Furcsa csend az Atlanti-óceánon: az El Niño már most szétszedi a viharokat.
Szokatlanul csendesen indult az atlanti hurrikánszezon, és a meteorológusok szerint ennek egyik fő oka a gyorsan erősödő El Niño lehet. A Csendes-óceán felmelegedése több ezer kilométerrel távolabb, a Karib-térség és az Atlanti-óceán felett is átrendezi a légkört: az erős szélnyírás már kialakulásuk közben szétzilálhatja a trópusi viharokat. Bertha is rendkívül meleg víz felett haladt, hurrikánná mégsem tudott fejlődni. A csend azonban megtévesztő: egy gyengébb szezonban is elég egyetlen partot érő vihar ahhoz, hogy súlyos katasztrófa történjen.
Az El Niño hatása már az Atlanti-óceán felett is látszik
Az El Niño a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részének tartós felmelegedésével járó természetes éghajlati jelenség. Nem marad azonban a Csendes-óceán határain belül: a légköri áramlások átrendezésével világszerte képes befolyásolni a csapadékot, a hőmérsékletet és a trópusi ciklonok kialakulását.
A NOAA július 9-i hivatalos jelentése szerint az El Niño már nemcsak kialakult, hanem tovább erősödik. A jelenlegi számítások 97 százalékos esélyt adnak arra, hogy 2027 kora tavaszáig fennmaradjon. Az október és december közötti időszakban 81 százalék az esélye egy rendkívül erős El Niñónak, amely az 1950 óta megfigyelt legnagyobb események közé kerülhet. Az Atlanti-óceán felett ennek legfontosabb jele az erősödő függőleges szélnyírás.
A szélnyírás valósággal lefejezi a trópusi viharokat
A szélnyírás azt jelenti, hogy a szél sebessége vagy iránya jelentősen megváltozik a légkör különböző magasságaiban.
Egy trópusi ciklonnak rendezett, függőleges szerkezetre van szüksége. A felszín közelében összegyűlő meleg, nedves levegő felemelkedik, zivatarfelhőket táplál, miközben a rendszer középpontja körül egyre szervezettebbé válik a forgás.
Erős szélnyírás esetén a magasabb légrétegek szele oldalra sodorja a zivatarfelhőket. A vihar felső része így elszakad az alacsony szintű középponttól, a rendszer pedig nem tud megfelelően megerősödni.
Michael Lowry amerikai hurrikánszakértő a CNN-nek úgy fogalmazott: „az El Niño első számú névjegye a szélnyírás.”A Karib-térségben július elején a műholdas mérések 1979-es kezdete óta a második legerősebb szélnyírást figyelték meg ebben az időszakban.
Ez különösen fontos jelzés, mert a Karib-tenger és az Atlanti-óceán nyugati része normál esetben a trópusi viharok fejlődésének egyik fő területe.
Bertha megkapta az üzemanyagot, a légkör mégsem engedte erősödni
Bertha trópusi vihar a rendkívül meleg Mexikói-öböl felett haladt. A magas vízhőmérséklet elméletileg bőséges energiát biztosított volna ahhoz, hogy a rendszer tovább erősödjön.
Ez azonban önmagában kevésnek bizonyult.
A National Hurricane Center legfrissebb elemzése szerint Bertha zivatarfelhőzete nagyrészt a középpontjától délre és délnyugatra tolódott. A szerkezet megnyúlt és rendezetlen maradt, amit a tartós észak-északkeleti szélnyírás, valamint a középső légrétegek száraz levegője okozott. A szakemberek emiatt jelentősebb visszaerősödésre sem számítanak.
Bertha korábban rövid időre partot ért Louisiana délkeleti részén, majd középpontja ismét a part menti vizek közelébe került. Július 23-án hajnalban a legnagyobb tartós szélsebessége 75 kilométer/óra volt, a rendszer pedig Texas partvidéke felé haladt. A jelenlegi előrejelzés szerint hurrikánná erősödés nélkül vonul a szárazföld fölé, majd péntekig feloszlik.
Bertha esete szinte tankönyvi példája annak, hogy a forró tengervíz nem minden. A hurrikán kialakulásához az óceán és a légkör feltételeinek egyszerre kell kedvezőnek lenniük.
A Csendes-óceánon kezdődik, mégis az Atlanti-óceánt fékezi
Elsőre furcsának tűnhet, hogy a csendes-óceáni vízhőmérséklet miért gyengíti az amerikai kontinens másik oldalán kialakuló hurrikánokat.
A kapcsolat egyik kulcsa az úgynevezett Walker-cirkuláció. Ez egy hatalmas légköri körforgás a trópusi térség felett, amely felszálló és leszálló légmozgásokból áll.
El Niño idején a legerősebb felszálló légáramlás keletebbre tolódik a melegebb Csendes-óceán fölé. A körforgás másik oldalán, az Atlanti-óceán nyugati részén ezzel párhuzamosan erősödhet a leszálló, szárazabb légmozgás.
Ez két oldalról is támadja a trópusi viharokat:
- a leszálló levegő akadályozza a zivatarfelhők növekedését;
- a magasban megerősödő szelek fokozzák a szélnyírást.
A NOAA hurrikánkutató részlegének összefoglalója szerint az El Niño általában éppen ezen a mechanizmuson keresztül csökkenti az atlanti hurrikánaktivitást. A Csendes-óceán keleti és középső részén viszont ezzel ellentétes hatás jelentkezhet, és kedvezőbbé válhatnak a körülmények a ciklonok számára.
Még nem bizonyított, hogy mindenért az El Niño felel
A jelek erősek, a tudósok azonban egyelőre óvatosan fogalmaznak.
Matthew Rosencrans, a NOAA meteorológusa szerint a mostani szélnyírás jól illeszkedik ahhoz, amit El Niño idején várni lehet. A pontos kapcsolat megerősítéséhez azonban meg kell várni a hurrikánszezon végét, majd részletesen elemezni kell a teljes időszak légköri és óceáni adatait.
Ez nem tudományos bizonytalankodás, hanem a légkör összetettségének elismerése. Egy adott napi vagy heti időjárási helyzetet számos rövidebb és hosszabb távú folyamat együttesen alakít.
Az El Niño jelenleg a fő gyanúsított, de a száraz levegő, a tengervíz területi hőmérsékleti különbségei, az afrikai porbetörések és más légköri hullámok szintén befolyásolhatják a szezon alakulását.
Levi Silvers, a Colorado Állami Egyetem kutatója szerint nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy minden mostani szélnyírást az El Niño okozott, de a jelenségek „a már ismert tudománnyal összhangban” illeszkednek egymáshoz.
A hurrikán-előrejelzéseket is lefelé módosították
A NOAA már a szezon előtt az átlagosnál gyengébb atlanti hurrikánévet valószínűsített. A hivatal 55 százalékos esélyt adott a normálisnál csendesebb szezonra, 8–14 névvel ellátott trópusi viharral, 3–6 hurrikánnal és 1–3 súlyos, legalább 3-as kategóriájú hurrikánnal.
A Colorado Állami Egyetem kutatói az El Niño erősödése miatt tovább csökkentették a várható aktivitást. Júliusi prognózisukban 11 névvel ellátott vihart, 5 hurrikánt és 2 nagy hurrikánt jeleztek előre, miközben a hosszú távú átlag 14,4 trópusi vihar és 7,2 hurrikán.
A szezon eddig valóban csendesen alakult: Arthur után Bertha mindössze a második névvel ellátott rendszer, és egyik sem tudott hurrikánná erősödni.
Ez azonban statisztikai előrejelzés, nem biztonsági garancia.
Egyetlen vihar is elég a katasztrófához
A „gyengébb hurrikánszezon” nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok, a Karib-térség vagy Közép-Amerika partvidéke fellélegezhet.
A veszélyt nem az egész óceánon kialakuló viharok száma, hanem az dönti el, hogy közülük hány ér lakott területet, milyen erősséggel, és mennyi csapadékot szállít.
Arthur rövid életű trópusi vihar volt, mégis életveszélyes áradásokat okozó esőt hozott. Bertha sem vált hurrikánná, de Louisiana és Texas térségében 50–100 milliméter esőt, helyenként ennél is nagyobb mennyiséget, villámárvizeket és veszélyes vihardagályt okozhat.
Ráadásul a partok közelében kialakuló rendszereknek nincs szükségük hosszú atlanti útra. Rövid idő alatt megszülethetnek a rendkívül meleg Mexikói-öbölben, és akár egy-két napon belül szárazföldet érhetnek.
A mi olvasatunk szerint ez a történet legfontosabb tanulsága: az El Niño csökkentheti a viharok számát, de a veszélyt nem kapcsolja ki. A csendesebb óceán könnyen hamis biztonságérzetet teremthet.
Mit jelent mindez Magyarország számára?
Az El Niño globális jelenség, de az atlanti hurrikánok visszaszorulásából nem lehet közvetlen magyarországi időjárási következtetéseket levonni.
Nem következik belőle automatikusan rendkívüli magyar nyár, enyhe tél vagy súlyos aszály. Európa időjárását számos más tényező is befolyásolja, köztük az észak-atlanti légnyomási helyzet, a futóáramlás, a tengervíz hőmérséklete és a sarkvidéki folyamatok.
Az Ellenszél korábban külön bemutatta, miért tévhit minden magyarországi szélsőséget közvetlenül az El Niño számlájára írni. Egy erős El Niño növeli bizonyos időjárási forgatókönyvek esélyét, de nem határozza meg hónapokra előre egyetlen ország konkrét időjárását.
A jelenséget ennek ellenére komolyan kell venni. Az Ellenszél a történelmi erejű El Niño lehetséges globális következményeit is részletesen elemezte: a felmelegedő háttérklíma mellett ugyanaz a természetes éghajlati esemény nagyobb hőmérsékleti és csapadékszélsőségekkel járhat, mint évtizedekkel korábban.
Bertha története ezért nem pusztán egy amerikai trópusi viharról szól. Azt mutatja meg, hogyan képes a Csendes-óceán felmelegedése bolygóméretű láncreakciót elindítani – és több ezer kilométerrel távolabb még a hurrikánok fejlődését is megzavarni.