Hiába tarol az ellenzék a választáson, akkor is kevesebb mandátumuk lesz.
Az elmúlt hetekben ismét reflektorfénybe került egy évvel ezelőtti, de sokak számára csak most tudatosuló változtatás: 2024-re átrajzolták Magyarország egyéni választókerületeinek jelentős részét. A Tisza Párt előválasztási aktivitása és a jelöltbejelentések hatására a téma újra közbeszéd lett – és rengetegen most szembesültek vele, hogy teljesen másik körzetben fognak szavazni 2026-ban, mint korábban.
A változás jelentősége túlmutat az adminisztratív térképrendezésen: egyes forgatókönyvek szerint még akkor is csökkenhet az ellenzék parlamenti mandátumainak száma, ha Budapesten minden körzetet megnyernek.
Hol és miért rajzolták át a választókerületeket?
A kormány 2024 novemberében módosította a körzethatárokat. Az érintett területek: Budapest, Pest megye, Csongrád-Csanád megye és Fejér megye – összesen 39 körzet.
A hivatalos indoklás a választójog egyenlőségének biztosítása volt. Az ország 106 körzetre osztott, és jogszabály szerint nem lehet túl nagy eltérés a választók számában. Ez az elmúlt évek természetes népességmozgásai miatt megbomlott:
-
Pest megyében jelentősen nőtt a lakosságszám,
-
Budapesten csökkent,
-
több más megyében pedig szintén eltolódtak az arányok.
A választási iroda ezért azt javasolta: csökkenjen a fővárosi körzetek száma, és növekedjen a Pest megyeieké. A törvény részben követte ezt – részben pedig máshol módosította a térképet: Győr-Moson-Sopron és Somogy helyett Fejér és Csongrád-Csanád megyében is változtattak.
Az új budapesti térkép: mindenki ott szavaz, ahol eddig nem
A főváros térképe látványosan átalakult:
-
a körzeteket újrarajzolták,
-
újraszámozták,
-
és sok esetben más kerületekből „ollózták össze” őket.
Példák a változásra:
-
a korábbi XI. kerületi „önálló” OEVK megszűnt, és 2026-tól más kerületek lakói képezik a többséget a mostani utódjában;
-
Soroksár 2022-ben még Csepellel alkotott egy körzetet, 2026-ban viszont már a XVIII. kerület felé húzódik át a határ.
Ezek a változások sok választó számára azzal járnak majd, hogy más jelöltek, más pártstratégiák és teljesen új politikai erőviszonyok között kell szavazniuk.
A gerrymandering árnyéka
A körzethatár-szabás politikai célú alkalmazására külön fogalom létezik: gerrymandering. A lényege: a térképek olyan módosítása, amely révén egy párt akkor is maximalizálhatja a parlamenti helyeit, ha összességében kisebbségben van.
A 2024-es változtatások kapcsán az ellenzék ezt a jelenséget emlegeti. A Demokratikus Koalíció például azt kifogásolta, hogy minden olyan fővárosi kerületet „szabdaltak szét”, ahol DK-s polgármester van – így a XI., a IV. és a XVIII. kerületet.
Fontos viszont árnyalni: vizuálisan az új térkép letisztultabb, kevesebb a szokatlanul kacskaringós körzet. Nem láthatóak olyan markáns, „hozzácsapott” töredékterületek, mint korábban például a XVI. kerület és a zuglói kis „kiszögellés” esete.
A szakértői várakozások szerint 2026-ban a kormánypártnak továbbra sem lesz valós esélye a fővárosi egyéni körzetekben. 2022-ben egy kivétellel mindet az ellenzék vitte.
A változtatás azonban még így is döntő lehet országos szinten. A magyarázat egyszerű matematika:
-
mivel 16-ra csökkentették Budapest körzeteinek számát,
- és 14-re nőtt Pest megyéé,
ha a Fidesz ismét tarol Pest megyében, akkor 2-vel több egyéni mandátumot szerezhet, mint 2022-ben, még akkor is, ha a támogatottsági arányok nem változnak érdemben.
A fővárosi ellenzéki fölény tehát nem ellensúlyozza automatikusan a Pest megyei erőfölényt.
Vidéki átrajzolások: finom, de fontos mozdulatok
Csongrád-Csanád megye
A legnagyobb figyelmet a szegedi körzetek újraosztása kapta.
A szegedi 1-es – az ország mindössze két vidéki ellenzéki körzetének egyike – kisebb lett és már csak Szeged városát tartalmazza. A második szegedi körzet falusias területeket kapott hozzá (pl. Mórahalom, Deszk), amelyek hagyományosan kormánypártinak számítanak.
Fejér megye
A korábbi, tisztán székesfehérvári körzetet felbontották, és minden új körzet kapott kistelepülési részeket is – ugyancsak inkább Fidesz-barát vidékekkel.
A 2024-es körzetmódosítások egyik része valóban demográfiai problémákra adott szükséges reakció volt. Másik része ugyanakkor egy olyan finom politikai eszköznek tűnik, amely – akár szándékosan, akár mellékhatásként – eltérítheti a parlamenti mandátumok arányát az országos pártpreferenciákhoz képest.
A legfontosabb következmény laikus szemmel:
-
Budapesten az ellenzék akár minden körzetet megnyerhet,
-
mégis kevesebb mandátummal végezhet, mint 2022-ben,
ha Pest megyében a kormánypárt ismét fölényesen győz.
A választási kampány tehát nemcsak kommunikációról, hanem térképekről, statisztikáról és matematikáról is szól.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!