Egyre látványosabb, ahogy a kormány a következő választások közeledtével újabb és újabb pénzosztó intézkedéseket jelent be. A döntések mögött azonban sokszor nincs meg a szükséges fedezet. A költségvetés már most is hatalmas hiányt mutat, mégis úgy tűnik, mintha az ország pénzügyi mozgástere végtelen lenne.
A mostani ígérgetéssorozat szinte napról napra bővül. A készpénzfelvétel díjmentes keretét például 150 ezerről 300 ezer forintra növelné a kormány.
A bankok figyelmeztetnek: ez a lépés tovább növeli a készpénzhasználatot, ami már most is évi 400 milliárd forintos társadalmi költséggel jár. A szakértők szerint a döntés a szürkegazdaságnak is kedvez, miközben a bankoknak továbbra is fizetniük kell a 0,9 százalékos tranzakciós illetéket, akkor is, ha az ügyfelek ingyen jutnak a pénzükhöz.
Ezzel párhuzamosan a kormány meghosszabbította és ki is terjesztette az árrésstopot, ami a kereskedők szerint inkább elfedi, mint megoldja a problémákat. A kormányinfókon szinte minden héten újabb bejelentés hangzik el. A SZÉP-kártyákról ismét lehet majd élelmiszert vásárolni, a szociális dolgozók 15 százalékos béremelést kapnak, a nevelőszülők díjazása duplázódik, a gondozott gyerekek pedig ingyen szerezhetnek jogosítványt. Az anyák személyi jövedelemadó-mentessége és az Otthon Start Program is a választási csomag része.
Az infláció olyan mértékű lehet Orbán pénzosztása miatt, amibe tönkremehetünk
A lakáshitel-konstrukció maximum 3 százalékos kamatot ígér, de a valóságban a bankok több mint 8 százalékos hozamot realizálnak. A különbözetet az állam állja, vagyis az adófizetők. Az első öt évben ez több mint 700 milliárd forintos terhet jelent majd. E mellé még a vállalkozások számára is elérhető lesz egy fix 3 százalékos hitelprogram.
A kormány nem feledkezett meg a nyugdíjasokról sem. Jön az élelmiszer-utalvány, a 14. havi nyugdíj, és a közszféra dolgozóinak is jut külön támogatás. Csakhogy ezek mind olyan tételek, amelyek a választások után jelentős kiadásokat hagynak maguk után. A gazdaság viszont alig növekszik: az idei év első három negyedévében mindössze 0,2 százalékos GDP-emelkedést mértek.
A mostani osztogatás ráadásul minden eddiginél nagyobb. A becslések szerint 2264 milliárd forintnyi intézkedésről van szó, amelyből a jövő év és az azt követő évek viszik el a legnagyobb részt. Összehasonlításképp: a 2022-es választások előtt 1592 milliárdot költött a kormány hasonló célokra. A különbség óriási, miközben a gazdasági háttér sokkal gyengébb, az uniós források pedig továbbra is elérhetetlenek.
A korábbi választások előtti pénzszórás nyomán hatalmas infláció robbant be, a forint gyengült, a költségvetés pedig egyensúlyát vesztette. A mostani helyzet minden jel szerint még kockázatosabb. A kormány ismét ugyanazt a játékot játssza: most ad, hogy később visszavehessen – csak épp sokkal nagyobb tétekkel.