Ki mással fizettetnék meg a rossz kormányzás árát, mint a nyugdíjasokkal. Jelenleg az idős emberek vannak a legnehezebb helyzetben Magyarországon. Az aktívan dolgozók viszont már nem is biztos, hogy számíthatnak nyugdíjra.
A Pénzcentrum online kutatást végzett 2023. február 13-a és március 13-a közötti időszakban, főként nyugdíjasok körében. A kutatás célja volt, hogy felmérje a magyar nyugdíjasok anyagi helyzetének, egészségi állapotának megítélését a 2022-es válságok sújtotta évre vonatkozóan.
A felmérésből kiderül, hogy:
- Minden hatodik nyugdíjasnak anyagi gondjai vannak
- 37,7%-a a nyugdíjasoknak nem tud félretenni semennyi pénzt
- az idősek 27,9 százalékának jelentősen romlott az utóbbi évben az anyagi helyzete
- 40,8% véli úgy, hogy „inkább romlott” az anyagi helyzete az utóbbi évben
Összesen tehát a nyugdíjasok 68,7%-a rosszabbul él. A Fidesz-KDNP kommunikációja ennek az ellenkezőjét kommunikálja. A probléma gyökere nagyon mélyre nyúlik. A nyugdíjasokkal tette a legrosszabbat ez a kormány
A Randstad legfrissebb, 34 piacon 35 ezer munkavállaló megkérdezésével végzett Workmonitor kutatása szerint:
A hazai megkérdezettek 80 százaléka (globálisan 70 százaléka) mondta azt, hogy a pénzügyi helyzete nem engedi, hogy akkor vonuljon nyugdíjba, amikor szeretne. Magyarországon a válaszadók 46 százaléka 60 éves kor előtt szeretne nyugdíjba menni, de 40 százaléka szerint ez csak 65-69 éves korukban fog megvalósulni.
A mai nyugdíjasokkal szúrnak ki, de az aktívan dolgozók egy része már abban sem biztos, hogy valaha nyugdíjba mehet Magyarországon
Míg egy ideális világban a válaszadók harmada 60 éves kora előtt nyugdíjba menne, jelenlegi helyzetük alapján csak 15 százalékuk látja ezt reálisnak. Magyarországon a válaszadók 46 százaléka 60 éves kor előtt szeretne nyugdíjba menni, de ezt csak 9 százalékuk tartja reális elképzelésnek.
A jelenlegi helyzet alapján a magyarok 40 százaléka szerint csak 65-69 éves korukban fognak tudni nyugdíjba menni. Sok magyar válaszadó a globális átlagnál pesszimistábban tekint a jövőbe: 11 százalék mondja azt, hogy a 70-74 éves kor körül tud majd visszavonulni, 15 százalék szerint pedig sosem fog eljönni a nyugdíjas kor, míg világviszonylatban csupán 5 százalék gondolja így.
Magyarország tehát sokkal szomorúbb és kilátástalanabb jövőképet fest, mint a többi nemzet. Egy ilyen bizonytalan rendszerben hiányzik a stabilitás, a kiszámíthatóság. Mindez az előző rendszerben, minden viszontagság ellenére is megvolt az egyszerű munkás embereknek. Ma a fiatal dolgozók már nem tudnak előre tervezni.
A wmn.hu-n így ír egy fiatal újságíró a mai helyzetről:
a mi generációnk egész egyszerűen nem jut el odáig, hogy megérkezzen az életközepi válságba, és elkezdje unni a kiszámíthatóságot, mert az egész életünk egy nagy válság, mi pedig folyamatosan a stabilitást és a biztonságot keressük.
Ezt támasztaja alá a Times tavaly augusztusi, a negyven körüli olvasói körében végzett felmérése is, amelynek során arra voltak kíváncsiak, hogyan vélekedik a korosztály az életéről, ha már a számok értelmében középkorúnak számítanak. Egy hét alatt több mint 1300-an válaszoltak, és az egyik kérdés éppen azt vizsgálta, hogy tapasztaltak-e már életközepi válságot, és egyáltalán miként definiálják a fogalmat.
Sokan úgy reagáltak, hogy azért nem volt még részük életközepi válságban, mert ahelyett, hogy kalandra, szabadságra vágynának, sokkal inkább a biztonságot és a nyugalmat keresik, amit még soha nem volt alkalmuk teljes egészében megtapasztalni.
Arról, hogy a nyugdíjasok miként juthatnak plusz pénzhez, az Ellenszél itt írt korábban.