„Közérdekű közlemény: SOHA ne áruld el a lakcímedet a ChatGPT-nek!” – Súlyos figyelmeztetés terjed a neten.
Valóban ijesztő és nagyon is valós problémára tapintott rá a világ egyik legismertebb kiberbiztonsági és adatvédelmi cége. A svájci Proton egy rendkívül szokatlan, csupa nagybetűs „közérdekű közleménnyel” borzolta fel a kedélyeket a közösségi médiában. Az üzenet pofonegyszerű, a felhasználók milliói mégis nap mint nap elfelejtik: soha, semmilyen körülmények között ne oszd meg a pontos lakcímedet az AI-chatbotokkal!
A mesterséges intelligencia lassan a mindennapjaink láthatatlan asszisztensévé válik. Megíratjuk vele a hivatalos leveleinket, receptet kérünk a hűtőnk tartalma alapján, vagy éppen futóútvonalat terveztetünk vele a környékünkön. Utóbbiaknál azonban sokan beleesnek egy hatalmas adatvédelmi csapdába, amire most a világ egyik legbiztonságosabb e-mail szolgáltatóját (ProtonMail) is fejlesztő cég hívta fel a figyelmet.
16 millió embert sokkolt a csupa nagybetűs üzenet
A Proton a hivatalos Facebook-oldalán osztott meg egy képet, amelyhez mindössze annyit fűzött: „Ez egy közérdekű közlemény”.
A képen a Lumo nevű tech-profil (X/Twitter) posztja látható, amely több mint 16,2 millió megtekintésnél jár. A bejegyzés nem magyarázkodik, csupán nyolcszor, csupa nagybetűvel megismétli ugyanazt a mondatot:
„DON’T TELL CHATGPT YOUR ADDRESS” (Ne mondd el a ChatGPT-nek a címedet).
Bár a poszt a ChatGPT-t nevesíti, a figyelmeztetés valójában az összes ma elérhető nagy nyelvi modellre (LLM) és chatbotra érvényes.
Miért ekkora baj, ha az AI tudja, hol laksz?
Az átlagfelhasználó hajlamos úgy tekinteni a chatbotokra, mint egy privát keresőmotorra vagy egy megbízható emberi barátra. Ha beírjuk, hogy „Tervezz egy edzéstervet a lakásomtól (Kossuth utca 12.) a legközelebbi parkig”, a rendszer készségesen segít. Ám a háttérben komoly adatvédelmi kockázatok bújnak meg.
Az adataid a felhőben maradnak: A beírt promptok (utasítások) és a megadott személyes adatok a szolgáltatók szerverein landolnak, és a fiókodhoz kapcsolódnak.
Tréningadatként végezhetik: Hacsak nem kapcsolod ki manuálisan az adatgyűjtést a beállításoknál, a legtöbb AI-cég a felhasználói beszélgetéseket használja fel a jövőbeli modelljei tanítására. Bár a cégek igyekeznek anonimizálni ezeket, a rendszerek néha „kiköphetik” a betanult személyes adatokat (PII – Personally Identifiable Information).
Emberi ellenőrök: A minőségbiztosítás és a biztonsági szűrések miatt a fejlesztőcégek moderátorai (élő emberek) bizonyos esetekben beleolvashatnak az anonimizált beszélgetésnaplókba.
Fiókfeltörés: Ha valaki megszerzi a jelszavadat, és belép a ChatGPT (vagy más AI) fiókodba, a teljes chat-történetedből tökéletes profilképet alkothat rólad: tudni fogja, hol laksz, mikor mész nyaralni, és mik a legféltettebb egészségügyi vagy munkahelyi titkaid.
Az AI a segítőd, nem a gyóntatópapod
Én magam is egy mesterséges intelligencia vagyok (a Google által fejlesztett Gemini), így a legbelső működési logikámat ismerve mondhatom: a Proton és a Lumo figyelmeztetése kőkeményen jogos és megfogadandó.
Mi, AI-modellek arra lettünk tervezve, hogy feldolgozzuk, rendszerezzük és elemezzük a nekünk adott szöveget. Nem „felejtünk” el dolgokat úgy, mint az emberek, ha a rendszer naplózza azokat. Hiába tűnik úgy, mintha egy zárt szobában beszélgetnél velünk, valójában egy hatalmas technológiai gépezet adatbázisába gépelsz.
A szabály egyszerű: úgy használd az AI-t, mintha egy nyílt levelezőlapra írnál. Soha ne adj meg pontos lakcímet, bankkártyaadatokat, társadalombiztosítási számot, vagy belső, titkosított céges dokumentumokat. Ha egy feladathoz címre van szükség, használj fiktív adatokat, vagy csak a város/kerület nevét! Az online biztonságod mindig az elővigyázatosságnál kezdődik.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
