Orbán: „Tüdőn lövi a gazdaságot” – mégis aláírta a NATO új katonai célját.
Hosszú egyeztetések után lezárult a hágai NATO-csúcs legfontosabb tárgyalása, amely során a tagállamok vezetői elfogadták az új közös vállalást: 2035-ig a GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Az ambiciózus cél a korábbi 2 százalékos kötelezettséget váltja fel, és jelentős nyomásra született meg – elsősorban az Egyesült Államok, pontosabban Donald Trump követeléseinek hatására.
Orbán Viktor: „tüdőn lövi a magyar gazdaságot”
A döntés ugyan konszenzussal született, de nem minden tagállam lelkesen írta alá a vállalást. Orbán Viktor miniszterelnök korábban élesen bírálta az emelés ötletét, mondván:
„Az lenne a jó, ha a GDP 2 százalékát sem kellene befizetnünk, mert bár vért izzadtunk, eddig kipréseltük magunkból. Ha az arányt tényleg fel kell emelni, az tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, akkor az fél hadigazdálkodás.”
Mindezek ellenére Magyarország is aláírta a közös nyilatkozatot, amelynek értelmében minden tagállam éves terveket nyújt be a cél felé vezető útról, az eredményeket pedig 2029-ben értékelik majd.
Mit jelent az 5%?
A cél úgy oszlik meg, hogy:
-
3,5% „klasszikus” védelmi kiadások (például hadsereg, fegyverbeszerzés),
-
1,5% védelmi célú infrastruktúrára, kiberbiztonságra, hírszerzésre, vagy akár NATO–EU közös projektekre is költhető.
Ez a sávos rendszer kompromisszumos megoldásként született, így a kevesebbet költő tagállamok is mozgásteret kapnak, és kreatív elszámolással is teljesíthető lehet a cél – legalább részben.
Trump most elégedettnek tűnik
Donald Trump, aki előző elnöksége alatt is folyamatosan követelte a nagyobb európai kiadásokat, most végre látni véli az eredményt. A 2024-es adatok szerint már 23 tagállam teljesíti a 2%-os küszöböt, szemben a 2017-es hat országgal. A hágai csúcson Trump kijelentette, hogy „teljes mértékben” elkötelezett az 5. cikkely mellett, amely minden NATO-tag közös védelméről szól.
Spanyolország kivételt kapott
Egyetlen ország, Spanyolország előre jelezte, hogy nem vesz részt az 5 százalékos vállalásban – ők jelenleg a 2%-ot sem érik el. Velük külön megállapodást kötöttek.
Mi lesz Magyarországgal?
Magyarország védelmi kiadásai jelenleg szintén a 2% körül mozognak, így a 3,5+1,5 százalékos cél elérése komoly kihívás lesz. Orbán Viktor szavaival élve a GDP-arányos emelés „tüdőn lövésként” hatna a gazdaságra – főleg egy olyan költségvetési helyzetben, ahol már így is feszültségek tapasztalhatók.
A NATO történetének egyik legambiciózusabb pénzügyi vállalása született meg Hágában, amely új alapokra helyezheti a szövetség védelmi struktúráját. A kérdés már csak az, hogy a tagállamok milyen ütemben – és mennyire őszintén – hajtják majd végre az ígéreteiket.
A folytatás 2026-ban Isztambulban következik – addigra kiderülhet, ki mennyit teljesít a vállalt „tüdőlövésből”.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!