Brüsszel szerint Magyarország még messze van a jogállami fordulattól – most Magyar Péteren a sor.
Alig egy nappal Szijjártó Péter botrányos BYD-igazolása után érkezett a brüsszeli figyelmeztetés: Magyarországon továbbra sincsenek megfelelő szabályok arra, hogy egy miniszter a távozása után azonnal annál a vállalatnál helyezkedjen el, amelynek korábban állami milliárdokat juttatott. Az Európai Bizottság készülő jelentése szerint a bíróságok és a korrupció elleni rendszer területén is komoly hiányosságok maradtak. Ezeket nagyrészt Orbán Viktor kormánya hagyta hátra – kijavítani azonban már Magyar Péter feladata.
A Tisza-kormány három hónapja beszél jogállami fordulatról. Brüsszel most lényegében azt üzente: a fordulat iránya látszik, de az új rendszer még nincs kész.
A Politico birtokába került, pénteken megjelenő jogállamisági jelentés szerint Magyarországon továbbra sem történt elég előrelépés az igazságszolgáltatás átláthatóságában és a korrupció megelőzésében. A Bizottság külön kifogásolja a lobbiszabályok és az úgynevezett forgóajtó-korlátozások hiányát.
Ennél kínosabb időzítést nehéz lett volna elképzelni.
Szijjártó Péter éppen most jelentette be, hogy a politika után annál a BYD-nál folytatja, amelynek magyarországi beruházásait külügyminiszterként éveken át segítette. Magyar Péter azóta már arról beszél, hogy szigorítják az összeférhetetlenségi szabályokat, és talán Szijjártó új munkája sem valósulhat meg.
Brüsszel azonban évek óta pontosan ilyen szabályokat kér Magyarországtól. A 2025-ös jelentésben még az szerepelt, hogy az Orbán-kormány 2025 novemberéig törvényt ígért a lobbizás és a forgóajtó-jelenség rendezésére. A vállalásból nem lett működő rendszer.
A Szijjártó-ügy megmutatta, miért nem elméleti kérdésről van szó
A „forgóajtó” kifejezés száraz brüsszeli bürokratafordulatnak tűnhet. Egészen addig, amíg egy volt miniszter ki nem sétál a parlamentből, majd szinte azonnal be nem ül egy korábban támogatott nagyvállalat vezetésébe.
A probléma nem az, hogy Szijjártó Péternek dolgoznia kell valahol.
A kérdés az, hogy használhatja-e új munkahelyén azokat a kapcsolatokat, információkat és ismereteket, amelyeket közpénzből fizetett miniszterként szerzett meg. És hogy tárgyalt-e már a BYD-val a saját jövőjéről akkor, amikor még a vállalatot érintő állami döntések közelében volt.
Magyarországon jelenleg nincs általános, egyértelmű várakozási idő a távozó miniszterek számára. Nincs olyan független testület sem, amely előzetesen megvizsgálná, hogy egy új állás összefér-e az illető korábbi állami feladataival. Az Európai Bizottság éppen ennek rendezését sürgeti.
Ezért kevés lesz az, ha a kormány most hirtelen megpróbálja megakadályozni Szijjártó munkába állását.
Olyan szabály kell, amely nemcsak rá vonatkozik, hanem a következő távozó miniszterre is. Akkor is, ha az már a Tisza-kormányból érkezik.
A bíróságoknál sem elég új korszakot hirdetni
A kiszivárgott jelentés szerint nem történt megfelelő előrelépés az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztásának átláthatóbbá tételében sem.
Ez első hallásra technikai részletnek tűnhet. Pedig nagyon nem mindegy, hogyan dől el, melyik ügy melyik bíró elé kerül. Ha a rendszer nem átlátható és ellenőrizhető, mindig felmerülhet a gyanú, hogy egy kényes ügyet szándékosan egy bizonyos tanácshoz irányítanak.
A Bizottság azt is kifogásolja, hogy a bírák, ügyészek és bírósági dolgozók fizetésének rendezése továbbra sem kiszámítható, tartós rendszerben történik. A megfelelő fizetés nem pusztán munkaügyi kérdés: az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik biztosítéka.
A Tisza-kormány az elmúlt hetekben több látványos intézkedést tett. Magyarország megkezdte a csatlakozást az Európai Ügyészséghez, és benyújtották az új vagyonvédelmi és vagyon-visszaszerzési hivatalról szóló javaslatot is. Ezeket Brüsszel fontos korrupcióellenes lépésként értékelheti.
De egy új hivatal neve önmagában nem oldja meg a problémát.
Az számít majd, ki vezeti, milyen ügyeket vizsgálhat, hozzáfér-e a szükséges dokumentumokhoz, és képes-e a kormánytól függetlenül eljárni. A jogállam nem attól működik, hogy új táblákat csavaroznak az épületekre, hanem attól, hogy a szabályok a hatalmon lévőkre is ugyanúgy vonatkoznak.
Ez még nagyrészt az Orbán-rendszer bizonyítványa
Nem lenne tisztességes úgy tenni, mintha a most feltárt hiányosságokat három hónap alatt Magyar Péter kormánya hozta volna létre.
A jogállamisági jelentés előkészítése hónapokkal a választás előtt elkezdődött, az érintettek véleményezési időszaka már januárban lezárult. A jelentésben szereplő problémák jelentős része a 2025-ös állapotokat, vagyis még az Orbán-kormány működését írja le.
A bíróságok, a vagyonnyilatkozatok, az ügyészség és a lobbizás szabályai nem májusban romlottak el. Ezek hosszú évek alatt alakultak olyanná, amilyenek.
A Tisza tehát egy súlyosan sérült rendszert örökölt. Csakhogy mostantól már nem elég erre mutogatnia.
A jelentés ajánlásait már a jelenlegi kormánynak kell végrehajtania. Magyar Péter azt ígérte, hogy nem egyszerű kormányváltást, hanem rendszerváltást hajt végre. Ennek mércéje nem az lesz, hány Orbán-kori vezetőt távolítanak el, hanem hogy helyettük sikerül-e olyan intézményeket építeni, amelyeket a következő kormány sem tud kedve szerint használni.
A Bizottság állítólag lát előrelépést a vagyonnyilatkozati rendszer és a civileket érintő intézkedések területén. Az összkép mégsem megnyugtató: az igazságszolgáltatásban és a korrupció elleni védelemben továbbra is jelentős hiányosságokról írnak.
Ez nem Brüsszel támadása Magyarország ellen. Ez egy lista arról, mit kell még kijavítani.
Most jön a rendszerváltás nehezebb része
Orbán Viktort le lehetett váltani egy választáson. A mögötte maradt intézményi rendszert azonban nem lehet három sajtótájékoztatóval lebontani.
Törvény kell a lobbizásról. Világos korlátozás kell a távozó politikusok elhelyezkedésére. Átláthatóbbá kell tenni az ügyelosztást a bíróságokon. Meg kell erősíteni a bírák és ügyészek függetlenségét. A vagyonnyilatkozatokat pedig nemcsak kitölteni, hanem ellenőrizni is kell.
A kormány számára a jelentés nem feltétlenül kudarc. Inkább határidős feladatlista.
A kérdés most már nem az, hogy az Orbán-rendszerben voltak-e jogállami problémák. Ezt évek óta tudjuk. A kérdés az, hogy Magyar Péter kormánya milyen gyorsan és milyen tisztán képes megszüntetni őket – anélkül, hogy közben a régi önkényt egy új hatalom önkényére cserélné.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
