Kipukkadt az orosz atomlufi: Putyin hiába őrjöng, a Nyugat rongyosra taposta az összes „vörös vonalát”.
Vlagyimir Putyin hiába rendelkezik 5000 nukleáris fegyverrel, egyetlenegyet sem vetett be eddig, miközben Ukrajna és a NATO a szó szoros értelmében az összes általa meghúzott „vörös vonalat” átlépte. Az egykor félelmetesnek szánt elrettentés mára súlytalan szavakká vált, hiába fenyegetőzött az orosz elnök egészen a legutóbbi időkig – legújabban London elpusztításával.
Bár Oroszország ötezer darabos nukleáris arzenállal bír, egyetlenegyet sem használtak fel. Ehelyett egy olyan sormintát láthatunk, amelyben a Nyugat és Ukrajna sorra lépi át azokat a pontokat, ahonnan az oroszok szerint már „nem lett volna visszatérés”. Putyin már a háború kezdetén, 2022 februárjában megpróbálta elrettenteni a Nyugatot a beavatkozástól, azt ígérve, hogy ha megteszik, a történelem során soha nem látott következményekkel kell szembenézniük. A NATO ennek ellenére beavatkozott a konfliktusba.
Így omlott össze az orosz elrettentés
A Kreml be nem váltott nukleáris fenyegetéseinek listája az elmúlt évek során egyre csak hosszabb lett.
A svéd és finn NATO-csatlakozás: 2022 áprilisában Putyin kijelentette, hogy hiperszonikus nukleáris rakétákat fog telepíteni, amennyiben Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz. Ennek ellenére mindkét ország belépett az észak-atlanti szövetségbe.
Támadások orosz területen és a védtelen Moszkva: A Kreml szóvivője 2022 márciusában arra figyelmeztetett, hogy Oroszország csak akkor vetne be nukleáris fegyvert, ha Ukrajna az állam létezését fenyegetné. Jelenleg azonban Ukrajna napi szinten indít támadásokat orosz területek, köztük Moszkva ellen. Oroszország ráadásul nem rendelkezik elegendő légvédelmi rendszerrel a saját fővárosa megfelelő védelméhez. Nukleáris csapás mindezek ellenére sem történt.
Az F-16-osok átadása: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2023 júliusában arról beszélt, hogy az Ukrajnának szánt F-16-os vadászgépek óriási fenyegetést jelentenének az orosz nukleáris szférában. 2024-ben Hollandia mégis adott ilyen vadászgépeket, amiket Ukrajna arra használ, hogy visszaverje az orosz erőket.
A nyugati támogatások és a kurszki behatolás: Amikor Putyin 2024 júniusában ismét nukleáris fegyverekkel fenyegetőzött arra az esetre, ha a Nyugat növeli a támogatást, Ukrajna csak még több felszerelést kapott. Érkeztek további F-16-osok, Patriot rendszerek, nagyjából 800 ezer tüzérségi lövedék, 30 ezer drón és 200 páncélozott jármű is. Ráadásul 2024 augusztusában Ukrajna behatolt Oroszországba, elfoglalta Kurszk egy részét, és a mai napig onnan indítanak műveleteket.
Mélységi csapások: Miután 2025 decemberében Putyin ismét nukleáris válaszlépéseket helyezett kilátásba, ha Ukrajna mélységi csapásokat hajtana végre orosz területeken, Kijev válaszul még tovább növelte ezeknek a folyamatos, mélyre ható támadásoknak a számát.
A legújabb célpont: London
A fenyegetések legújabb, a korábbiaknál is élesebb fejezete tegnap, 2026. május 18-án íródott. Putyin Londonra és más brit városokra lehetséges nukleáris célpontokként hivatkozott. Az orosz elnök ezt a fenyegetést azzal indokolta, hogy a britek és a franciák idővel nukleáris fegyverekkel fogják ellátni Ukrajnát.
A többéves, folyton ismétlődő mintázat miatt azonban ezeket az állításokat ma már rendkívül nehéz komolyan venni. Amíg Vlagyimir Putyin nukleáris fenyegetéseit sosem követik tettek, a hangzatos „vörös vonalak” csupán erőtlen retorikai fogások maradnak.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!