azonban Magyar Péter ennél többet ígért: olyan személyt, aki nem csupán a kormánypárt szavazataival kerül hivatalba, hanem szélesebb társadalmi bizalmat is képes megszerezni.
Bárándy Péter és más korábbi nevek ismét előkerülhetnek
Polgár Judit mellett már más személyeket is ajánlottak az államfői tisztségre. Az Ügyvédkör például Bárándy Péter volt igazságügyi minisztert javasolta. Ahogy az Ellenszél korábbi cikke bemutatta, Bárándy komoly jogászi tapasztalattal rendelkezik, korábbi miniszteri és pártpolitikai múltja azonban ütközhet Magyar Péter eredeti feltételével.
Korábban Laczó Adrienn, Mészáros Antónia, Szabó T. Anna és Enyedi Ildikó neve is felmerült. Egyikük esetében sem ismert azonban, hogy vállalná-e a jelölést, a Tisza pedig Polgár visszautasítása után még nem nevezett meg új hivatalos esélyest. Az Ellenszél már júniusban összegyűjtötte a nyilvánosan javasolt női jelölteket.
Polgár Judit döntése mércét is állított
A sakknagymester válasza szokatlanul személyes és felelősségteljes volt. Nem próbálta kisebbíteni a tisztséget, nem hivatkozott elfoglaltságra, és nem hagyta lebegtetve, hogy később esetleg mégis igent mondhat. Kimondta, hogy a megosztott ország egyesítésének terhét jelenleg nem tudja vállalni.
Ez a mondat közvetve a következő jelölttel szembeni elvárást is megfogalmazza. Nem elég ismertnek, sikeresnek vagy párton kívülinek lenni. Az új elnöknek vállalnia kell a politikai támadásokat, a közjogi döntések felelősségét és azt, hogy szükség esetén a megválasztó parlamenti többséggel szemben is önállóan lépjen fel.
Polgár Judit nem lett köztársasági elnök, de döntésével így is fontos szerepet játszott az államfőválasztásban: világossá tette, hogy a tisztség nem kitüntetés, hanem olyan szolgálat, amelyhez a társadalmi tekintély mellett személyes készenlét és rendkívüli lelki erő is szükséges.