Magyarországon kritikus helyzet alakult ki az egészségügyben, miután a kórházak adóssága történelmi rekordot döntött. Korábban az Ellenszél is megírta, hogy az Orvostechnikai Szövetség figyelmeztetett a betegellátás lehetséges leállására. Mi történik, ha valóban leáll a betegellátás Magyarországon?
Az alábbi cikkben részletesen vizsgáljuk meg, hogy mit tehet a kormány egy ilyen katasztrófa bekövetkeztekor. Mire számíthatnak a betegek, és hogyan lehetne megoldani alternatív módon az egészségügy működtetését? Továbbá, az európai tapasztalatokat is megvizsgáljuk olyan országok példáján keresztül, ahol hasonló válság állt elő és hogyan sikerült megoldaniuk ezt a problémát.
Mi történne, ha leáll a betegellátás Magyarországon?
A betegellátás leállása komoly következményekkel járna, ezért a kormánynak azonnali intézkedésekre lenne szüksége.
– A kormánynak sürgős forrásokat kellene biztosítania a kórházaknak az adósságok rendezésére és az ellátás fenntartására. Tudjuk, hogy a nyugdíjasok csak koloncok a Fidesznek, a korrupció fenntartását szolgáló rendszerből pedig nem fognak elvonni pénzeket. Számíthatunk megszorításokra, különadókra, de akár hozzányúlhatnak a nyugdíjakhoz is, ha ilyen elvetemült ötletük támad.
– Rendkívüli intézkedésként ideiglenes egészségügyi létesítményeket kellene nyitni a sürgős betegellátás biztosítására. Ki nyitná meg ezeket? A magánszektor a fizetőképes betegeknek mindenképp. A civil- és vállalkozói érából pedig csak feltehetőleg számíthatna bármiféle segítségre a magyar beteg.
– Válságkezelő megoldást jelenthetne az együttműködés külföldi kórházakkal a szükséges kezelések biztosítására a szomszédos országokban. Ha megnézzük, milyen a magyar kormány viszonya a szomszédos országokkal, erre kevésbé számíthatunk. Igaz, hogy szinte mindegyiknek stabilabb az ellátórendszere, mint Magyarországnak, (beleértve Romániát és Szlovákiát is) nem biztos, hogy szívesen fogadnának magyar betegeket, akik Orbánék korrupciója miatt kénytelenek másutt segítséget kérni.
A Betegek Számára Várható Következmények
Ha a betegellátás leállna, a betegeknek számos nehézséggel kellene szembenézniük:
- Hosszú várólisták: A sürgősségi ellátásra várakozó betegek száma drasztikusan megnövekedne, ami életveszélyes helyzetekhez vezethetne.
- Elhalasztott kezelések: Az előre nem látható kezelések és műtétek elhalasztása súlyos egészségügyi következményekhez vezethet. Főleg egy olyan országban, ahol már régóta halasztják a műtéteteket, és kezeléseket.
- Utazási megterhelés: Az alternatív intézmények eléréséhez hosszú távolságokat kellene utazniuk a betegeknek, ami komoly megterhelést jelenthet.
- Egészségügyi turizmus: Az anyagi lehetőségeikkel rendelkező betegek külföldre utaznának magasabb színvonalú kezelésekért.
- Hálapénz és igazságtalanság: Az ellátáshoz való hozzáférés igazságtalanabbá válhat, és a hálapénz jelensége újra megerősödhet.
Európai Tapasztalatok: ha leáll a betegellátás, így reagálnak mások
Az elmúlt években több európai ország is szembesült hasonló egészségügyi válsággal, amelyek kreatív megoldásokat alkalmaztak:
– Görögország (2008): A gazdasági válság miatt az egészségügyi rendszer összeomlott. Azóta fokozatosan növelték az egészségügyi finanszírozást és strukturális reformokat vezettek be a betegellátás javítása érdekében.
– Portugália: Magán- és állami szektor együttműködése, az orvosok és ápolók béreinek emelése, valamint informatikai fejlesztésekkel a hatékonyság növelése révén érték el a stabilizációt.
– Észtország: A ’90-es években kialakult válságot követően az egészségügyi rendszer informatikai fejlesztése volt a legfőbb mankója Észtországnak. Így tudták tehermentesíteni az egészségügyet. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően Észtország az egyik legfejlettebb e-egészségügyi rendszerrel rendelkező ország lett a világon. Az adatok és az információk digitalizálása lehetővé tette a gyorsabb és hatékonyabb betegellátást, valamint csökkentette az emberi hibák kockázatát.
– Spanyolország: Spanyolországban az egészségügyi rendszer szintén számos problémával küszködött az elmúlt évtizedekben. Az egyik legnagyobb kihívást a finanszírozás jelentette. A gazdasági válság és az egyre növekvő egészségügyi kiadások miatt a közfinanszírozás szinte kimerült, és a betegeknek nagyobb részét kellett kiadásaik fedezéséért magánbiztosításokkal megfizetni.
A spanyol kormány azonban új, decentralizált és fenntartható egészségügyi rendszert vezetett be. Ez lehetővé tette az egyes régióknak, hogy a helyi igényekre és demográfiai jellemzőkre szabják az egészségügyi szolgáltatásokat.
Emellett az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának növelése érdekében bevezették a generikus gyógyszerek használatát, és az orvosokat arra ösztönözték, hogy a költséghatékonyabb kezeléseket és diagnosztikai módszereket alkalmazzák. A cél az volt, hogy csökkentsék a gyógyszerköltségeket és az egészségügyi kiadásokat, miközben minőségi ellátást biztosítanak a betegek számára.
Ezen intézkedések eredményeként Spanyolországban az egészségügyi rendszer hatékonysága nőtt, a betegek jobb hozzáférést kaptak az ellátáshoz és a kezelésekhez, és az egészségügyi költségek is csökkentek.
Összességében Észtország és Spanyolország példái mutatják, hogy az egészségügyi válságokat sikeresen kezelhetik azáltal, hogy hatékony intézkedéseket hoznak és hosszú távú megoldásokra törekednek.
A betegellátás leállása súlyos válsághelyzetet teremtene Magyarországon. A kormánynak sürgős intézkedésekre lenne szüksége az ellátás folytonosságának biztosítása érdekében. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő finanszírozással és hatékony reformokkal a betegellátást helyre lehet állítani. Egy új kormánynak ez sikerülhet, Orbánék nem is törekszenek rá.
További cikkeinkért kattints ide! Ha unod a politikát, és egy diétás vagy költségkímélő ételt főznél, az EllenLábas-csatornát ajánljuk.