Drasztikus szigorítás jön: akár börtönbe is kerülhetnek a vagyonukat rejtegető politikusok.
Vége az eltitkolt luxusjachtok és a „kifelejtett” vadászkastélyok korszakának. A kormány a jövő héten egy olyan átfogó, rendkívül szigorú korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot terjeszt az Országgyűlés elé, amely alapjaiban írja át a hazai politikai és gazdasági elit játékszabályait. Az új szabályozás nem öncélú: ezen múlik a magyar gazdaság számára jelenleg létfontosságú, befagyasztott európai uniós ezermilliárdok felszabadítása.
A „feledékenység” új ára: rács mögött végződhet a trükközés
A hazai közélet egyik leginkább kritizált pontja évtizedek óta a politikusok vagyonnyilatkozati rendszere volt, amely eddig sok esetben érdemi következmények nélkül tette lehetővé a valós vagyonelemek elrejtését. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki bejelentése alapján ennek most véglegesen vége szakad.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által hamarosan benyújtandó javaslat értelmében az Integritás Hatóság (IH) példátlan felhatalmazást kap a dokumentumok ellenőrzésére. A hivatal közvetlen hozzáférést kap a gépjármű-, hajó- és ingatlan-nyilvántartásokhoz, így a hatóság azonnal kiszűrheti, ha egy közszereplő eltitkolja a valós vagyonát. Bár adminisztratív hibák esetén lesz lehetőség hiánypótlásra, a szándékos trükközésnek súlyos büntetőjogi következményei lesznek: a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szigorításával akár két év letöltendő szabadságvesztést is kaphat az a politikus, aki lényegi információkat hagy ki a bevallásából, emellett pedig a tisztségétől is megfoszthatják.
Valódi fegyvert kap a kezébe a korrupcióellenes hivatal
Az Európai Bizottság kérésére az Integritás Hatóság eddigi, jórészt megfigyelői szerepét egy sokkal robusztusabb, aktív nyomozati és beavatkozási jogkör váltja fel. A legfontosabb újítás az úgynevezett „vádkorrekciós eljárás” bevezetése a hazai jogrendbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a rendőrség vagy az ügyészség egy gyanús, korrupciógyanús ügyben leállítaná a nyomozást, az IH a bírósághoz fordulhat, és jogi úton kényszerítheti ki az eljárás folytatását.
Emellett a hatóság a közbeszerzések terén is vétójogot kap: amennyiben uniós forrásokat érintő tenderen visszásságot tapasztalnak, azonnali hatállyal, két hónapra felfüggeszthetik a teljes eljárást a vizsgálat lezárultáig. A rendszer ráadásul nemcsak bejelentések alapján, hanem saját kockázatelemzés és automatikus algoritmusok segítségével is monitorozza majd a kiemelt közszereplőket.
Vége a láthatatlan tőkések korának
A transzparencia jegyében a törvénycsomag felszámolja a magyar gazdaság egyik legátláthatatlanabb szegmensét. Ezentúl kötelező lesz nyilvánosságra hozni a magántőkealapok és a kockázati tőkealap-kezelők végső, tényleges tulajdonosainak nevét. Ez az a forma, amelyen keresztül az elmúlt években a legbefolyásosabb gazdasági szereplők – sokszor az állami támogatásokat is felhasználva – teljes névtelenségbe burkolózva mozgattak gigantikus vagyonokat. A csomag emellett szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, valamint hivatalosan is megerősíti a kormány szándékát az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra.
Államosítják az alapítványi vagyonokat, de az egyetemek haladékot kapnak
A korrupcióellenes intézkedések mellett a törvénycsomag másik pillére a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a „kekvák” felszámolása. Ezt az intézményi formát Brüsszel korábban egyfajta szabályozatlan, a közérdekkel szembemenő rejtett privatizációként értékelte. A probléma rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország már augusztus végén hozzáférjen a Helyreállítási Alap több mint 10 milliárd eurójához.
A kormány tervei szerint az alapítványokba kiszervezett vagyon két ütemben tér vissza az államhoz. A nem oktatási célú intézmények – mint például a Nemzeti Ménesbirtokot vagy az MCC-t fenntartó alapítványok – esetében a folyamat már idén augusztus 31-ig lezárul. Fontos részlet, hogy az állam kizárólag a korábban is állami tulajdonú vagyonelemeket veszi vissza, a magánpiaci szereplők (például a Mol) által befizetett tőkét elkülönítik és visszaszolgáltatják a vállalatoknak.
A felsőoktatási intézményeket érintő átállás jóval óvatosabb lesz, hogy a strukturális váltás ne okozzon káoszt a közelgő tanévkezdésben. Az egyetemi alapítványok 2027 augusztusáig kapnak haladékot a formai átalakulásra. Az új, szigorúbb átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályok azonban rájuk is azonnal érvényesek lesznek. A végleges működési modelleket – figyelembe véve egy orvosi és egy művészeti egyetem eltérő igényeit – az Oktatási Minisztérium a szakmával közösen dolgozza majd ki.
Hatalmas a tét: történelmi léptékű források forognak kockán
Vitézy Dávid hangsúlyozta: a mostani törvénycsomag az az akadálymentesítő lépés, amely megnyitja az utat a Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által a múlt héten bejelentett történelmi megállapodás előtt. A megegyezés célja egy 16,4 milliárd eurós (és közvetve további 16,2 milliárd eurós) keret felszabadítása. A miniszter ugyanakkor emlékeztetett a korábbi időszak mulasztásainak árára is: a korábbi, Orbán-vezette kormány transzparenciát elutasító politikája miatt mintegy 2 milliárd eurónyi (közel 800 milliárd forintnyi) uniós támogatást már végleg elveszített az ország, amelyből vasúti és környezetvédelmi fejlesztéseket lehetett volna finanszírozni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!