Nem úgy jönnek az uniós pénzek, ahogy Orbán szeretné.
Magyarország november végéig megkaphatja a neki járó uniós források egy részét, írta kedden a Financial Times. A lapnak három megszólaló beszélt arról, hogy az Európai Bizottság így biztosítaná az Orbán-kormány támogatását az évvégi költségvetési kiigazításhoz és az Ukrajnának adott segélyekhez.
A Financial Times ugyan a befagyasztott pénzek kiolvasztásáról ír, ám valójában azok a források, amelyeket most feloldanának, technikailag nem a befagyasztott pénzek. Erről az Europoli korábban részletesen beszámolt, a helyzet azóta érdemben nem változott.
Háromféle pénzt nem kapunk meg jelenleg az Európai Uniótól:
- a – Magyarországon jogállami mechanizmusnak ismert – feltételességi mechanizmussal befagyasztott kohéziós forrásokat. Ez három, korrupciós szempontból problémásnak talált operatív program 55 százalékát jelenti. Ezek befagyasztásáról az uniós tagországok vezetői szavaztak a tanácsban, így feloldani is ők tudják a zárolást.
- A koronavírus-járvány után elfogadott óriási helyreállítási alap forrásait, melyből rengeteg pénz jönne Magyarországra. A magyar és a lengyel kormányok számára járó pénzek kifizetését eddig nem hagyta jóvá a bizottság.
- És amiről most szó lehet: a kohéziós források nem befagyasztott részét. Ezekből eddig semmit sem kapott meg Magyarország.
A harmadik tétel kifizetéséről az Európai Bizottság dönt, azaz ehhez nem kell a Tanács szavazata. Eddig arra hivatkozva nem kaptuk meg őket, hogy a Bizottság nem tekintette függetlennek a magyar igazságszolgáltatási rendszert, ezért élt azzal a lehetőséggel, ami a hétéves költségvetésbe bekerült a pénzek blokkolására.
Ezen pénzek megszerzéséért tett eddig a legtöbbet a magyar kormány. Az elvárás az volt, hogy teljesítsen négy úgynevezett szupermérföldkövet, amelyek az igazságügyi reform alapját képezik. Ezt az Orbán-kormány megtette, majd az augusztusi uniós szünet után készre jelentette a teljesítést a Bizottságnak, és leadta mellé a számlákat is.
Azt, hogy megfelelünk-e a feljogosító feltételeknek, onnan lehet majd tudni, hogy a Bizottság jóváhagyja a számlákat, amiket leadtunk, és kifizeti azokat a pénzeket, amelyeket eddig a kormány költségvetési forrásból finanszírozott.
A magyar kormány az utóbbi hetekben azon háborgott, hogy a Bizottság a reform készre jelentése után újabb kérdéseket küldött, hogy a szakértőik biztosak legyenek abban: a megfelelő formában fogadja el a Fidesz-többség a reformokat. Ez valójában a normális ügymenet. A Financial Timesnak a Bizottság egyik szóvivője azt mondta, hogy amint válaszol a magyar kormány erre a kilenc kérdésre, folytatják az elbírálást.
Ugyan a Financial Times Orbán Viktor győzelmének nevezi a pénzek egy részének megszerzését, valójában ezeket a pénzeket egyébként is meg kellett volna kapnunk. Teljesen függetlenül attól, hogy Orbán támogatja-e az év végi költségvetési kiigazítást.
Orbán még a nyári tanácsi csúcson kezdett el fenyegetőzni azzal, hogy nem támogatja a költségvetés módosítását. Ezzel nyíltan utalt arra, hogy nem szavazza meg a kiigazítást, amelyhez minden tagállam szavazata szükséges. A kiigazítás a nettó befizető tagországoktól kérne több pénzt.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!