Eltitkolt kormányhatározatok láttak napvilágot.
Orbánék előszeretettel titkolták el a propagandaszempontból kényelmetlen kormánydöntéseket. A hvg.hu tíz év elteltével belenézhetett a nem nyilvános, úgynevezett „kétezres” kormánydöntésekbe, amelyekből érdekes dolgok derültek ki. Az úgynevezett “kétezres” kormányhatározatok technikailag nem titkosak, de nem is nyilvánosak, egyszerűen nem teszik közzé ezeket. Sőt, még további 10 évig titkolják az ilyeneket, mondván: döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
Az akkori, a közvélemény előtt titokban tartott spórolásnak része volt például a 2006/2012-es számú, 2012 júliusi, “a nemzetközi szervezetekben való kormányzati részvétel felülvizsgálatáról szóló” határozat, amellyel a kormány
55 nemzetközi szervezet közül 27-nél a kilépésről döntött, megspórolva az éves tagdíjat.
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsán évi 200 ezret, az Európai Ifjúsági Tudásközponton egymilliót, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetén 21,1 milliót spóroltak. Maradt viszont Magyarország évi 33,6 millióért a kormány Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tagja, sőt azóta van már HUNOR magyar űrhajósprogram is:
Ennél jóval nagyobb, 15 milliárd forintos megtakarítást írt elő 2013-ra “a gyógyszertámogatás ésszerűsítése érdekében szükséges intézkedésekről” szóló 2010/2012-es, nem nyilvános kormánydöntés.
Szintén az államkassza helyzetének javítására érkezett 2013 januárjában a 2002/2013-as kormányhatározat, amely “a lakosság állampapír-állományának növelését” tűzte ki célul. Ennek érdekében a Magyar Államkincstár járási hivatalokba kirendelt alkalmazottait értékpapír-forgalmazási feladatokkal bízták meg, bővítve a forgalmazói hálózatot. Most, 10 évvel később az elhibázott gazdaságpolitika miatt már elektronikusan tukmálják az állampapírokat például a KRÉTA-n.
Nem nyilvános döntés volt az is, amellyel előírták a Pénzügyi Jogok Biztosának Hivatala létrehozását a 2008/2012-es, 2012 szeptemberi kormányhatározatban. Decemberben meg is alakult az új ombudsmani hivatal, amelynek vezetője Doubravszky György lett. Az új ombudsman lelkesen és magabiztosan látott munkához. Először is kimondta, hogy “a devizahitelek hibás termékek”, sürgette, hogy vessenek véget a kilakoltatásoknak, és közérdekű keresetekkel gyorsította volna fel a devizaadósok banki pereit. Magabiztosan kijelentette továbbá:
akár egy hét alatt megoldaná a devizahitelesek gondjait.”
Ez nem sikerült neki, ráadásul sem vezetői megbízatása, sem a hivatal nem volt hosszú életű. Alig 10 hónap után, 2013 októberében jelentették be, hogy a hivatalt megszüntetik, Doubravszky Györgyöt felmentik, és ő az MNB-nél “képviseli tovább a pénzügyi jogokat”. Az önálló ombudsmani hivatal megszüntetésével évi 177 milliót spóroltak.
2013 januári volt az a 2001/2013-as döntés, amellyel az EU mellett működő brüsszeli állandó képviselet létszámát bővítették 2 fővel 115-re. 2013 februárjában született kormánydöntés 2003/2013-as számon a “látvány-csapatsportágak társasági adókedvezménye módosításának lehetséges irányairól”. Ez előírta a sport tao-rendszer felülvizsgálatát a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) bevonásával.
A 2004/2013-as kormánydöntés arról szólt, hogy bő egymilliárd forintban határozták meg Orbánék a győri Audi-gyár természetvédelmi, Natura 2000-es területen történő bővítésének “kompenzációs összegét”.
A 2005/2013-as, szintén nem nyilvános határozat az új Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatos jogalkotási feladatokat írt elő több miniszternek, a 2006/2013-as pedig a helyközi személyszállítási közszolgáltatás állami költségtérítéséről szólt 19 milliárd forint értékben.
Tíz éve, 2007-es sorszámon külön határozat rendelkezett arról, hogy a kormány visszavonja egy még 2007-es Európai Bizottsági határozat elleni keresetét az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének 2008-2012 közötti időszakot érintő nemzeti kiosztási terve ügyében.
A 2008/2013-as kormánydöntés az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást figyelembe vevő nemzeti katasztrófavédelmi kockázatfelmérésről szóló országjelentés és stratégia előkészítését írta elő.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!