Megállíthatatlanul dagad a Duna: Csaknem 3 méteres árhullám éri el Budapestet péntekre.
A politikai és gazdasági viharok után most a természet is megmutatja az erejét. Az elmúlt napok szélsőséges időjárása drámai hatást gyakorolt a legnagyobb hazai folyónkra: egy hatalmas víztömeg indult meg a Duna medrében, amely a hét végére éri el a fővárost.
Mi indította be a folyamatot?
A folyó megáradása egy klasszikus meteorológiai láncreakció eredménye. Az okok kettősek:
-
Rengeteg eső: Az elmúlt héten a Duna vízgyűjtő területein rendkívül jelentős mennyiségű csapadék hullott.
-
Hirtelen hóolvadás: A hétvégén megérkező enyhébb, tavasziasabb levegő hatására az alacsonyabb szinteken azonnal és gyors olvadásnak indult az a vastag hótakaró, amit a korábbi mediterrán ciklon hagyott maga után.
A csapadék és az olvadékvíz most egyszerre zúdul a folyóba, elindítva egy határozott árhullámot.
A számok: Mennyit emelkedik a víz?
A víztömeg a Duna hazai szakaszán látványos, 2,5–3 méteres vízszintemelkedést produkál.
-
Budapesten a tetőzést péntekre várják a szakemberek. Ekkor a Duna vízállása a fővárosban eléri az 500 centiméter körüli magasságot.
-
A felsőbb szakaszokon (például Nagybajcsnál) a folyó már a mai napon tetőzött. A vízállás itt hajszálnyira megközelítette az elsőfokú árvízvédelmi készültségi szintet, de végül éppen elmaradt attól.
Kell-e tartanunk a gátak átszakadásától?
Bár a „3 méteres árhullám” kifejezés elsőre riasztóan hangzik, a szakemberek mindenkit megnyugtatnak. Cséki Gergő meteorológus jelentése szerint pánikra semmi ok, a katasztrófa elmarad. Ennek az az egyszerű oka, hogy az árhullám érkezése előtt a Duna vízállása kifejezetten alacsony volt. A mederben tehát bőven volt hely a beáramló víztömegnek, így az emelkedés mértéke sehol sem éri el azt a kritikus szintet, hogy bármilyen árvízvédelmi készültséget kellene elrendelni. A folyó egyszerűen csak visszanyeri a tekintélyesebb, „szokásosabb” formáját.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!