Azonnali vendégmunkásstopot hirdetett a kormány: mi lesz így a Wolt és a Foodora rendeléseinkkel?
Péntek délelőtt hivatalossá vált a hazai munkaerőpiac egyik legfontosabb, régóta várt átalakítása: a kormány azonnali hatállyal szigorítja a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását. Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentése értelmében a munkaerő-kölcsönző cégek mától elveszítik azt a jogosultságukat, amellyel gyorsított eljárásban hozhattak be vendégmunkásokat a Fülöp-szigetekről, Grúziából (Georgiából) és Örményországból. A döntés nemcsak a nagyipari szereplőket, hanem a mindennapi szolgáltatásokat, kiemelten a Foodora és a Wolt ételkiszállítási hálózatát is azonnal lépéskényszerbe hozza.
Késhet a vacsora? Kihívás előtt az ételfutár-cégek
Az elmúlt egy-két évben a budapesti és a nagyobb vidéki városok utcaképének megszokott részévé váltak az ázsiai, köztük kiemelten Fülöp-szigeteki ételfutárok. A Foodora és a Wolt hálózataiban egyre nagyobb arányban jelentek meg a harmadik országbeli munkavállalók, miután a hazai munkaerőhiány és a fluktuáció miatt a cégek (illetve a velük szerződésben álló alvállalkozó flottakezelők) a külföldiek felé fordultak a zökkenőmentes, gyors kiszállítás fenntartása érdekében.
A mostani szigorítás éppen ezt az utánpótlási vonalat vágja el. Bár a platformok továbbra is nyitottak a magyar munkavállalók felé, a vendégmunkások beáramlásának hirtelen leállítása hosszabb távon komoly logisztikai fejtörést okozhat a szektornak. A piac most azt találgatja: vajon a futárhiány miatt lassul-e majd a kiszállítás a csúcsidőszakokban, esetleg a cégek a bérek emelésével csábítják vissza a magyarokat, ami a kiszállítási díjak emelkedését hozhatja magával?
Vége a gyorsított tempónak: mi lesz azokkal, akik már itt tekernek?
A bejelentés komoly fordulópont, ugyanakkor a jogalkotó figyelt arra, hogy elkerülje az azonnali iparági káoszt. Az új szabályozás nem visszamenőleges hatályú. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a vendégmunkások – köztük a jelenleg is a magyar utakon dolgozó ételfutárok –, akik érvényes papírokkal rendelkeznek, továbbra is maradhatnak az országban, sőt, a jövőben is kérhetik az engedélyük meghosszabbítását. Szintén mentesülnek a szigorítás alól azok az akták, amelyeket legkésőbb a mai napon adtak be a hatóságokhoz; ezeket még a régi, gyorsított rendszerben bírálják el.
Bonyolult örökség és a Tisza Párt kampányígérete
A lépés hátterében a Tisza Párt egyik legmarkánsabb kampányígérete áll. A kormánypárt eredetileg június 1-jével teljes egészében felfüggesztette volna az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, hogy a hazai, munkaerőpiacról kiszorult magyarokat hozza helyzetbe, és megállítsa a bérek letörését.
A totális stop azonban adminisztratív okokból csúszott. Szondi Vanda kormányszóvivő rávilágított: a jelenlegi szabályozási környezet rendkívül kaotikus, jelenleg 24 különböző jogcímen lehet külföldiként munkát vállalni Magyarországon, és a hatáskörök minisztériumok tucatjai között forgácsolódtak szét. A hivatalos adatok emiatt annyira hiányosak, hogy jelenleg pontos statisztika sincs a bent lévő külföldi dolgozók valós számáról. A cél most egy olyan rendszer kialakítása, ahol az iparban és a szolgáltatói szektorban is a magyarok kapnak prioritást, de az ország működőképessége nem kerül veszélybe.
Komoly aggodalmak: 100 ezer ember hiányzik a piacról
A gazdasági sajtó – köztük a G7 és a Hrportal.hu – már az év elején arról számolt be, hogy a vendégmunkásstop belengetése valóságos pánikot okozott a cégeknél, ami miatt sok toborzóiroda előrehozott, tömeges kampányokba kezdett az EU-n kívüli piacokon.
A munkaadói szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az azonnali tiltás komoly működési kockázatot jelenthet. A helyzetet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai is élesítik: áprilisban 4,62 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami azt jelenti, hogy két év alatt nagyjából 100 ezerrel csökkent a hazai munkaerőpiac mérete. A kormánynak most ezen a vékony mezsgyén kell egyensúlyoznia: úgy kell megvédenie a magyar munkavállalókat, hogy közben ne lehetetlenítse el a hazai vállalatok – és a mindennapi kényelmünket biztosító szolgáltatók – működését.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!