Végre kiderült, mi idegesíti hetek óta Orbán Viktort. Az, hogy buktának tűnik a nagy fideszes terv.
Több forrás szerint is akadozik a Fidesz-kormány terve, hogy feloldja az uniós forrásokat blokkoló két legfontosabbnak tűnő ügyet, írja a Telex. Jelenleg több, egymást részlegesen átfedő feltétel miatt
- visszatartják az önrész nélkül nagyjából 22 milliárd euró (mostani árfolyamon több mint 8300 milliárd forintnyi), kormányon keresztül kiosztott felzárkóztatási források szinte egészét;
- a költségvetésen felüli helyreállítási alap vissza nem térítendő részét;
- valamint a közalapítványoknál és az ilyen, alapítványivá alakított hátterű egyetemeknél megtiltották bármiféle támogatási szerződés megkötését.
A feltételek közül láthatóan két csoportról zajlott a legintenzívebb a párbeszéd a kormány és az Európai Bizottság között. Ezekről január végén egy héten belül külön-külön egyeztettek magyar miniszterek Brüsszelben.
Igazságügyi reformok
Az igazságügyi reformok blokkolják messze a legnagyobb összeget:
önmagukban a közvetett források szinte egészét, és összesen 27 „szupermérföldkő” részeként a felzárkóztatási alapot.
A magyar bírói függetlenség, valamint az igazságszolgáltatási rendszer politikai befolyásolhatóságának kockázata az egyik legsúlyosabb nemzetközi aggály, amely a magyar jogállamiságot érinti.
A közalapítványi egyetemek függetlensége pedig azért kiemelkedő, mert itt a legsürgetőbb a megállapodás. A közvetlenül kezelt uniós programok közül kettő kiemelten fontos az egyetemeknek:
- a Horizont Európa kutatási
- és az Erasmus+ csereprogram.
Az közalapítványi hátterű intézmények még tudnak ugyan pályázni, de a kötelezettségvállalásokat már nem írhatják alá. Többeknek pedig letelik erre a határidő a Horizontnál májusban, az Erasmusnál pedig június-júliusban. Az egyetemek függetlenségének csorbulása a kormányon keresztül osztott támogatások egy részét is blokkolja, és része a helyreállítási alap szupermérföldköveinek is.
Nem elégedettek
Az igazságügyi reform tervezetét januárban adták ki társadalmi egyeztetésre, egy héttel később pedig Varga Judit igazságügy-miniszter személyesen egyeztetett róla az Európai Bizottsággal. Előtte arról posztolt a Facebookon, hogy az uniós testülettel kötött „megállapodás értelmében tett igazságügyi vállalásainkkal kapcsolatos kodifikációt elvégeztük”.
Az már azonban a kiadás után is látszott, hogy a tervezetben nem egészen ugyanarról van szó, mint amit a tagállamok szinte egyhangú szavazattal kértek. Az uniós testületek feltételei alapján
- meg kell erősíteni a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
- meg kell erősíteni a kúriai bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
- meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak;
- meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.
Az Országos Bírói Tanács hat kulcsfontosságú észrevételt tett hozzá a kormány tervezetéhez, de ezen felül is mintegy harminc paragrafushoz nyújtott be módosítókat.
Az Európai Bizottság és a tagállamok változtatásokat kérnek a közalapítványoknál is. Két csoportba oszthatók a kérések:
- magas rangú döntéshozók, nemcsak kormányzati szintű kormánytagok, hanem a folyamatokat befolyásolni képes politikusok ülnek az egyetemi kuratóriumokban; és
- az összeférhetetlenségi szabályokban is gyengeségeket találtak.
A Népszava és a Szabad Európa brüsszeli tudósítóinak információi alapján a kormánytagok távozása nem elég:
- a polgármesterek kivételével a köztisztviselőknek, államtitkároknak, kormány- és a miniszteri megbízottaknak, valamint a különféle állami hivatalok, szabályozó hatóságok vezetőinek is távozniuk kellene a kuratóriumokból;
- a jelenleg életfogytig tartó kuratóriumi tagságot inkább kétszer négyéves időtartamra korlátoznák az uniós intézmények;
- és azt is kikötnék, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe;
- a brüsszeli testület szeretné azt is bebiztosítani a Népszava szerint, hogy a megüresedett helyekre olyan személyek üljenek, akiket világos és egyértelmű kritériumok alapján neveznek ki.
Néhány hete Navracsics Tibor nyári céldátummal számolt. A miniszter azzal számolt, hogy „folyamatos tárgyalás lesz, amelynek nyomán időről időre kell majd valamilyen jogszabály-módosítást eszközölnünk, vagy megállapodást kötnünk, hogy előrébb tudjunk lépni, és jöjjenek a pénzek”.
Aggódnak a befektetők
Ugyanakkor a Portfolio szerint
„az eljárás már annyira elhúzódott, hogy nagyobb bankok és befektetők is érdeklődnek már informálisan, hogy egyáltalán az idén számíthat-e a magyar költségvetés forrásokra”.
A Bizottság egyben kezelné az összes feltételt, amit hivatalosan is kimondott Johannes Hahn költségvetési biztos. A kormány március végére vállalta a mérföldkövek teljesítését, Hahn szerint azonban, ha a hónap első felében megszavazzák a jogszabályokat,
legkorábban akkor is csak májusban bírálhatják el a magyar intézkedéseket.
Ugyanakkor van rá lehetőség, hogy részletekben szabadítsák fel a pénzt, és a zároló intézkedések egy részéről a tagállami erőfölényt biztosító Európai Tanácsnak kell kimondania a végső szót. A Portfoliónak most arról beszélt egy forrás, hogy
„a Tanácson belül is vannak hangok, amelyek elégedetlennek a magyar kormány tevékenységével: egy hibátlan törvényreform kell, mert bőven vannak az Orbán-kormánnyal szemben kritikusok. A hollandok, a németek és a baltiak is szigorpártiak”, és szerinte a magyar kormány közelmúltbeli sorozatos vétózásai miatt „kisebb a tolerancia”.
A cikk szerint a svéd és finn NATO-csatlakozás körüli, a gyanú szerint a támogatásokra menő huzavonának, valamint a Magyar Orvosi Kamara elleni villámgyors törvényhozatalnak is „rossz a brüsszeli optikája” az Európai Bizottságban. Utóbbi azért lehet különösen problémás, mert a kormány az uniós forrásokért cserébe többek között épp a társadalmi egyeztetés megerősítését és hatásvizsgálatokat vállalt. Az uniós testület ezzel szemben megerősítette, hogy
a „friss törvényjavaslat, illetve benyújtásának módja meghatározó lehet a Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából”.