Az IMF ráhúzta a vizes lepedőt az Orbán-kormányra. A Fidesz-kormány nem a megoldás, hanem maga a probléma.
A Nemzetközi Valutaalap januárban tette közzé Magyarországra vonatkozó éves országjelentését, amiben külön foglalkozott a hazai, Európa-bajnok inflációval. A miniszterelnök által is terjesztett propaganda az áremelkedéseket igyekszik a háborúra, és még inkább a „brüsszeli szankciókra” fogni.
Nem meglepő módon ez jórészt alaptalan, a háború és a szankciók más országokat is hasonlóan érintenek, ellenben csak egy ország van, aminek Orbán Viktor a miniszterelnöke és Matolcsy György a jegybankelnöke
– írja a HVG az IMF jelentése alapján.
Az IMF szerint a magyarországi inflációt egyrészt külső sokkok, illetve belső intézkedések pörgették már 2020 óta.
A kormány szankciósinfláció-narratívája azért sem lehet helytálló, mert az infláció már a háború és a szankciók előtt magas volt, gyorsuló pályán. Az első inflációs sokk a pandémia volt, amelyre reagálva a kormányok és a jegybankok lazításba, gazdaságélénkítésbe fogtak. A kormányok költekeztek, a jegybankok csökkentették a kamatokat és eszközvásárlási programokkal pénzt öntöttek a gazdaságokra, sőt finanszírozták az államadósságokat.
A vártnál gyorsabb gazdasági visszapattanás munkaerőhiányhoz és ellátási problémákhoz vezetett. Erre jött rá az orosz agresszió által súlyosbított energiaár-emelkedés, az aszály, az élelmiszerárak emelkedése.
Magyarországon a kormány minderre rátett egy lapáttal a 2022 áprilisi választások előtt végrehajtott plusz fiskális stimulussal – vagyis szavazatvásárló pénzszórással.
A globális pénzpiaci helyzet és az unióval folytatott viták rontották az ország kockázati megítélését, ami a forint árfolyamának romlásában csapódott le, a gyenge forint miatt pedig nőtt az importált infláció, hiszen a behozott termékekért és szolgáltatásokért forintban többet kellett fizetni.
Padlógázzal a szakadékba
Az IMF a különösen magas magyar élelmiszer-inflációról is szót ejt. Emögött természetesen ott van az aszály miatt visszaesett termelés. Továbbá az, hogy
a feldolgozatlan élelmiszerek ára erősen átgyűrűzik a feldolgozott élelmiszerekéibe, köszönhetően a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenységének és az élelmiszeripari szereplők kiskereskedőkkel szembeni erős alkupozícióinak.
A kormány által bevezetett ársapkák nem voltak képesek mérsékelni az inflációt, mivel az ársapkás termékeken elszenvedett veszteségeket a kereskedők más termékek árának fokozott emelésével kompenzálták.
Az IMF szerint a külső ellátási sokkok mellett a makrogazdasági intézkedések által támogatott erős belső kereslet szerepet játszik a magas magyarországi inflációban. Az elmúlt években mind a fiskális (kormányzati költségvetési), mind a monetáris (jegybanki) politika az egyik leglazább volt az egész unióban, sőt még akkor is lazák maradtak, mikor a munkanélküliség már rendkívül alacsony volt – vagyis nem volt indokolt. A kormány 2021 végén, 2022 elején – a választások előtt – még csinált egy kör fiskális ösztönzést, pedig a gazdasági visszapattanás a vártnál erősebb volt. Hasonlattal élve, a kormány a vártnál jobban gyorsuló autóban ahelyett, hogy óvatos lett volna, még inkább rátaposott a gázra. A jegybank 2021 közepén már kamatemelésbe kezdett, ugyanakkor eszközvásárlási programját csak 2021 végén zárta le, tehát továbbra is plusz likviditást juttatott a gazdaságba.
Az autós példánál maradva: a jegybank egyszerre taposta a féket és a gázt. Miközben ugyebár a kormány is taposta a maga gázpedálját, holott az autó amúgy is vészesen gyorsult.
Az IMF szerint
a költségvetési egyensúlyt és az egy évre előre tekintő reálkamatot figyelembe véve több, mint két évtizede nem volt olyan laza a fiskális-monetáris politikai mix, mint 2020 és 2022 között. És még akkor is laza maradt, amikor a munkanélküliség történelmi mélypontokon, az infláció viszont már történelmi magasságokban járt.
A kormány költségvetési politikája csak 2022 közepén, a választások után szigorodott. Ekkor kezdett a kormány és a jegybank, a fiskális és a monetáris politika egy irányba húzni.
Kárt okoznak az ársapkák
A kormány által alkalmazott ár- és kamatsapkák költségesek, nem hatékonyak, továbbá aláaknázzák az infláció elleni küzdelem intézkedéseit. Az ársapkákat előbb-utóbb ki kell vezetni, csak késleltetik az elkerülhetetlen inflációs hatást, ahogy az az üzemanyagok esetében már látható volt. Így azzal a kockázattal járnak, hogy az inflációs várakozásokat magasabb szinten és hosszabb távra ragasztják be. A kamatstopok a monetáris politika hatékonyságát rombolják, így annak végül nagyobb szigorítást kell végrehajtania azonos hatás elérése érdekében.
Az IMF arra is figyelmeztet elemzésében, hogy ilyen bizonytalan környezetben, érdemesebb túlszigorítani, mint alulszigorítani, a túlszigorítás költségei alacsonyabbak, mint az alulszigorításéi. Az esetleges túlzásba vitt szigorítás költsége a gazdasági kibocsátás csökkenése, ugyanakkor a nem elég szigorítás vége a magas szinten beragadó infláció, amit előbb-utóbb költséges eszközökkel kell kezelni.
A világon már mindenki látja, hogy Orbán Viktor szépen lassan, de egyre gyorsuló ütemben teszi tönkre Magyarországot. Szembejött a Fidesszel az első válság, és azonnal elvéreztek válságkezelésből. Itt az ideje, hogy átadja a kormányrudat olyannak, aki ért is a kormányzásos!