Lépett a kormány: mától három országból azonnali hatállyal leállítják a vendégmunkások érkezését.
Péntek délelőtt hivatalossá vált a hazai munkaerőpiac egyik legfontosabb, régóta várt átalakítása: a kormány azonnali hatállyal szigorítja a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatását. Szondi Vanda kormányszóvivő sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek mától elveszítik azt a jogosultságukat, amellyel gyorsított eljárásban hozhattak be vendégmunkásokat a Fülöp-szigetekről, Grúziából (Georgiából) és Örményországból.
Vége a gyorsított tempónak: mi lesz azokkal, akik már itt vannak?
A bejelentés komoly fordulópontot jelent a hazai foglalkoztatáspolitikában, ugyanakkor a jogalkotó figyelt arra, hogy elkerülje a teljes iparági káoszt. Az új szabályozás nem visszamenőleges hatályú. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a Fülöp-szigeteki, grúz vagy örmény munkavállalók, akik jelenleg is érvényes papírokkal dolgoznak Magyarországon, továbbra is maradhatnak, sőt, a jövőben is kérhetik az engedélyük meghosszabbítását. Szintén mentesülnek a szigorítás alól azok az akták, amelyeket legkésőbb a mai napon adtak be a hatóságokhoz – ezeket a kérelmeket a hivatalok még a régi, folyamatban lévő szabályrendszer alapján bírálják el.
Bonyolult örökség és egy elcsúsztatott kampányígéret
A lépés hátterében a Tisza Párt egyik legmarkánsabb kampányígérete áll. A jelenlegi kormánypárt választási programjában eredetileg az szerepelt, hogy 2026. június 1-jével teljes egészében felfüggesztik az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát. A cél világos volt: a hazai, munkaerőpiacról kiszorult magyarok helyzetbe hozása és a bérfelhajtó erő növelése.
A június elsejei totális stop azonban adminisztratív okokból nem élesedhetett. Szondi Vanda korábban már utalt rá, hogy a háttérben még dolgoznak egy árnyaltabb rendszer kialakításán. A jelenlegi szabályozási környezet ugyanis rendkívül kaotikus: jelenleg nem kevesebb mint 24 különböző jogcímen lehet külföldiként munkát vállalni Magyarországon, a hatáskörök pedig több minisztérium között szóródnak szét.
A kormányzati adatok emiatt olyannyira hiányosak, hogy jelenleg pontos statisztika sincs a bent lévő külföldi dolgozók valós számáról. A kormányszóvivő hangsúlyozta: a cél továbbra is az, hogy a nagy iparvállalatok szalagjai mellett elsősorban magyarok kapjanak munkát. Azokban a specifikus ágazatokban viszont, ahol a hazai gazdaság működőképessége múlik rajtuk, kontrollált keretek között a jövőben is lesz lehetőség a külföldiek alkalmazására. A teljes rendszer felülvizsgálata jelenleg is zajlik.
Komoly aggodalmak a cégvezérek körében
A piac és a versenyszféra természetesen nem várta ölbe tett kézzel az új szabályokat. A gazdasági sajtó – köztük a G7 és a Hrportal.hu – már az év elején arról számolt be, hogy a vendégmunkásstop belengetése valóságos pánikot okozott a cégeknél. Számos hazai nagyvállalat és toborzóiroda a bizonytalanságtól tartva hatalmas, előrehozott toborzási kampányokba kezdett az Európai Unión kívüli piacokon, hogy még az esetleges tiltások előtt feltöltsék a munkaállomásaikat.
A munkaadói szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az azonnali tiltás komoly működési kockázatot jelenthet bizonyos szektorokban. A helyzetet tovább árnyalják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentései is. Az áprilisi adatok alapján a magyar foglalkoztatottak száma 4,62 millió fő volt, ami azt mutatja, hogy a munkaerőpiac zsugorodik: két évvel ezelőtt, 2024 áprilisához viszonyítva nagyságrendileg 100 ezerrel kevesebben dolgoznak ma Magyarországon. A kormánynak most úgy kell egyensúlyoznia a hazai munkaerő védelme és a vállalatok termelékenységének fenntartása között, hogy közben megfordítsa ezt a negatív statisztikai trendet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
