Vége Orbánék hazugság dalának: a román GDP utolérte a magyart. Az egykor lesajnált keleti szomszéd lassan elhúz mellettünk.
Magyarország egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 77 százaléka volt 2022-ben az egyes országok árszínvonalait kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson nézve – derül ki az Eurostat előzetes adatközléséből. Ezzel Magyarország közeledett az uniós átlaghoz, az érték ugyanis 2021-ben 75 százalék volt. Magyarország utolérte Portugáliát. Lengyelországot nem sikerült befogni, a lengyel egy főre jutó GDP az uniós átlag 77,1 százalékáról 79 százalékra nőtt.
Románia viszont befogta Magyarországot: a 2021-ben még csak 74,1 százalékos érték 2022-ben 77 százalékra nőtt.
A legmagasabb egy főre jutó GDP-vel Luxemburg rendelkezett 2022-ben is az uniós átlag 261 százaléka. Az Eurostat magyarázata szerint ennek oka részben, hogy az országban nagyon sok külföldi lakos dolgozik. A második helyen 2022-ben is Írország áll 234 százalék.
A magyar statisztikai hivatal (KSH) szerint a hazai GDP éves szinten 4,6 százalékkal nőtt 2022-ben: az első két negyedévben a növekedés nagy volt, a harmadik negyedévben már lassult, a negyedik negyedévben pedig lényegében stagnált. Mármint 2021 utolsó negyedévéhez mérve, az előző negyedévhez képest már zsugorodott a GDP, ahogy már a harmadik negyedévben is, így a magyar gazdaság technikai recesszióban van.
Románia szégyenbe hozta a Fidesz-kormányt
A román kormány 2026-ra szeretné bevezetni az eurót, jóval korábban, mint a jelenlegi céldátum szerinti 2029-es euróövezeti csatlakozás. A helyreállítási pénzek helyes felhasználásával gyorsítanának a folyamaton.
Románia elvileg csak 2029-ben csatlakozna az euróövezethet, de Adrian Câciu pénzügyminiszter már 2026-ra előrehozná a lépést. Mindebben szerinti az válhat döntővé, hogy sikerül-e teljes mértékben végrehajtani az uniós forrásokból fizetett nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet, írja a Portfolio.
Az euróövezethez való csatlakozás terve 2029-et célozza. Ezt fenntartjuk, de én 2026-ot szeretnék. Ehhez mindannyiunknak erőfeszítéseket kell tennünk, hogy végigvigyük az uniós helyreállítási terv reformjait, és 100 százalékban teljesítsük a nemzeti helyreállítási tervet – mondta Câciu az Euractiv szerint.
Az Európai Bizottság által jóváhagyott román helyreállítási terv 107 beruházási intézkedést és 64 reformot tartalmaz. Ezeket a programokat 14,24 milliárd euró összegű támogatással és 14,94 milliárd euró összegű kölcsönnel támogatják. A brüsszeli pénzek 41 százaléka a zöld, 20,5 százaléka pedig a digitális átmenetet támogatja. Magyarország nemzeti helyreállítási tervét ugyan az Európai Bizottság elfogadta, de egyelőre nem utalnak az időközben már 6,3 milliárd euróra emelkedett magyar keretből, mivel a Bizottság a kormány lépéseire várnak az igazságügyi reformok végrehajtásánál, valamint további 17 jogállamisági intézkedés bevezetését is megkövetelik. Románia viszont már meg is kapta az első utalásokat.
„Ha alkalmazza ezt a Nemzeti Fellendülési és Ellenállóképességi Tervet, és gyorsabb lesz az európai alapok felhasználása, akkor úgy vélem, hogy 2026-ra Románia rendelkezne a valódi konvergencia elemeivel, de nominálisan is, hogy elkezdhessen belépni az euróövezet előszobájába” – mondta Câciu a valutauniós tervekről.
Az euróra áttérni kívánó uniós országoknak szigorú szabályoknak kell megfelelniük. A gazdaságukat fenntartható gazdasági konvergenciára kell átállítaniuk.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!