Szijjártó Péter szerdán még úgy jelentette be új állását, mintha már minden eldőlt volna. Egy nappal később Magyar Péter közölte: ez egyáltalán nem biztos. A kormány kiterjeszti az összeférhetetlenségi szabályokat, és a miniszterelnök szerint akár az is előfordulhat, hogy a volt külügyminiszter BYD-s pozíciója végül nem valósul meg. A nagy kérdés már csak az, hogy ehhez van-e jogilag járható út.
Szijjártó Péter karrierváltása kezdettől nehezen magyarázható történet volt.
Tizenkét évig ő irányította a magyar külgazdaságot. Személyesen jelentette be a BYD beruházásait, állami támogatásait és magyarországi terjeszkedését. Néhány hónappal a kormányváltás után pedig közölte: elhagyja a parlamentet, és vezetőként folytatja ugyanennél a kínai vállalatnál.
Most azonban kiderült, hogy a forgóajtó talán mégsem fordul át ilyen könnyen.
„Nem is biztos, hogy ez a munkakör megvalósul”
Magyar Péter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, kiterjesztik a volt kormánytagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
Ezután Szijjártó új állására utalva hozzátette:
„Nem is biztos, hogy ez a munkakör megvalósul.”
A miniszterelnök szerint Szijjártó kinevezése a BYD részéről „kissé túl nyilvános” meghálálása annak a segítségnek, amelyet a politikus külügyminiszterként nyújtott a vállalatnak. Nyilvánosan ezt egyelőre semmilyen bizonyíték nem támasztja alá: Magyar Péter politikai értékeléséről van szó, nem megállapított korrupciós tényről.
A bejelentés mégis komoly fordulat.
Szijjártó szerdán azt írta, hogy már a BYD külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik. A vállalat azt közölte, globális pozícióról van szó, és nem lesz tagja a magyarországi cégvezetésnek. A kormány most ennél konkrétabban a haszongépjárművekért felelős üzletág vezetéséről beszél. Egyelőre nem világos, pontosan milyen munkaszerződést kötöttek, mikor kezdődne a tényleges munkavégzés, és mely országban foglalkoztatnák Szijjártót.
Magyar Péter már 300 milliárd forintról beszél
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a BYD összesen mintegy 300 milliárd forint állami támogatást kapott.
Ez jóval magasabb annál, mint amennyit eddig nyilvános adatokból össze lehetett számolni.
A már ismert tételek alapján a BYD magyarországi projektjeit legalább 71 milliárd forintnyi közvetlen támogatás és állami infrastruktúra-fejlesztés segítette. Egy tágabb számítás a szegedi gyár körüli beruházásokkal együtt 120–130 milliárd forint körüli állami szerepvállalást valószínűsített. A szegedi autógyár közvetlen támogatásának pontos összege azonban sokáig nem volt nyilvános.
A 300 milliárd forint ezért egyelőre kormányzati állítás, amelyhez nem mutattak be részletes bontást.
Elképzelhető, hogy Magyar Péter olyan korábban titkos vagy nem nyilvános megállapodásokat is beleszámolt, amelyekhez a kormányváltás után fértek hozzá. A miniszterelnök már szerdán azt mondta, kezében van egy Szijjártó által aláírt BYD-megállapodás. A dokumentum tartalmát azonban még nem ismertették.
Ha valóban 300 milliárdról van szó, azt érdemes lenne tételesen bemutatni. Nem mindegy ugyanis, mennyi volt a közvetlenül a cégnek adott támogatás, mennyi ment közútra, vasútra vagy közművekre, és milyen vállalásokat tett ezért cserébe a BYD.
Megtilthatja a kormány, hogy Szijjártó a BYD-nál dolgozzon?
Nem egy egyszerű kormányhatározattal.
A kabinet nem telefonálhat oda egy magánvállalathoz, hogy mégse alkalmazza az általa kiválasztott vezetőt. Az Országgyűlés azonban elfogadhat olyan törvényt, amely meghatározott ideig korlátozza a távozó miniszterek elhelyezkedését az általuk korábban támogatott, felügyelt vagy szabályozott vállalatoknál.
Ez nem magyar különlegesség. Az OECD 2026-os jelentése szerint a tagországok 75 százalékában léteznek valamilyen lehűlési időszakok a közszférából távozó tisztségviselők számára. Ezek célja annak megakadályozása, hogy egy politikus a hivatali kapcsolatait, belső információit vagy korábbi döntési hatalmát azonnal magánüzleti előnnyé alakítsa.
Magyarországon éppen ez a szabályozás maradt hiányos. Az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése szerint a távozó vezető tisztségviselők későbbi elhelyezkedésére vonatkozó magyar rendszer nem teljes, és a szabályok betartását sem ellenőrzik következetesen.
Vagyis a kormány jogosan akarhatja bezárni a kiskaput.
Az már jóval kényesebb kérdés, hogy az új szabályt rá lehet-e húzni Szijjártó már bejelentett állására.
Valamilyen eljárás is indult, de nem tudni, milyen
Magyar Pétert arról is megkérdezték, folyik-e jogi eljárás Szijjártó Péter ellen a magyar érdekek állítólagos elárulása vagy az orosz érdekek szolgálata miatt.
A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy tudomása szerint indult eljárás, de sem a hatóságot, sem az ügy tárgyát, sem annak jogi minősítését nem nevezte meg.
Ebből jelenleg nem következik, hogy Szijjártó gyanúsított lenne. Az sem tudható, büntetőeljárásról, feljelentés vizsgálatáról vagy más jogi folyamatról van-e szó.
A kormány akkor járna el tisztán, ha amint az eljárás érdeke engedi, közölné, melyik hatóság milyen ügyben vizsgálódik. A „tudomásom szerint indult valami” politikailag erős mondat, jogilag azonban alig mond többet a semminél.
Most már a kormánynak kell megmutatnia a lapjait
Szijjártó és a BYD kapcsolata tankönyvi példája annak, miért kellene szigorú forgóajtó-szabályozás.
Egy miniszter éveken át segíti egy vállalat magyarországi terjeszkedését, majd a távozása után szinte azonnal vezető állást kap ugyanott. Ez akkor is súlyos bizalmi probléma, ha semmilyen bűncselekményt nem lehet bizonyítani. A kormány azonban nem elégedhet meg a felháborodással.
Nyilvánosságra kell hoznia a 300 milliárd forintos összeg számítását. Be kell mutatnia a tervezett összeférhetetlenségi törvényt. És tisztáznia kell, milyen eljárás indult Szijjártóval kapcsolatban.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!