Itt van a lista, benne van minden összeg, ami most minden magyart érdekel.
Hatalmas vihart kavart Magyar Péter bejelentése, miszerint az új kormány az országos politikusok mellett a polgármesterek fizetését is drasztikusan csökkenteni fogja. Miközben a parlament elé terjesztett törvényjavaslat a képviselőknél kőkemény, 40 százalékos vágást irányoz elő, a településvezetők megnyirbálása komoly szakmai és logikai csapdákat rejt. Több polgármester már most jelezte: ha jön a vágás, inkább otthagyják a hivatalt.
„Az önmérséklet és az alázat jegyében” – ezzel az indoklással jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy a választói felhatalmazás alapján hozzányúlnak a politikusok és állami vezetők javadalmazásához. A csütörtökön benyújtott törvényjavaslatból a polgármesterek egyelőre kimaradtak, náluk ugyanis Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter előbb egyeztetést kezdeményezett az érdekszervezetekkel. De a feszültség már így is a pattanásig feszült.
„Ha csökkentik a fizetésem, felállok és elmegyek”
A polgármesterek egy része nyílt elutasítással fogadta a Tisza Párt felvetését. Molnár Áron, Algyő polgármestere egy Facebook-videóban kerek perec kijelentette: ha a kormány érdemben csökkenti a bérét, akkor feláll és keres valami más munkát. A polgármester szerint megalázó helyzetet teremtene a vágás, hiszen kevesebbet keresne, mint azoknak a helyi cégeknek és intézményeknek a vezetői, akiknek a munkájáért ő tartozik felelősséggel.
Hasonlóan kritikus volt Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is, aki szerint ne keverjük össze a szezont a fazonnal:
„Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni.”
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) átgondolatlannak nevezte a felvetést, és tíz megyei jogú város vezetője már nyílt levélben követeli, hogy a kormány semmit ne döntsön a fejük felett.
Mennyit keresnek most a polgármesterek?
A polgármesteri béreket két évvel ezelőtt, 2024 őszén rendezték az új önkormányzati ciklus kezdetén. Akkor a fix összegek helyett – a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan – az előző évi országos bruttó átlagbérhez kötötték a javadalmazást, így a fizetésük automatikusan követi az inflációt és a béremelkedést.
A jelenleg hatályos rendszerben a bruttó havi illetmények így alakulnak a település méretétől függően (a 2024-es 667 365 forintos bruttó átlagbérrel számolva):
| Településméret vagy tisztség | Szorzó (az átlagbérhez képest) | Bruttó havi illetmény (Ft) |
| 500 fő alatt | 1,5× | 1 001 048 |
| 501–1 500 fő | 1,75× | 1 167 889 |
| 1 501–2 000 fő | 2× | 1 334 730 |
| 2 001–5 000 fő | 2,25× | 1 501 571 |
| 5 001–10 000 fő | 2,5× | 1 668 413 |
| 10 001–30 000 fő | 3× | 2 002 095 |
| 30 000 fő feletti város | 3,5× | 2 335 778 |
| Megyei jogú város / Fővárosi kerület | 4,5× | 3 003 143 |
| Budapesti főpolgármester | 6× | 4 004 190 |
(Ehhez jön még hozzá a törvény szerint járó 15 százalékos költségtérítés, míg a részmunkaidős, társadalmi megbízatású polgármesterek ezeknek az összegeknek a felét kapják.)
A 40 százalékos vágás csapdája
Bár a parlament tagjainál simán átment a 40 százalékos csökkentés (a képviselői alapbér az átlagbér háromszorosáról 1,8-szorosára esik vissza), a polgármestereknél ez a lépés komoly rendszerszintű anomáliákat szülne:
-
A kistelepülési polgármesterek elvándorlása: Ha a legkisebb falvak vezetőitől elvesszik a pénz jelentős részét, a fizetésük jóval a piaci átlag alá süllyed. Egy diplomás vagy jó szakmával rendelkező szakember sokkal többet fog keresni a versenyszférában, ami a kistelepülési polgármesteri pálya teljes elnéptelenedéséhez vezethet.
-
A hivatali hierarchia felborulása: A polgármesterek az önkormányzati cégek esetében a tulajdonosi jogok gyakorlói. Mivel a helyi vízműveknél, hulladékgazdálkodási vagy városüzemeltetési cégeknél piaci vezetői fizetéseket kell adni (amelyek az állami szférában a korábbi felső korlátok eltörlése miatt ma már az 5 millió forintot is meghaladhatják), a polgármesterek fizetéscsökkentésével egy abszurd helyzet állna elő: a főnök lényegesen kevesebbet keresne, mint a beosztottja.
A kérdés az, hogy a Tisza Párt valódi célja az állami spórolás, vagy a jelenlegi polgármesteri gárda ellehetetlenítése. A válaszokra vélhetően a minisztérium és az önkormányzati szövetségek előtt álló, keménynek ígérkező tárgyalássorozat ad majd választ.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
