Életkorhoz kötött hozzáférést, szülői felügyeletű fiókokat és szigorúbb platformkötelezettségeket készít elő az Európai Bizottság. Ursula von der Leyen strasbourgi beszédében a gyerekek online védelmét emelte ki – a terv azonban jóval túlmutat a közösségi médián.
A gyerekek digitális mindennapjait is átalakíthatja az EU Kids Act nevű kezdeményezés. Von der Leyen szerdán a függőséget erősítő funkciók, a szélsőséges tartalmak és a mesterséges intelligenciával készített szexualizált képek ellen sürgetett fellépést.
Az AP strasbourgi beszámolója szerint a Bizottság elnöke a 13 év alattiak közösségimédia-, onlinejáték- és chatbot-hozzáférésének tiltását vázolta fel, az idősebb gyerekeknél pedig felügyelt „minifiókokról” beszélt.
A korlátozások pontos terjedelménél ugyanakkor fontosak a kivételek: nem lehet egyszerűen minden gyereknek szóló digitális szolgáltatás betiltásáról beszélni.
Miért szerepel egyszer 13, másszor 15 éves korhatár?
A Reuters által megismert előzetes bizottsági dokumentum különbséget tesz az önálló fióknyitás és a szülők által ellenőrzött hozzáférés között.
A tervezet szerint:
- 15 éves kortól lehetne önálló fiókot létrehozni.
- 13–14 éveseknek a szülők nyithatnának korlátozott, felügyelt fiókot közösségi és videómegosztó platformokon.
- 3–12 éves korban kizárólag szigorú biztonsági követelményeket teljesítő, gyerekbarát szolgáltatásokhoz engednének hozzáférést, teljes szülői ellenőrzéssel.
- 3 éves kor alatt nem lenne hozzáférés az érintett szolgáltatásokhoz.
Ez a szeptember 14-én ismertetett változat még előzetes dokumentum volt. A beszéd rövid összefoglalói és a tervezet közötti részleteket a hivatalosan bemutatott szöveg alapján lehet majd egyértelműen tisztázni.
A játékplatformoknál is ellenőriznék az életkort
A Reuters által ismertetett elképzelés nem állna meg a regisztrációs korhatárnál. Közösségi és videómegosztó oldalakon fióknyitáskor, játékplatformokon pedig játékletöltés előtt ellenőriznék a gyerek életkorát.
A vállalatoktól biztonságosabb kialakítást, használható szülői felügyeleti eszközöket és a káros tartalmak egyszerű bejelentését is megkövetelnék. A kötelezettségek a szolgáltatás típusától és a felhasználó életkorától függnének.
Ebből még nem következik, hogy minden online játék ugyanabba a kategóriába kerülne, vagy hogy egy konkrét, ma népszerű játék biztosan elérhetetlenné válna.
Hogyan bizonyítaná valaki a korát?
Az életkor-ellenőrzéshez már készül uniós technológiai megoldás. A Bizottság áprilisi tájékoztatója olyan alkalmazást ismertetett, amelynek célja, hogy a felhasználó az életkorát személyes adatainak átadása nélkül igazolhassa az online szolgáltatásnak.
Ez fontos különbség ahhoz képest, mintha minden platformnak külön kellene elküldeni egy igazolvány másolatát. Azt azonban ebből még nem lehet kijelenteni, hogy az új szabályozás minden szolgáltatásnál ugyanazt az alkalmazást tenné kötelezővé.
A Bizottság emlékeztetett arra is: a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet már most előírja a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelmét. Az új terv tehát nem teljesen szabályozatlan területre érkezik.
Mit jelentene mindez a magyar családoknak?
Ha a javaslatot elfogadják, a magyar felhasználókat kiszolgáló érintett platformok működését is befolyásolhatja. A gyakorlati kérdés nem pusztán az lenne, hány éves kortól használható egy alkalmazás, hanem az is, milyen fiókkal, milyen funkciókkal és mekkora szülői felügyelettel.
Most azonban még nem lépett életbe új uniós tilalom. A részletes javaslat bemutatását szeptember 17-re várják, az elfogadáshoz pedig további uniós jogalkotási egyeztetés szükséges.
Von der Leyen további bejelentéseiről, köztük Kanada társult uniós státuszának kezdeményezéséről és az új biztonsági tervekről strasbourgi összefoglalónkban írtunk.
