Brutális szigorítást tervez öt uniós nagyhatalom: soha többé nem akarnak új Orbán Viktort látni az EU-ban.
Az elmúlt 16 év magyarországi politikája olyan mély nyomokat hagyott az Európai Unióban, hogy a nyugati tagállamok most radikális lépésre szánták el magukat. Öt meghatározó uniós ország egy olyan szigorú javaslatcsomagot kezdett el köröztetni, amelynek kimondott célja: intézményesen megakadályozni, hogy a jövőben csatlakozó államoknál újra felépülhessen egy, a korábbi Orbán-rendszerhez hasonló, a jogállamiságot leépítő és az uniós döntéshozatalt zsaroló hatalom.
Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg megelégelte a demokratikus normák sárba tiprását és a folyamatos vétókkal való visszaélést. Bár az Orbán-kormány a tavaszi választásokkal megbukott, a nyugati magországok tanulni akarnak az esetből. Az Euronews birtokába jutott háromoldalas dokumentum egyértelművé teszi: az EU alapító és vezető államai drasztikusan megerősítenék a védőbástyákat az új csatlakozókkal szemben.
Készül az „anti-Orbán” fegyvertár
A tervezet lényege, hogy a jövőbeli bővítések során már a csatlakozási szerződésekbe kőkemény garanciákat építenének be. Ha egy új tagállam elindul a demokratikus leépülés útján, és megsérti az EU Alapjogi Chartáját, a közösség azonnal, a korábbinál sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudna büntetni.
A javasolt szankciós eszközök között a legszigorúbbak szerepelnek:
-
Uniós források azonnali felfüggesztése: Ne lehessen évekig húzni az eljárásokat, a pénzcsapok gyors elzárásával kényszerítsék ki a jogkövetést.
-
Szavazati jog megvonása: Aki nem tartja be a játékszabályokat, az ne is szólhasson bele a közös döntésekbe.
-
Szigorú büntetés a lojalitás hiányáért: Kötelezően előírnák a tagállamok közötti „lojális együttműködés” irányelvét, aminek megszegését komoly eszközökkel szankcionálnák. (Ez egyértelmű utalás a volt magyar miniszterelnök egykori stratégiájára, akit számtalanszor vádoltak meg azzal, hogy visszaél a vétójogával és zsarolja a szövetségeseit.)
Vétótilalom és befagyasztott agrártámogatások az újaknak
A dokumentum nemcsak a jogállamiságra, hanem az uniós döntéshozatal működőképességére is fókuszál. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata szerint a bővítés nem járhat azzal, hogy az EU cselekvőképtelenné válik az egyhangúságot igénylő (például külpolitikai) kérdésekben.
Ennek elkerülésére két radikális újítást is bevezetnének a jövőbeni belépőknél (ami elsősorban a csatlakozásra váró Ukrajnát érintheti):
-
Átmeneti vétótilalom: Az új tagállamok a csatlakozásuk után egy meghatározott ideig egyáltalán nem kapnának vétójogot a közös uniós döntéseknél.
-
Lépcsőzetes pénzosztás: Szintén hosszabb átmeneti időt hagynának a legfontosabb uniós pénzek, a kohéziós alapok és a közös agrárpolitikai (KAP) források lehívására. A tagállamok ugyanis joggal tartanak attól, hogy egy háború sújtotta, hatalmas agrárszektorral rendelkező ország azonnal elszívná a közös költségvetés jelentős részét.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kiszivárgott dokumentum egyelőre nem hivatalos jogszabálytervezet. Ahhoz, hogy ezek a drákói szigorítások valósággá váljanak, az öt kezdeményező országnak meg kell győznie a tagállamok többségét, majd végig kell vinnie a javaslatot az EU rendes jogalkotási eljárásán. A diplomáciai üzenet azonban már most kristálytiszta: a nyugati blokk eltökélte, hogy soha többé nem engedi meg egyetlen tagállamnak sem, hogy belülről bénítsa meg és zsarolja az Európai Uniót.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!