Nem ezt akarta Orbán – Kína súlyos csapást mért Magyarországra.
A külkereskedelmi mérleg sokszor többet elárul egy ország valós gazdasági helyzetéről, mint a politikai szlogenek vagy diplomáciai gesztusok. Magyarország esetében ez különösen igaz: a számok világosan megmutatják, kivel éri meg üzletelni, és kivel nem. A legfrissebb statisztikák szerint Németországgal szemben továbbra is erős többletünk van, miközben Kína rekordméretű hiánnyal terheli a magyar mérleget, járt utána az Economx.
Export és import számok mögött: mit mutat a valóság?
A KSH legutóbbi adatai alapján idén augusztusban a magyar kivitel értéke 10,2 milliárd euró (4043 milliárd forint), míg az import 9,6 milliárd euró (3822 milliárd forint) volt. Ez ugyan külkereskedelmi többletet jelent, de ha az év egészét nézzük, a növekedés üteme visszafogott. A kivitel mennyisége csupán 0,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a behozatal viszont 1,4 százalékkal bővült.
Más szóval: bár Magyarország még mindig többet ad el külföldre, mint amennyit vásárol, a lendület lassul. Ez a dinamika hosszú távon meghatározza, hogy mely piacokra érdemes erősebben építeni.
Németország: politikai viták ide vagy oda, a gazdaság működik
Érdekes ellentmondás, hogy Berlin és Budapest között rendszeresen zajlanak politikai viták, ám ez egyáltalán nem látszik a gazdasági kapcsolatokon. Németország továbbra is Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, sőt, pozitív egyenleggel.
-
Németországból több mint 8040 milliárd forint értékben érkezett áru,
-
míg a magyar export 9966,4 milliárd forint volt.
Ez 1926,3 milliárd forintos aktívumot jelent, ami messze a legjobb a partnereink közül. A számok azt mutatják, hogy az autóipartól az elektronikai szektorig Németország marad a hazai gazdaság motorja.
Kína: nyitva a magyar piac, zárva a kínai kapu
Egészen más a helyzet Kínával. A keleti nyitás politikai szlogenjei ellenére a számok kíméletlenül beszélnek:
-
2610,1 milliárd forint értékben importáltunk kínai árut,
-
ugyanakkor mindössze 450,1 milliárd forint értékben sikerült exportálni.
Ez több mint 2160 milliárd forintos hiányt eredményezett. A kínai piac tehát továbbra sem fogadja be érdemben a magyar termékeket, miközben a hazai boltok polcain és az iparban egyre több a kínai áru.
Gyakorlati példával élve: Magyarország nagyjából ugyanannyit tud eladni Kínának, mint Bulgáriának – holott a két ország gazdasági súlya össze sem hasonlítható.
Egyesült Államok: vegyes kép, de még mindig erősebb, mint Kína
Az Egyesült Államokkal való kereskedelem szintén érdekes trendeket mutat. Az import az elmúlt években erősen nőtt, míg az export kismértékben visszaesett. Ennek ellenére az USA piacán Magyarország több mint háromszor akkora értékben tud termékeket elhelyezni, mint Kínában.
Ez arra utal, hogy az amerikai piac – bár távolabb van és sokkal versenyképesebb – még mindig nagyobb lehetőségeket tartogat, mint a kínai.
A számok alapján egyértelmű, hogy:
-
Németország a gazdasági stabilitás fő forrása: exportban és importban is nélkülözhetetlen partner, és pozitív mérleggel járul hozzá a magyar gazdasághoz.
-
Kína komoly veszteséget jelent: bár sok az ígéret a befektetésekről és az együttműködésről, a kereskedelmi egyenleg riasztóan negatív.
-
Az Egyesült Államok piacát érdemes erősíteni, mert még a jelenlegi csökkenés ellenére is jóval nagyobb exportlehetőségeket kínál, mint a kínai kapcsolat.
A külkereskedelmi mérleg nem csupán számok halmaza, hanem az ország gazdasági erejének egyik legpontosabb tükre. Magyarország számára jelenleg a legnagyobb kihívás az, hogyan tudja kiegyensúlyozni a kínai hiányt, miközben fenntartja a német és amerikai piacokon elért pozícióit.
A döntés stratégiai: érdemes-e erőltetni a kínai nyitást, vagy inkább a stabilabb és befogadóbb piacokra koncentrálni? A válasz – a számok alapján – egyre világosabb.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!